Az ókorra nyúlik vissza a koronavírus-járvány alatt újra felfedezett erkély eredete. Számos funkciója mellett egykor a balkon volt a vezeték nélküli összeköttetés a magánszféra és a külvilág között.
Az Izrael és az Egyesült Arab Emírségek közötti kapcsolatok váratlan normalizálása új, békésebb Közel-Kelet hajnalát is jelentheti. De a palesztin ügy háttérbe szorult, a figyelem pedig Szaúd-Arábiára összpontosul.
A Bejrút szívét letaroló, borzalmas erejű robbanás az ország politikai és gazdasági összeomlásának tragikus bizonyítéka.
Dollármilliárdok repkednek, de egyelőre nem tudni, hogy a koronavírus-járvány miatt kialakult válság közepette ki tud fizetni. A tárgyalásokat nehezíti, hogy most nemcsak országoknak vagy az IMF-nek tartoznak, hanem sok magánhitelezőnek is.
A terror elleni küzdelem új nagy frontjává vált a Szahel-övezet és Nyugat-Afrika több része, ahol Franciaország vezetésével folyik a háború a szélsőségesek ellen, akikkel nemigen bírnak.
A járvány miatt rekordmértékben csökkennek idén a külföldön dolgozók hazautalásai, a fejlődő országokat sújtva. A pénzmozgás egymilliárd embert érint.
Évszázadokon át a világ legnagyobb bazilikája volt a Bizánci Birodalom ékessége, a Hagia Szophia. Az oszmán-török hódítók által mecsetté alakított kegyhelyet Kemal Atatürk múzeummá nyilvánította. Az „Isteni Bölcsesség” most ismét mecsetté változik.
Az ENSZ jelentéstevője törvénytelennek minősítette, hogy az USA levadászta Kászim Szulejmáni iráni tábornokot, de Teherán ellencsapását is.
Teherán ellen újfajta, a jövőbeni digitális háború új kereteit előrevetítő hadviselés folyhat, de Irán sem tétlenkedik, és bosszúval fenyegetőzik.
Nem világos, hogy Izrael tényleg bekebelezi Ciszjordánia egyharmadát, vagy csak blöff az ígérgetés. Netanjahu izraeli kormányfőt stratégiai szempontok is vezérelhetik.
A szaúdi királyság a járvány miatt először most nem fogad külföldről zarándokokat a háddzsra, ami sok muszlimnak csalódás, a monarchiának pedig anyagi és presztízsveszteség.
A polgárháborút megnyerte, de a gazdasági összeomlás miatt a hatalmát elveszítheti Basar Asszad szír elnök, aki hadat üzent az ország leggazdagabb oligarchájának, saját unokaöccsének.
Komoly fejtörést okoz főleg az angolszász felsőoktatási intézményeknek, hogy a járvány miatt kevesebb a külföldi diák, és így a bevétel. A kontinentális Európában, így Magyarországon is, más a működési modell, de nálunk is vannak olyan iskolák, amelyek nagyban támaszkodnak más országból jött hallgatókra.
Bár gyorsuló ütemben terjed a koronavírus-járvány Indiában, a negyedik legfertőzöttebbé vált hatalmas ország mégis enyhíti a korlátozásokat.
A járványügyi korlátozások idején újrafelfedezett kerékpár válhat az európai városok fő közlekedési eszközévé. Milliárdokat szánnak az infrastruktúra fejlesztésére.
Amit egy ország megtehet, azt a törökök meg is tették, hogy a leginkább rendszerető német vendégeik visszatérjenek a szállodáikba. Kérdés, hogy a szigor képes-e feledtetni a fertőzések jelentős számát.
Második Szíriává válhat Líbia, amelynek sorsát egyre inkább a török–orosz rivalizálás alakítja. Ankara a Földközi-tengeren is növelné befolyását, a céljai között szerepel a mélyben rejtőző szénhidrogénkincs megszerzése.
Nagyon úgy tűnik, nem a szokásos összeütközésekről van szó. Azt nemigen lehet megmondani, melyik ország feszítette most túl a húrt, ami biztos, hogy a háttérben a két ázsiai óriás nagyhatalmi törekvései állnak.
A szegény országokban súlyos éhínség fenyeget, míg például az USA-ban sertések és a baromfik feleslegessé vált tömegeit ölik le.
Mérete és nehézkes államapparátusa miatt India a világ egyik legsérülékenyebb országa a koronavírussal szemben. A példa nélküli katasztrófa esélyét növeli a gyenge egészségügyi rendszer és a politikai cinizmus.