A független színháznak lassan tényleg leáldozott, vagy talán már rég leáldozott – és akkor mi van? A Dollár Papa Gyermekei új előadása úgy beszél a mai magyar valóságról, hogy politikáról szót sem ejtenek benne, mégis benne van a színház minden problémája. Kritika.
Nem kell mindent elhinni, amit a hatalom állít, mert könnyen lehet, hogy a birodalom vezetői megtévesztik a népüket, csak hogy ők több javat halmozhassanak fel. Ugye, hogy fontos ez a téma? Akkor nem csoda, hogy egy gyerekeknek szánt animációs film is erről beszél. Kritika a Zootropolis 2-ről.
Merre tartson Magyarország: nyisson a Kelet felé, vagy mégis a Nyugathoz kéne tartozni? Melyik lenne politikailag a jobb döntés? Talán meglepő, de ez a kérdés Brüsszel és Moszkva nélkül is elhangozhat – erről szól Szabó Magda egyik színdarabja is, amit Debrecenben játszanak. Kritika.
Már harmadszor készítették el a Magyarország Tortája versenyen győztes torta sörverzióját. Hangozzon akármennyire szokatlanul is, a Dobos-tortát újraértelmező sütemény sörverziójában semmi furcsa nincs. Sőt.
Tragikus és nevetséges volt a Kádár-rendszer első és egyetlen szépségkirálynő-választása, amelyen mindenki nyert, csak a nyertesek nem, különösen nem Magyarország Szépe, a nem sokkal később, tizenhat évesen öngyilkosságot elkövető Molnár Csilla. Ebből a történetből készült sokrétű és emlékezetes előadás Szabadkán.
Ahol az Aranybulla és az Elk*rtuk a mérce, a hősies és csodálatos Magyar Honvédségről szóló, legújabb kurzusfilm már-már mesterműnek számít. Igaz: ahol az Aranybulla és az Elk*rtuk a mérce, ott jobb inkább a falon száradó festéket nézni filmek helyett. Kritika a Sárkányok Kabul felett című filmről.
A Krasznahorkai László nevű szereplő egy kissé gusztustalan, büdös író, akinek már rég abba kellett volna hagynia az írást: a friss Nobel-díjas író új regénye, A magyar nemzet biztonsága sok humorral és iróniával, a mai magyar valóságon csak mellesleg elborzadva szól a szeretetről – is. Könyvkritika.
Olasz Renátó első, állami támogatás nélkül, szinte ingyen forgatott nagyjátékfilmje, a Minden csillag egy olyan estét mutat be, amilyet talán mind átéltünk már harminc fölött. Ismerős, de egy bizonyos szintnél nem kéne, hogy ismerősebb legyen, mert nem akarunk benne magunkra ismerni. Kritika.
A kormánypropaganda a Pintér Béla és Társulata új előadása, a Kabuki kapcsán vette a fejébe az előadás ismerete nélkül, hogy abban bizony gyalázatos dolgok történnek, és még Nagy Ervint és a Tisza pártot is sikerült belekeverni az ügybe.
A Szegény párák után másik szférák felé fordult Jorgosz Lantimosz: az alienek felé. Pontosabban egy olyan őrült felé, akinek meggyőződése, hogy a befolyásos cégvezető, akit foglyul ejtett, valójában andromédai űrlény. És a vitájuk túlzottan is emlékeztet a saját kommentháborúinkra. Kritika.
Egy fiatal nő szexuális zaklatás miatt indított pert volt tanára ellen, aki 16 éves kora óta tanította, és állítása szerint többek közt azt mondta neki: „Kéne már egy fasz a seggedbe”. A tárgyaláson azonban hasonlóan kemény, személyeskedő kérdések vártak rá, aminek a sértett szerint semmi más célja nem volt, mint hogy megalázzák a tárgyaláson is.
Hatvanévesen sem muszáj kiöregedett rockernek lenni: ezt bizonyította be Dexter Holland és Noodles negyvenéves kaliforniai punkegyüttese, a The Offspring péntek este az MVM Dome-ban. Ott voltunk.
A Saul fiával Oscar-díjas Nemes Jeles László harmadik filmjét hosszú várakozás előzte meg: az Árva az 1956-os forradalom utáni hónapokban játszódik, és olyan aprólékosan mutatja meg ennek a kornak a Budapestjét, hogy az szinte már túlzás. De megéri végignézni. Kritika.
A Sziget alapítója már évekkel ezelőtt kilépett a fesztivál szervezéséből, de amikor az új tulajdonos kihátrált, őt kérték fel, hogy mentse meg a Szigetet.
Friss magyar színdarabot mutattak be a kecskeméti színházban, ráadásul jót és izgalmasat. A Száz karácsony egyáltalán nem a magyar történelemről szól. Csak annyira szól arról, amennyire a mi életünk is.
Pintér Béla legújabb előadásában, a Kabukiban már senki nem lepődik meg, hogy néhány perc után felbukkan a NER és Orbán Viktor egy közeli szövetségese. Ami ez után jön, azon viszont nem lehet nem meglepődni. Kritika.
Bizonyos helyzetekben akkora súllyal nyomasztják az anyákat, mintha a babájuk jövője múlna rajta, pedig ez nem így van – mondja a Margó-díjas Mécs Anna, akinek új regénye egyszerre szól a meddőséggel való küzdelemről és a gyerekszülés utáni időszak legnagyobb kihívásairól. Interjú.
Nem a kormány körei révén tervezi megmenteni a Szigetet Gerendai Károly – mondta el a HVG-nek a Sziget alapítója. A kérdéses összeg túl nagy ahhoz, hogy ő maga dobja be a pénzt, de egyelőre nagybefektetőknek sem tudja jó szívvel ajánlani a projektet.
A hátrányból előnyt is lehet kovácsolni, bár tény, hogy már most nagy késésben van a Sziget, ha 2026 augusztusában a Hajógyári-szigeten akarunk fesztiválozni. Utánajártunk, mennyire sodorja veszélybe a Szigetet, hogy október végéig még a legjobb forgatókönyv szerint sem kezdik el szervezni a jövő évi fesztivált – noha ilyenkorra már a legnagyobb neveket is ki szokták hirdetni.
A József Attila-díjas író a HVG megkeresésére úgy fogalmazott, a Nobel-díj „egy kicsit” Krasznahorkai olvasóinak is szól.
