Murakami új regénye miatt máshogy látjuk a szerelmet és a valóságot is
A japán sztárszerző, Murakami Haruki legújabb regénye, A város és kiszámíthatatlan falai már magyarul is megjelent. Elolvastuk – és azóta egy kicsit máshogy nézünk a világra.
A japán sztárszerző, Murakami Haruki legújabb regénye, A város és kiszámíthatatlan falai már magyarul is megjelent. Elolvastuk – és azóta egy kicsit máshogy nézünk a világra.
Nem is meglepő döntései, inkább végtelen cinizmusa miatt marad emlékezetes az idei színháztámogatások nemrég nyilvánosságra hozott listája: persze idén is 0 forintot kaptak olyan színházak, mint Pintér Béla és Társulata, de idén indoklás is érkezett az elutasításhoz. A színházak pályázata eszerint nem ütötte meg a szakmai mércét. Bezzeg azé, aki miatt rendőrségi nyomozás zajlik, igen.
A Fidesznek sikerült kineveznie egy olyan drogügyi kormánybiztost, aki szerint az jelentené a megoldást az ország problémáira, ha a zenészek a munka értékéről énekelnének, és nem nyitogatnák a pokol kapuját Ozorán. Röhögnénk rajta, ha nem lenne ennyire sokatmondó.
Az új vezetéssel működő színház – ahol harmincan mondtak fel a kormány által áterőltetett kinevezés miatt – most közölte: „nem engedik” a Facebook-oldalukon „a politikai agitációt és a pártpolitikai tartalmat”.
Mennyivel növekszik egy férfi értéke, ha tizenöt centivel magasabb? Mennyi esélye van párt találnia egy társkeresőn egy kedves, átlagosan kinéző, átlagosan jól kereső nőnek, ha nincs semmi speciális tulajdonsága? Mi a társkeresés beépített kockázata? Egy harminckilenc éves nő még harmincasnak számít? Kritika a Többesélyes szerelem című filmről.
Rémülten tiltják ki a fideszes városból azt az együttest, amelynek erdélyi koncertjén kiderülhetett: talán nem mindenben tökéletes a Fidesz-kormány. A köztársasági elnök szózatot intéz a fiatalokhoz, miután szinte az ország összes koncertjén zúg a mocskos Fidesz. Van egy rossz hírem: hiába a tiltás, hiába a szózat.
Egy újraértelmezett dobostorta, amely sokak szerint még jobb is, mint az eredeti: nagyszerűen sikerült az idei Magyarország Tortája, legalábbis szerkesztőségünk házi kóstolásának tapasztalatai alapján. A cukormentes tortáról megoszlanak a vélemények, de az összkép ebben sem aggasztó.
Egy mindenkiért, mindenki a sötét lelkű hatalombitorló ellen! Ez is lehetne A 3 testőr című, Alexandre Dumas-t nyomokban tartalmazó musical jelszava, amelynek összes előadására szempillantás alatt fogytak el a jegyek a Szegedi Szabadtéri Játékokon. Kritika.
De mi a baj azzal, hogy Orbán Viktor kedves édesapjának mezőgazdasági rendeltetésű tanyácskáján a kamubarokk könyvtárszoba kristályablakain túl antilopok legelésznek? Miért érthető, hogy pont a zebrák zavarják annyira az embereket, és nem a jachtos luxizások? Vélemény.
Julianne Moore és az Eufóriából vagy A Fehér Lótuszból ismert Sydney Sweeney nem egy érzékeny drámában, hanem egy véres thrillerben járják körül a kérdést. Kritika.
A horrorfilmek akkor tudnak igazán jók lenni, ha nemcsak egy bokorból előugró szörny elől kell menekülni benne, hanem valami nagyon is emberit erősítenek fel az ábrázolt borzalmak. Pontosan tudták ezt a Hozd vissza őt alkotói is. Kritika.
A zseniális és méltán világhírű Fesztáv alkotója ismét a természet egyik nagy rejtélyéből készített társasjátékot: Az erdő mélyén nagyszerű választás azoknak, akik nem katonákkal és gyilkos lényekkel szeretnének hadakozni a játékasztalon.
A szerepe kedvéért japánul is megtanult A hiányzó részem című francia-japán film főszereplője, hogy egy olyan problémára hívja fel a figyelmet, amit felfogni is nehéz, pedig rengeteg szülő életét teszi tönkre. Kritika.
A metál két olyan legendáját hozták el egy este a Barba Negrába, akik egyenként is az év koncertjét adhatták volna: az új lemezével turnézó Machine Head előzenekara a legjobb lemezét egyben lejátszó Fear Factory volt. Ennek egy nagyon emlékezetes estének kellett volna lennie. Kritika.
És a Sziget hírnevét is veszélyeztetheti a szervezők szerint. A HVG-nek reagált a Sziget arra, hogy a kormány kitiltotta az országból az északír rapegyüttes tagjait.
Chuck Palahniuk 2023-as regénye, a Nem tart örökké már magyarul is olvasható, és választ ígér arra, miért halt meg Marilyn Monroe vagy Kurt Cobain. A művet tizennyolc éves kor alatt semmiképp sem ajánlanák – kritikusunk még fölötte se.
Nagy feltűnést keltett és sok díjat elnyert A fehér várkastély című, Japánban, az Edo-korban játszódó társasjáték. Az alapötlete olyan, hogy elsőre nem is érti az ember, hogy lehet ezt kivitelezni, de az első játék után kiderül: A fehér várkastély rászolgált a sikerére.
A hatalmas csinnadrattával felvezetett, az ukránok EU-tagságáról szóló szavazással kapcsolatban nem is próbálja titkolni a kormány, hogy az egész kamu volt. Legfeljebb azok örülnek a plakátokon hirdetett eredményének, akik tényleg semmit nem értenek a világból.
Harrison Ford felidézésével, A Da Vinci-kód nyomdokaiban készítette el saját rajongói Indiana Jones-filmjét A ravasz, az agy és két füstölgő puskacső és a Blöff rendezője, Natalie Portmannel az egyik főszerepben. Megnéztük Az ifjúság forrását.
Hollywood új generációjának legnevesebb színészeivel készült, de csak csöppnyi porfelhőt kavart egy, az ötvenes évek Amerikájában játszódó romantikus film, a Vágtázó lovakról. Pedig ha nem is leszünk tőle vidámabbak, érdemes tenni vele egy próbát. Kritika.