Az öt érvénytelen voks között volt két olyan, amelyik a Mi Hazánk, egy másik pedig az ISzOMM nem hivatalos jelöltjére érkezett. Novák Katalin a Fidesz–KDNP-seken kívül 4 plusz voksot is begyűjtött, míg Róna Péterre többen szavaztak, mint ahányan ajánlották, de a hiányzók miatt kevesebben, mint az összellenzék.
Volt a ‘80-as években a diákmunkás, Orbán Viktor főnöke, 1990-ben, az első szabad választáson a Fidesz kampányfőnöke, később a párt alelnöke, majd az Országgyűlés elnöke, aztán a Fidesz EP-képviselője, az utóbbi 10 évben pedig Magyarország államfője. Áder János a legtöbbször alá nem írásra kérlelt köztársasági elnök, aki lényegében mindent átengedett, amit a Fidesz-kormány át akart nyomni a törvényhozáson.
Különleges szabályok alapján alakítják majd Kövér László döntése szerint az államfőválasztás menetrendjét – tudta meg a hvg.hu. Sűrű nap lesz amúgy csütörtökön a Parlamentben: az elnökválasztás mellett döntenek az MSZP-s Tóth Csaba mentelmi jogának felfüggesztéséről is, és este lesz még egy rendkívüli ülés is az ukrajnai háború miatt, amit a kormánypártok bojkottálnak.
Megszámolták a Karácsony Gergely kezdeményezte két népszavazási kérdéshez leadott aláírásokat, és mindkettőnél megvan az előírt 200 ezer érvényes aláírás, hivatalos döntés délután várható – értesült a hvg.hu. Ez azt jelenti, hogy lehet referendum a Fudan Egyetemről és az álláskeresési járadék ügyében, de az biztos, hogy csak nyáron, vagy még inkább ősszel.
Az ukrán háború okairól és következményeiről, valamint a “balfék” Európáról is beszélt Kövér László egy budafoki lakossági fórumon, ahol majdnem elénekelt egy Európa Kiadó-számot, de mégsem. Az 1-es számú Fidesz-párttagkönyv tulajdonosa elárulta, miért kedveli Horn Gyulát, és miért nem a “simogatós” telefonokat, valamint előkerült egy régi történet Áder Jánosról és Szájer Józsefről is.
Az orosz–ukrán konfliktusnak már Orbán Viktor által is elismerten háborúvá fajulása, a szomszédos Ukrajnában kialakult rendkívüli helyzet, egy esetleges menekülthullám, továbbá a következményekre felkészülés itthon is különleges lépéseket tehet szükségessé. Sorra vesszük, milyen rendkívüli intézkedések várhatók.
Vlagyimir Putyin stratégiai célja most már biztosan Kijev elfoglalása és a Zelenszkij-kormány megdöntése – mondta a hvg360-nak adott interjújában Sz. Bíró Zoltán. Az Oroszország-szakértő szerint polgárháborús helyzet is kialakulhat Ukrajnában, egy elhúzódó konfliktust viszont Moszkva nehezen bírna anyagilag. Arról is beszélt, mit tenne egy felelős magyar kormány ebben a helyzetben.
Elfogytak az amúgy sem túl erős politikai eszközök arra, hogy többet tudjunk meg a Pegasus-megfigyelésekről – mondta a hvg.hu-nak az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának jobbikos elnöke. Stummer János éppen ezért élesen bírálta az ügyet vizsgáló Péterfalvi Attilát, akinek lett volna ugyan mozgástere, de szerinte a hatósági kontrollját “nem tudta vagy nem akarta ellátni”.
Mindenkinek egy szavazata lesz, csak éppen az az egy nem ér mindenhol ugyanannyit április 3-án. Százezreknek nem lesz „egyenlő” választójoga, mert a szavazatuk jóval kevesebbet ér majd egy képviselői mandátum eldöntésében másokénál. Ez ugyan törvénysértő állapot, mégsem változik, egyébként pedig volt ennél rosszabb is.
Ellenzéki képviselőjelöltek támogatására – pontosabban ajánlóíveik aláírásra – buzdította a Fidesz szavazóit Bayer Zsolt. A publicista kérésében újdonság, hogy ilyen nyíltan tette, célja pedig az lehet, hogy akár csak kismértékben is, de csökkentse a közös ellenzéki jelöltek győzelmi esélyeit egy-egy billegő körzetben.
Egy év kihagyás után ismét tart évértékelőt Orbán Viktor. Visszaidézzük, hogy az 1999 óta elmondott beszédei közül melyik volt a leghatásosabb, a legszenvedélyesebb, a legrövidebb, és melyikben ígérte a legtöbbet. Kiderül az is, hogyan szaporodtak meg a színpadon a szónok mögött álló zászlók.
Nem igaz, hogy a Pegasus licencszerződése szerint a kémszoftver kizárólag a terrorizmus és a szervezett bűnözés gyanúja esetén vethető be – mondja a hvg360-nak adott interjúban Péterfalvi Attila, a Pegasus-jelentést készítő Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke. Állítja, minden vizsgált esetben alapos volt gyanú. Elhiszi, hogy „nem hangzik megnyugtatóan”, de tényleg bárkit meg lehet figyelni. A Nemzetbiztonsági Bizottság vagy az Európai Parlament szerinte megfogalmazhat ugyan aggályokat, de ezek politikai testületek. Arról is beszélt, hogy eltörölné a választási ajánlásgyűjtést és a „semmit nem érő” vagyonnyilatkozat-tételi rendszert.
Már több mint 27 ezer szavazatszámlálót toboroztak civilek. Ők az ellenzéki pártok delegáltjaiként ügyelnek majd április 3-án a választás tisztaságára, nem mellesleg megszámolják a voksokat is az ország 10 214 szavazókörében.
Fizetése ugyan nőtt, és félretett egymillió forintot, de tavaly nem vásárolt új ingatlant Karácsony Gergely, a főpolgármester inkább 30 milliós hitelét igyekezett csökkenteni.
Már csak olaszországi nyaralójába mehet pihenni a NAIH elnöke, viszont lekerült egy nagy teher a válláról.
Már 29 milliót tart a bankban a leendő államfő, Novák Katalin, akinek tartozása továbbra sincsen. Van viszont 3 budapesti, 3 szegedi és egy balatonlellei ingatlana, ezek egy részét tavaly is kiadta, de már csak havi 225 ezer jött be ebből.
Bőven maradtak még nyitott kérdések a Pegasus-botrányban a Péterfalvi Attila által fél év vajúdás után közzétett jelentés alapján. Egyrészt a mindent rendben találó vizsgálat nem volt teljes körű, és inkább csak formai, ráadásul a részletek akár 2110-ig sem derülhetnek ki a titkosítás miatt. A jelentés szerint az, hogy Varga Judit helyett nem dönthetett volna más a lehallgatásról, nem számít, viszont a tényfeltáró újságírók bűnhődhetnek.
Orbán Viktornak évtizedek óta lételeme a küzdés, a vetélkedés, sőt jó ideje ez már harc és háború. Támadó középpályásból vezénylő tábornokká vált, és nem fárad bele: ellenzékben és kormányon is vélt vagy valós ellenfeleiből kovácsol politikai tőkét, szüntelenül „lőporfüstöt szagol”. Összegyűjtöttük Orbán és a Fidesz régi és új ellenségeit, hogy lássuk, ki áll nyerésre a csatákban.