A Saul fiával Oscar-díjas Nemes Jeles László harmadik filmjét hosszú várakozás előzte meg: az Árva az 1956-os forradalom utáni hónapokban játszódik, és olyan aprólékosan mutatja meg ennek a kornak a Budapestjét, hogy az szinte már túlzás. De megéri végignézni. Kritika.
A Sziget alapítója már évekkel ezelőtt kilépett a fesztivál szervezéséből, de amikor az új tulajdonos kihátrált, őt kérték fel, hogy mentse meg a Szigetet.
Friss magyar színdarabot mutattak be a kecskeméti színházban, ráadásul jót és izgalmasat. A Száz karácsony egyáltalán nem a magyar történelemről szól. Csak annyira szól arról, amennyire a mi életünk is.
Pintér Béla legújabb előadásában, a Kabukiban már senki nem lepődik meg, hogy néhány perc után felbukkan a NER és Orbán Viktor egy közeli szövetségese. Ami ez után jön, azon viszont nem lehet nem meglepődni. Kritika.
Bizonyos helyzetekben akkora súllyal nyomasztják az anyákat, mintha a babájuk jövője múlna rajta, pedig ez nem így van – mondja a Margó-díjas Mécs Anna, akinek új regénye egyszerre szól a meddőséggel való küzdelemről és a gyerekszülés utáni időszak legnagyobb kihívásairól. Interjú.
Nem a kormány körei révén tervezi megmenteni a Szigetet Gerendai Károly – mondta el a HVG-nek a Sziget alapítója. A kérdéses összeg túl nagy ahhoz, hogy ő maga dobja be a pénzt, de egyelőre nagybefektetőknek sem tudja jó szívvel ajánlani a projektet.
A hátrányból előnyt is lehet kovácsolni, bár tény, hogy már most nagy késésben van a Sziget, ha 2026 augusztusában a Hajógyári-szigeten akarunk fesztiválozni. Utánajártunk, mennyire sodorja veszélybe a Szigetet, hogy október végéig még a legjobb forgatókönyv szerint sem kezdik el szervezni a jövő évi fesztivált – noha ilyenkorra már a legnagyobb neveket is ki szokták hirdetni.
A József Attila-díjas író a HVG megkeresésére úgy fogalmazott, a Nobel-díj „egy kicsit” Krasznahorkai olvasóinak is szól.
Úgy tűnik, a miniszterelnök számára az „egy kis elhajlás” mindig ugyanazzal a nótával jár, legfeljebb a szövege változik néha.
A csütörtök délután óta Nobel-díjas író barátja, Vámos Miklós a HVG-nek azt mondta: Krasznahorkai László életműve azért egyedi, mert minden műve egy bizonyos stílusban íródott és egyetlen témáról szól.
Megérkezett az Agymanók korhatáros verziója felnőtteknek: itt az agyunkban nem Derű, Bánat és Majré lakik, hanem egy macsó nőcsábász, egy érzékeny fiatalember vagy éppen egy harcos, radikális feminista. Megnéztük a Teljesen idegenek rendezőjének új filmjét, a Túlagyalt randevút.
A dicső magyarok ismét megmentik az egész világot, ezúttal a tatárjárástól: erről szól a 2,5 milliárd forint közpénzből készült 1242 – A Nyugat kapujában. Ha az Aranybullán röhögni lehetett, Rákay Philip Petőfi-filmjén bosszankodni, az 1242 az egekbe küldi a vérnyomásunkat: ez már komoly szintlépés a propagandában. Kritika.
Az államtól független film készült az utóbbi évek egyik nagy színházi sikeréből, az Egykutyából, ráadásul az Oscar-díjas Deák Kristóf rendezésében. A film olyan témákat boncolgat, amelyekhez sokan hozzányúlni se mernének – és pimaszul jól csinálja. Kritika.
Máris az Oscar-gála várhatóan legnagyobb nyerteseként emlegetik Paul Thomas Anderson legújabb filmjét Leonardo DiCaprióval a főszerepben, és lehet is ebben valami: nem is csak azért, mert különleges és jó film, hanem azért is, mert oda üt, ahová a filmvilág leginkább szeret ütni. A jobboldalra.
A választásig már nem kezd új színészi munkába, de egyáltalán nem bánja, és most ő van többet az ikerlányaival. Nagy Ervin úgy érzi, olyan attitűddel, ahogyan ő fog, még senki nem ült a kultúrpolitika asztalához. Ha ő lesz a kulturális miniszter, a Fidesz színházigazgatói ki fogják tölteni a mandátumukat, de „a seggnyaloncok univerzumában” elszámoltatásra is szükség van. Interjú.
Csatlakozott a Budakörnyéke DPK-hoz Kautzky Armand szinkronszínész is, így legalább a kör hangja biztosan jó lesz.
„Fontos a színház, de ne menjen már életre-halálra!” – mondja a HVG-nek adott interjújában Ódor Kristóf színész, aki Koós Boglárka halála után hosszan írt saját neurózisáról. Írt arról, milyen, amikor a szenvedés mélyére jut az ember, és hogy milyen fontos lenne beszélni a témáról a színházakban, és a színészeknek is bátran felvállalni a gyengeségüket.
Egy akciófilm arról, hogy valakit megkérnek, ugyan pár napra vigyázzon már a szomszédja cicájára, papíron kellemesen idióta ötletnek hangzik. Pont ez a Fekete hattyú és a Rekviem egy álomért rendezőjének új filmje, a Rajtakapva témája. Kritika.
Mivel a kormány látványosan éhezteti ki a független színházakat, a főváros csak nekik hirdetett pályázatot közel 150 millió forint keretösszeggel, ami sokaknak az utolsó reménysugarat jelentette. Nem csoda, hogy ilyen helyzetben még egy támogatás is feszültségeket kelt.
Szokatlanul hevesen utasítja vissza a jobboldal, hogy bármi baj lenne a támogatással, amelyből Pintér Bélának egy fillér sem jutott, de a jobboldalhoz kötődő színházban még a büfét is 20 millió forinttal támogatják. Összehasonlítottuk, mennyit kaptak a függetlenek, és mennyit a Vidnyánszky Attila társaságába tartozók.
