Az Alkotmánybíróság „deficites” szerepe, egy eltüntetett Fidesz-közeli cég, tisztesség és annak látszata is előkerült a négy, ősszel megüresedő bírói helyre jelölt öt új alkotmánybíró-aspiráns bemutatkozásán pénteken a parlamenti szakbizottság ülésén. Az ötök közül a bizottság csak a Fidesz-KDNP által javasolt négy személyt „engedte át”, így a keddi szavazás már biztos lefutott.
Nem támogatták a kormánypártok a házbizottság ülésén azt a DK-s ellenzéki javaslatot, hogy a jövő héten vegyék napirendre a svéd NATO-csatlakozást. A Fidesz-KDNP, ha akarná, bármikor kérhetné a szavazást, az ellenzék is támogatná. De mivel politikai okokból lassan egy éve halogatják, egyre valószínűbb, hogy csak a várhatóan szeptember 25-én kezdődő őszi ülésszakban kerül elő újra.
Karcsúsított Igazságügyi Minisztériumot vesz át augusztustól Tuzson Bence – tudta meg a hvg.hu, még Tuzson ezt megerősítő bejelentése előtt. Ezért a leendő minisztert csak az igazságügyi bizottság hallgatja meg, méghozzá hétfő délután. Az európai ügyeket a kormányfő elveszi a tárcától, és várhatóan a Miniszterelnökség alá szervezi.
Lomnici Zoltán egykori főbírót és Patyi András korábbi NVB-elnököt is alkotmánybírónak jelöli a négy, szeptembertől megüresedő helyre a Fidesz–KDNP. A hvg.hu megszerezte mind a négy nevet – ők biztos befutók a kormánypárti kétharmad miatt, így az egyetlen ellenzéki jelölt az esélytelenek nyugalmával indul.
A Fidesz hazai jogállami dúlásában és az Orbán-kormány Brüsszel elleni szabadságharcában szerzett elévülhetetlen „érdemei” után az Európai Parlamentbe küldi – leginkább „száműzi” – a kormányfő Varga Juditot. Már most, az indokoltnál szűk egy évvel korábban távozik is a kormányból. Az Orbánhoz végletekig lojális Varga jövője kérdéses, múltja mozgalmas – búcsúzóul nosztalgiázunk.
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar által létrehozott cégek jelentős ingatlanvagyont – feljelentések szerint áron alul – értékesítettek, majd az egyik ilyen vállalkozás megszűnt, a másik veszteségesen létezik. A kar közben bedöntötte a saját informatikai cégét is, ami még az ügyvezető bérét is képtelen volt önállóan kitermelni. Van egy alig működő alapítvány is, ami jobbára csak veszteséget termel.
Feloldották a minősítés alól a Rogán Antal alá rendelt szuper-titkosszolgálat összegző jelentését a Márki-Zay-féle külföldi adományokról, amire hivatkozva az ÁSZ 3,3 milliárdos büntetést készül kiszabni az ellenzéki pártokra. A friss szöveg egy része ki van takarva, de kiderül belőle, hogy találtak még plusz 2,5 millió “gyanús” utalást. Sőt, a titkosszolgálat spekulációja, hogy a DatAdat-csoport az ellenzéki miniszterelnök-jelölti előválasztás eredményét az MMM érdekében "manipulálta". A jelentés mindenben és mindenkiben a magyar politika gyanús befolyásolóját látja, és odáig jut, hogy amerikai pénzből már a 2014-es választásokat is befolyásolni akarták.
A pedagógusok státusztörvénye is mutatja, mennyire nem veszi komolyan a kormány még a saját maga által vállalt törvényi előírásokat sem. A törvényjavaslat benyújtását a kormányzat szerint „minden idők legátfogóbb és leghosszabb egyeztetése" előzte meg, mégse közlik, hogy az elvileg beérkezett 102 ezernél is több észrevételből miért csak 1500-at vizsgáltak érdemben, ahogy azt sem, hogy mit fogadtak meg, mit nem és miért.
A hvg.hu elérte, hogy megismerhesse az úgynevezett „kétezres”, azaz nem nyilvános kormányhatározatokat, legalábbis azokat, amelyek már több mint tíz évvel ezelőttiek. Az egyik ilyen, 2012-ben született dokumentumban feladatul szabta Orbán Viktor, hogy vizsgálják meg az egyes cégekre már kivetett válságadók kiterjesztését a gazdag magánemberekre. Akkoriban tervezték az állami gépjármű-kereskedő – egykori nevén: Merkur – feltámasztását is. De szóba került az embereit gyakran kirúgó vállalatok büntetőadója, vagy az EU-s pénzek elosztóinak számonkérhetősége is. A tervek döntő többségéből végül nem lett semmi.
