Az USA nyomásával dacolva Szaúd-Arábia nem növeli az olajtermelést, ami Moszkvának kedvez, mert a nyugati szankciók miatti exportkiesést részben pótolhatja, hogy drága marad, vagy akár még drágább lesz az olaj a világpiacon.
Az Emírségek elleni támadással a Közel-Kelet új katonai tényezőjévé vált a jemeni huti mozgalom, melyre Irán úgy tekint, mint az általa felépített „ellenállás tengelyének” részére, egy táborban a libanoni Hezbollahhal vagy a palesztin Hamásszal.
A Captagon nevű dizájnerdrog legfőbb gyártójává vált Szíria, ahol Basar Asszad elnök rendszere az anyag kereskedelmének irányítója és haszonélvezője. A Captagon nemcsak a szír gazdaság fő bevételi forrása, hanem Damaszkusz bosszúja is a szer legfőbb piacainak számító öbölbeli monarchiákkal szemben.
Komolyan vehető-e a napokban Kijevbe készülő Tayyip Erdogan török elnök közvetítési ajánlata Ukrajna és Oroszország konfliktusában? Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elfogadta a kezdeményezést, Moszkvában azonban hallgatnak. Sőt az egyre mélyülő török–ukrán politikai és katonai együttműködés kiváló érvet szolgáltat Vlagyimir Putyin orosz elnök számára, hogy a NATO – az Ukrajnába irányuló török fegyverszállítások révén – túllépte a megengedett határt. Ankarában mégis hisznek abban, hogy az ukrán válság diplomáciai úton megoldható, Erdogan pedig a múlt héten azt hangoztatta, hogy az orosz invázió nem valószínű.
A vallási és társadalmi szigor enyhítésével szinte a semmiből teremt hatalmas szórakoztatóipart Szaúd-Arábia. A nyitás egyelőre nem párosul a politikai szabadsággal.
Nem bírja a civil ellenőrzést, ezért szembekerült a polgári kormányfővel Abdelfattah al-Burhan tábornok, az afrikai állam tényleges ura, aki Irán helyett Szaúd-Arábia felé fordította országát, és megállapodásra jutott Izraellel.
Már egy évtizede emelkedik a hagyományos, magyarul következetesen bakelitnek nevezett (valójában vinil) hanglemezek forgalma, a koronavírus-járvány azonban egyenesen a sztratoszférába lőtte az igényeket. A sztárok versengenek a nyomókapacitásokért, a lemaradt iparág küzd az igények kielégítésével.
Törökország összeomló gazdasága temetheti maga alá a közel két évtizede hatalmon lévő Tayyip Erdogan elnököt. Holott hasonló válsághelyzetből éppen ő teremtett csodát.
A himlő kivételével a történelem során egyetlen járvány kórokozója sem tűnt el, és kevés pandémia ért véget hirtelen, inkább a lassú elmúlása a jellemző.
Az idén rekordot döntött a megrendelt és az építés alatt álló szuperjachtok száma. Ezek Covid-mentes szigetek is, de használatuk aránytalan mértékben szennyezi a környezetet.
Egyedülálló rocktörténeti dokumentumfilmet készített a Beatles Let It Be 1969-es lemezfelvételeiről Peter Jackson rendező. A bekamerázott stúdiónak köszönhetően a nézők előtt születnek a jó fél évszázada írt dalok.
Alaposan felforgatták az iszlám térséget az utóbbi fél évszázad agresszív modernizációs kísérletei. A konfliktusok újabbakat szültek, a külföldi hatalmak beavatkozásai kudarcot vallottak.
A gazdasági kilátástalanság és a politikai elnyomás készteti elvándorlásra az iraki kurdokat. Közben a török katonai beavatkozások felszítják a kurdok közötti ellentéteket.
Visszaüthet az USA és több ország stratégiai olajtartalékának felszabadítása, mivel az OPEC+ nagyobb tűzerővel bír. A trendek alakulásába beleszólhat a járvány és a palaolaj-termelés is.
A katonai puccsok és puccskísérletek száma Afrikában az idén ugyanolyan magasra emelkedett, mint a gyarmati uralom lezárása utáni időkben. Az utóbbi évtizedek demokratikus folyamatainak megbicsaklása azért is aggasztó, mert a kontinens népessége rohamosan nő, és Afrikát sújtja leginkább a klímaváltozás.
Az angol Premier League labdarúgó ligába érkezett új arab tulajdonost, a szaúdi állami befektetési alapot az a Jaszir al-Rumajjan képviseli, aki az uralkodói családon kívülről került meghatározó pozícióba, és lett Mohamed trónörökös bizalmasa.
A tálibok kormányozni képtelenek, belső ellentétek osztják meg őket, nyugati támogatás nélkül Afganisztán nyomorba süllyedt, bandák fosztogatnak, beárazták az emberrablásokat. Abban sincs köszönet, amit Pakisztán csinál, Amerika pedig tehetetlen.
Az etnikailag főként a kurdokhoz sorolt 700 ezer jezidi vallása különös, nincsenek írott szent szövegei, megtalálhatók benne ősi nyugat-iráni mitológiai motívumok, a judeo-kereszténység, gnosztikus irányzatok és a szúfi iszlám hatása. Vallási kisebbségként a történelemben sokszor érte támadás a közösséget.