Négy évtizede uralja az erőszak az iszlám világot, a káosz nagyobb, mint valaha
Alaposan felforgatták az iszlám térséget az utóbbi fél évszázad agresszív modernizációs kísérletei. A konfliktusok újabbakat szültek, a külföldi hatalmak beavatkozásai kudarcot vallottak.
Döntő év volt 1979 a modern kori iszlám történetében. Iránban az év elején megdöntötték a sah uralmát, a helyét a mullahok nem kevésbé elnyomó rendszere vette át. Pakisztánban a polgári kormányt korábban leváltó Ziaul Hakk betetőzte a konzervatív-iszlamista fordulatot, a megbuktatott Zulfikar Ali Bhuttót felakasztották. Irakban Szaddám Huszein az elnöki poszt megszerzésével formálisan is a hatalom csúcsára jutott. Szaúd-Arábiában iszlamista forradalmárok néhány hétre elfoglalták a mekkai nagymecsetet, az iszlám legszentebb helyét, amire válaszul a királyi család megszigorította a saríát, hogy kiengesztelje a radikálisokat. A Szovjetunió decemberben benyomult Afganisztánba, hogy megmentse az iszlamista lázadástól a szocialista kormányt, amely az előző évben buktatta meg a monarchiát.
Egy túszválság, amely megváltoztathatta egy amerikai elnökválasztás eredményét
1979 novemberében iráni diákok egy csoportja megrohamozta az USA teheráni nagykövetségét és túszul ejtett több mint hatvan embert, többségében amerikai állampolgárt. A hivatalban lévő elnök, Jimmy Carter képtelennek bizonyult a válság megoldására, sokan vélik úgy, hogy a politikus tehetetlensége is hozzájárult ahhoz, hogy Ronald Reagan nyerte meg az 1980-as elnökválasztást.
Az iráni síita iszlamisták hatalomra jutása – mai szemmel meglepő módon – a szunnita társaikat is inspirálta. A politikai iszlám egyik vezényszava a külföldi – nyugati vagy szovjet – befolyás alatt álló, „istentelen” despoták elleni harc volt. Úgy képzelték a megújulást, hogy harcot hirdettek a korrupció ellen, és zászlajukra tűzték a muszlim hagyományok és az iszlám jogrendjének tiszteletét, de
az egyéni szabadság helyett az igazságosság megteremtése vált a nemes céllá.
Bár voltak kísérletek egyfajta pániszlamista front megteremtésére a „Nyugat legyőzése” céljából, ezt az ökumenikus kísérletet több minden aláásta. Elsősorban az, hogy a hatalma megszilárdítása érdekében a szunnita kisebbség élén regnáló Huszein 1980-ban háborút indított Irán ellen.