Aligha szerencsés időzítés, hogy a szomszédban zajló háború közepette Csákberényben újjáépített katonai emlékművet avattak a második világháborúban elesett szovjet katonáknak. Néhány hónappal korábban Gödöllőn is volt egy hasonló emlékhelyavató, amin az orosz követség katonai attaséja kifejtette: az akkorihoz hasonló küldetést hajtanak végre katonáik Ukrajnában a "nácizmus alóli felszabadítás" érdekében. Hogy a magyar kormány mit szól ehhez, azt hiába kérdeztük. Az oroszok szerint hosszú és nehéz tárgyalások után jutottak el az avatásokig.
A Márki-Zay Péter mozgalmához befolyt amerikai kampánytámogatásról szóló összegző titkosszolgálati jelentést szerdán ismertették a Nemzetbiztonsági Bizottság zárt ülésén, de a közvélemény majd csak akkor ismerheti meg, ha feloldják a titkosítását. Az ÁSZ már felkészítette az ellenzéki pártokat, hogy 3,3 milliárdos pénzbüntetésre számíthatnak tiltott pártfinanszírozás miatt.
A Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom összesen 1,68 milliárd forint tiltott kampánytámogatást nyújtott a tavalyi választáson közösen induló 6 ellenzéki pártnak – állapítja meg az Állami Számvevőszék, amely büntetésként ennek a dupláját, 3,3 milliárd forintot készül kiszabni a pártokra, igazolva a kormányzat és a Fidesz „guruló dollárok” politikai vádját. A rekordösszegű büntetés után semmi pénze nem maradna a 6 ellenzéki pártnak a 2024-es választások kampányára.
A Belügyminisztérium helyettes államtitkára megígérte, hogy rendvédelmi dolgozó nem marad biztosítás nélkül, a tárca külső cég bevonása nélkül, maga rendezi az élet- és balesetbiztosításokat. A Magyar Rendvédelmi Kar elnöke a hvg.hu-nak azt mondta, a lényeg a részletekben lesz, ezeket majd most dolgozzák ki.
Több tízezer rendőr, tűzoltó és más rendvédelmis dolgozó, miközben akár az életét is kockáztatta, két hónapig kétségek közt volt: nem tudhatta, van-e biztosítása. Kiderült, hogy nincs, mert a biztosítás drágult, az emelt díjra pedig nem volt pénze az államnak. A Belügyminisztérium végül egy “házilagos” megoldással állt elő, amiről ma tárgyalnak a tárcánál.
Egy liter tej 2017-ben (!) 516 forintért került bele – uniós pénzből – a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által osztogatott, szegényeknek szánt élelmiszercsomagokba, most a NAV nyomozást indíthat az ügyben – derült ki Polt Péter közléséből. A témában több vizsgálat is folyt, de annak eredményéről a kormányzat nem beszél.
Alig egy hónappal azután, hogy Lázár János „már nem barátkozunk” a Siemensszel kijelentésével lefújt egy beszerzést 115 villanymozdonyra, most a helyettese mégis barátibb hangot ütött meg, mondván: a német cég mégis számításba jöhet. Ám az államnak továbbra sincs pénze a projektre.
Mi került 50 ezer forintba egy koronavírus gyorsteszten, amit a végrehajtói kar Schadl György egy barátján keresztül vett? – erre is keresi még a választ a rendőrség. A szerződés aláírói, a kar hivatalvezetője – akinek az élettársa a Schadl-Völner büntetőper egyik vádlottja – és a Schadl-barát mentős cégvezető is hallgat. Utóbbit egy rejtélyes szatyor tartalmáról és 20 millió forint sorsáról is hiába kérdeztük.
Egy a diákok tanulmányi rendszerén, a KRÉTA-n keresztül kapott kéretlen üzenet állampapír-vásárlásra buzdítja a szülőket – számolt be a hvg.hu-nak több szülő is. Ez illene a kormányzati szándékba, ami a megtakarításokra kivetett extraadóval is az állampapírok vásárlása felé tereli az embereket.
Indoklás nélküli, rendkívüli döntéssel minden „külsős” személyt igyekeznek távol tartanai a parlamenti ülésteremből június 16-án pénteken, amikor a kormány kérésére az Országgyűlés rendkívüli ülésen tárgyal egy sor vitatott javaslatot, így például a státusztörvényt is.
Az ügyészség kivizsgálta a honvéd vezérkari főnök “magatartását kifogásoló” feljelentést, majd bűncselekmény hiányában elutasította azt. Katonák egy csoportja azért jelentette fel Böröndi Gábort, mert úgy érezték,”szívatási” céllal, bosszúból küldte őket kiképzésre. A vizsgálat szerint, ha így is érezték, a gyakorlat NATO-kompatibilis volt, a dandártábornok pedig nem élt vissza a helyzetével.