Nem győzik hangsúlyozni, hogy a Filmintézet nem támogatta saját igazgatójának néptáncos filmjét – támogatta viszont több szintén közpénzből élő intézmény, de az alkotók sem állnak épp távol a kormánytól.
Szente Vajk összeállt a Most vagy soha! című Petőfi-film, a Hadik és a Pesti Balhé forgatókönyvírójával, és készített egy olyan gyalázatosan rossz filmet, amely egyszerre idézi fel Fábry Sándor legrosszabb poénjait és a kilencvenes évek elejének tévés borzalmait, de képes alulmúlni azokat. Kritika a Legénybúcsúról.
Továbbra is mély meggyőződéssel valljuk, hogy a legjobb ajándék a könyv. Idén is a hagyományos karácsonyi könyvajánlónkkal segítünk eligazodni a kínálatban.
A kormány köreiben népszerű énekes szerint neki ellenszélben kell reklámoznia a 326 millió forint közpénzből készült filmjét, amely „csutka telt házakat” hozott, mégis „szemrebbenés nélkül kidobták” a moziból. A filmre azonban jelenleg vetítésenként 10 ember kíváncsi.
Európa egyik legnevesebb színházában társulati tag egyedüli magyarként, és egy világszerte ünnepelt, orosz menekült rendező új filmjében játszik fontos szerepet, Láng Annamária mégis azt mondja, nem szokott büszkeséget érezni. Interjú Mengeléről, biztonságról és napról napra élésről.
„Nem veszett el minden remény ebben a sötét világban. Csak azt nem tudjuk, hogyan és mikor fog megjelenni” – mondta Krasznahorkai László műveiről a Nobel-díj-átadó ceremónián az irodalmi díjról döntő bizottság elnöke.
Nemes Jeles László Árva című filmje Magyarország hivatalos nevezése az Oscar-díjra, április 12-ig pedig egy kiállításon is beléphetünk az 1957-ben, röviddel a forradalom leverése után játszódó film világába. Mármint szó szerint.
A független színháznak lassan tényleg leáldozott, vagy talán már rég leáldozott – és akkor mi van? A Dollár Papa Gyermekei új előadása úgy beszél a mai magyar valóságról, hogy politikáról szót sem ejtenek benne, mégis benne van a színház minden problémája. Kritika.
Nem kell mindent elhinni, amit a hatalom állít, mert könnyen lehet, hogy a birodalom vezetői megtévesztik a népüket, csak hogy ők több javat halmozhassanak fel. Ugye, hogy fontos ez a téma? Akkor nem csoda, hogy egy gyerekeknek szánt animációs film is erről beszél. Kritika a Zootropolis 2-ről.
Merre tartson Magyarország: nyisson a Kelet felé, vagy mégis a Nyugathoz kéne tartozni? Melyik lenne politikailag a jobb döntés? Talán meglepő, de ez a kérdés Brüsszel és Moszkva nélkül is elhangozhat – erről szól Szabó Magda egyik színdarabja is, amit Debrecenben játszanak. Kritika.
Már harmadszor készítették el a Magyarország Tortája versenyen győztes torta sörverzióját. Hangozzon akármennyire szokatlanul is, a Dobos-tortát újraértelmező sütemény sörverziójában semmi furcsa nincs. Sőt.
Tragikus és nevetséges volt a Kádár-rendszer első és egyetlen szépségkirálynő-választása, amelyen mindenki nyert, csak a nyertesek nem, különösen nem Magyarország Szépe, a nem sokkal később, tizenhat évesen öngyilkosságot elkövető Molnár Csilla. Ebből a történetből készült sokrétű és emlékezetes előadás Szabadkán.
Ahol az Aranybulla és az Elk*rtuk a mérce, a hősies és csodálatos Magyar Honvédségről szóló, legújabb kurzusfilm már-már mesterműnek számít. Igaz: ahol az Aranybulla és az Elk*rtuk a mérce, ott jobb inkább a falon száradó festéket nézni filmek helyett. Kritika a Sárkányok Kabul felett című filmről.
A Krasznahorkai László nevű szereplő egy kissé gusztustalan, büdös író, akinek már rég abba kellett volna hagynia az írást: a friss Nobel-díjas író új regénye, A magyar nemzet biztonsága sok humorral és iróniával, a mai magyar valóságon csak mellesleg elborzadva szól a szeretetről – is. Könyvkritika.
Olasz Renátó első, állami támogatás nélkül, szinte ingyen forgatott nagyjátékfilmje, a Minden csillag egy olyan estét mutat be, amilyet talán mind átéltünk már harminc fölött. Ismerős, de egy bizonyos szintnél nem kéne, hogy ismerősebb legyen, mert nem akarunk benne magunkra ismerni. Kritika.
A kormánypropaganda a Pintér Béla és Társulata új előadása, a Kabuki kapcsán vette a fejébe az előadás ismerete nélkül, hogy abban bizony gyalázatos dolgok történnek, és még Nagy Ervint és a Tisza pártot is sikerült belekeverni az ügybe.
A Szegény párák után másik szférák felé fordult Jorgosz Lantimosz: az alienek felé. Pontosabban egy olyan őrült felé, akinek meggyőződése, hogy a befolyásos cégvezető, akit foglyul ejtett, valójában andromédai űrlény. És a vitájuk túlzottan is emlékeztet a saját kommentháborúinkra. Kritika.
Egy fiatal nő szexuális zaklatás miatt indított pert volt tanára ellen, aki 16 éves kora óta tanította, és állítása szerint többek közt azt mondta neki: „Kéne már egy fasz a seggedbe”. A tárgyaláson azonban hasonlóan kemény, személyeskedő kérdések vártak rá, aminek a sértett szerint semmi más célja nem volt, mint hogy megalázzák a tárgyaláson is.
Hatvanévesen sem muszáj kiöregedett rockernek lenni: ezt bizonyította be Dexter Holland és Noodles negyvenéves kaliforniai punkegyüttese, a The Offspring péntek este az MVM Dome-ban. Ott voltunk.
A Saul fiával Oscar-díjas Nemes Jeles László harmadik filmjét hosszú várakozás előzte meg: az Árva az 1956-os forradalom utáni hónapokban játszódik, és olyan aprólékosan mutatja meg ennek a kornak a Budapestjét, hogy az szinte már túlzás. De megéri végignézni. Kritika.
