Miután hétfőn este Jan Stoltenberg NATO-főtitkár bejelentéséből kiderült, hogy Recep Tayyip Erdogan török államfő megígérte, beterjeszti országa parlamentje elé a svéd NATO-csatlakozási kérelmet, majd Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden reggel azt mondta, magyar részről is "már csak technikai kérdés a ratifikációs folyamat lezárása", egyre időszerűbb a magyar ratifikálás kérdése.

A svéd miniszterelnök szerint Orbán megígérte neki, hogy Magyarország nem késlelteti tovább a svéd NATO-csatlakozást

Az Országgyűlés házbizottságának kormánypárti tagjai nem támogatták, hogy a jövő héten vegyék napirendre a kérdést.

Igen ám, de nemcsak a rendes tavaszi parlamenti ülésszak, hanem már a múlt heti rendkívüli is véget ért, így mindenképpen rendkívüli ülést kellene összehívni az amúgy lassan éppen egy éve a törvényhozás előtt fekvő, a svéd és finn NATO-bővítésről szóló kormányzati előterjesztésből még kimaradt svéd bővítés ratifikálására. Kedd reggeli Twitter-bejegyzése szerint Novák Katalin államfő is mielőbbi döntést sürgetet a magyar kormányfőnél:

I welcome the decision of ������������#Turkish President @RTErdogan to agree to send ������������ #Sweden's @nato membership application to parliament for ratification. On the eve of the #NATOSummit, I also asked @PM_ViktorOrban to do everything possible to ensure that the ������������ #Hungarian Parliament…

— Katalin Novák (@KatalinNovak_HU) July 11, 2023

Rendkívüli parlamenti ülést a kormány előterjesztésére is összehívhat Kövér László házelnök, de a képviselők ötödének írásos kezdeményezésére ezt kötelező is megtennie. Előbbire volt is nemrég példa, és utóbbi sem lenne lehetetlen, mivel az ellenzék is támogatja a mihamarabbi szavazást a svédekről, ezért a hvg.hu megkereste a Kormányzati Tájékoztatási Központot és a legnagyobb képviselőcsoportot, a Fidesz-frakciót is azzal: van-e ilyen szándékuk.

Az észt külügyi bizottság elnöke érdeklődik, hogy mi újság Magyarországgal svéd NATO-csatlakozás ügyben

Marko Mihkelson csak udvariasan érdeklődik.

Egyelőre egyiküktől sem kaptunk választ, elértük viszont Németh Zsoltot, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnökét. A kormánypárti politikus a hvg.hu-nak azt mondta: “Orbán Viktor nemrég, reggel indult útnak Vilniusba, a NATO-csúcstalálkozóra, és

a miniszterelnök nyilvánvalóan egyeztet erről Erdogan elnök úrral, aztán közli majd a kormány álláspontját.”

Csakhogy a kormány álláspontja, miszerint támogatja Svédország (és Finnország) NATO-tagságát, azóta közismert, hogy tavaly július közepén benyújtotta a kabinet a parlament elé a ratifikálásról szóló előterjesztést. Ám azóta megy a svédek esetében az időhúzás, most viszont a török álláspont ismeretében már a magyar döntéshez csak egy rendkívüli ülést kellene összehívni – jeleztük, mire

Németh Zsolt lényegében elismételte a korábbi válaszát: “nem tudok egyelőre rendkívüli ülésről, de okosabbak leszünk, miután Orbán Viktor és a török elnök egyeztet ma”.

Ha rendkívüli ülést nem hívnának össze a nyáron a témában, akkor viszont a NATO-bővítés majd csak ősszel kerülhet elő újra. Méghozzá legkorábban szeptember végén lehet szavazás a svéd NATO-csatlakozásról, mivel a hvg.hu úgy tudja, szeptember 25-én kezdődik a parlament őszi ülésszaka.

Elutasította a Fidesz, hogy jövő héten szavazzanak a svéd NATO-csatlakozásról, talán majd ősszel

Nem támogatták a kormánypártok a házbizottság ülésén azt a DK-s ellenzéki javaslatot, hogy a jövő héten vegyék napirendre a svéd NATO-csatlakozást. A Fidesz-KDNP, ha akarná, bármikor kérhetné a szavazást, az ellenzék is támogatná. De mivel politikai okokból lassan egy éve halogatják, egyre valószínűbb, hogy csak a várhatóan szeptember 25-én kezdődő őszi ülésszakban kerül elő újra.

Amúgy, ha a kormánypárti frakciókban valóban lenne akarat a támogató döntésre, látható, hogy a kétharmados parlamenti többséggel bíró Fidesz–KDNP maga is felvethetné és meg is szavazhatná a ratifikálást. Ráadásul

az ellenzéki parlamenti frakciók is mind támogatják a svéd csatlakozást – a Mi Hazánk kivételével –, sőt többször is javasoltak szavazást róla.

Eddig éppen a Fidesz–KDNP állt ennek ellen. Bár a Fidesz azt kommunikálta, hogy azért csúszik a szavazása, mert Orbán ugyan támogatná azt, de a frakción belül van róla a vita, ennek ellentmond, hogy sajtóinformációk szerint a kormánypári frakciók állítólag már régen átengedték volna a témát, ám „odafentről”, a Karmelitából mondtak nemet.

Szijjártó mégiscsak elismerte, hogy egyeztetnek a törökökkel a svéd NATO-csatlakozásról

Ezt Gulyás Gergely tavasszal még határozottan tagadta.

Akárki is fogja a másikra a késlekedést, egyelőre nincs rá, és főleg a mértékére magyarázat. Főleg úgy, hogy a felvételi kérelmüket egyszerre benyújtó Finnország és Svédország NATO-csatlakozása sokáig „együtt futott”, de végül a NATO-tagállamok közül utolsó előttiként március 27-én a parlament megszavazta a finnekét (majd három napra rá a török parlament is), a svédekét azóta sem. Hogy miért, azt nehéz követni, mivel mindenki összevissza beszél az ügyben:

• Orbán Balázs, a kormányfő politikai igazgatója próbálta megmagyarázni, mi a baj a svédekkel, de érvei kimerültek abban, hogy svéd politikusok olykor csúnyákat mondanak a magyar kormányra
• Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is próbált rájönni, mi a késlekedés oka, de ő sem érti, mi baja a saját párt- és frakciótársainak a svédekkel
• A mindig, mindenre választ adni tudó Kovács Zoltán államtitkár szerint a svédekkel az a baj, hogy „Magyarországot lekicsinylő megjegyzéseket” tesznek
• Korábban Semjén Zsolt KDNP-elnök a NATO-bővítésről szóló szavazás halogatását „az Európai Bizottsággal folyamatban lévő egyeztetések elhúzódásával” indokolta, bár semmi közük egymáshoz
• A Semjén-féle értelmezéshez kapcsolódott egy időben Balla György, a Fidesz frakcióvezető-helyettesének indoka is: azért tolják a szavazást, mert „Brüsszel hazudik, mint a disznó”
• Ugyancsak Balla György volt az, aki legutóbb azzal hárította az ellenzékieknek a szavazást sürgető kéréseit, hogy az ellenzék csak a „gazdik” parancsára sürgeti Svédország NATO-felvételét.

Nemzetközi lapszemle: Bajban vannak a vilniusi NATO-csúcs záróközleményének szerkesztői

Ukrajna NATO-tagsága, kérdések, kétségek a vilniusi NATO-csúcson. Nem csitul a vita az Ukrajnának engedélyezett kazettás bombákról. 140 millióan kelhetnek útra, Európának dönteni kell a bevándorlásról. Mark Rutte visszavonuló holland miniszterelnök érdemeit méltatják. Válogatás a világsajtó írásaiból.