Hacsak nem tévednek a közvélemény-kutatások ugyanolyan irányban és ugyanolyan nagyot, és nem történik valami mindent felborító esemény a következő másfél hétben, akkor április 3-án a kormánypártok győzelme várható, miközben két hónappal ezelőtt még ennek az ellenkezőjére is volt komoly esély – állapították meg a Republikon Intézet konferenciájának előadói. A „Mondd, te kit választanál?” kerekasztal-beszélgetés a választási matek, a választói elkötelezettség, valamint az értékek és pártok témakörét járta körbe Róna Dániellel, a 21 Kutatóközpont igazgatójával, Szabó Andreával, a Társadalomtudományi Kutatóközpont főmunkatársával és Virág Andreával, a Republikon Intézet stratégiai igazgatójával, akiknek főbb megállapításai az alábbiak voltak:

• Az ellenzéknek 55–58 egyéni választókerületben kellene győznie ahhoz, hogy megnyerje a választást, de jelen állás szerint ebből csak 30–40 körzetet hozhat biztosan.
• Mostanra azok a korábban még billegő körzetek inkább a Fideszhez húznak, és egyéni választókerületek váltak „billegőkké”, amelyeket korábban szinte zsebben érezhetett az ellenzék.
• A választókerületek aránytalansága erősen a Fidesznek kedvez, az ellenzékiek voksa „kevesebbet ér”: olyan, mintha a kormánypártiaknak két szavazatuk lenne.
• Ha a Mi Hazánk és a Kétfarkú Kutyapárt is elérné az 5 százalékos küszöböt, akkor az ellenzéknek már 5 százalékponttal kellene megelőzni a Fidesz–KDNP-t, hogy többsége legyen.
• Olyan homogén csoport, hogy „bizonytalan szavazó” nem létezik, ez a kategória egy megosztott, 3–4 csoportból álló réteg, éles határokkal.
• A magukat liberálisként meghatározók között jelentős számban vannak Fidesz-szavazók is, akiknek egy része a Fidesz újraválasztását várja, és nem zavarja az illiberális építkezés.
• Ha csak a diplomások szavaznának a választáson, az ellenzék kényelmesen nyerne, ha csak a 65 év felettiek, a Fidesz újabb kétharmadot szerezne.
• A cigányság körében a Fidesz 80–90 százalékos támogatással bír, sok olyan, többségében romák lakta település van, ahol a Fidesz akár 90–95 százalékos győzelmet arat a választásokon.
• A Covid-járvány hatása alig lesz érzékelhető a választás eredményében, ha mégis, inkább a Fidesznek kedvez majd, és a háborús helyzet is inkább a kormánypártok megítélésének kedvezhet.
• A Fidesz rájött arra, hogy a választást nem a politikafaló értelmiségiek döntik el, hanem a szakmunkások és a társadalom perifériájára szorult emberek, hozzájuk is igazították a nyelvezetüket.
• Az ellenzék bonyolult és váltakozó üzenetekkel, nehezen érthető nyelvezettel, hosszan és inkább a politikafaló értelmiségnek politizál, ami miatt hátrányba került.
• A rezsicsökkentés egyszerű és hatékony üzenete segítette a Fideszt a 2014-es győzelemhez, majd négy évvel később a migránsellenes kampány.
• Nincsenek Fidesz-árvák, ez jobbára csak politikai mítosz, ezért az ellenzék szempontjából stratégiai hiba azt gondolni, hogy az ő megszólításukkal választást nyerhet.
• A külképviseleteken szavazók száma alig haladja majd meg a 4 évvel ezelőttit, míg a levélben szavazók 100 ezerrel többen lehetnek, ami a Fidesznek hozhat egy plusz mandátumot.

A választást nem a listás helyek döntik el, hanem az egyéni választókerületi mandátumok, mivel ott különösen a jelenlegi kormánypártoknak lejt a pálya - állapította meg a konferencián Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont igazgatója, felhívva a figyelmet arra: egyéniben töredékszavazat is képződik, ráadásul a győzteskompenzáció is érvényesül. A Fidesznek segít az is, hogy a választókerületek lélekszáma között jelentős aránytalanságok alakultak ki, így valójában többet ér egy kormánypárti szavazat a mandátumok elnyerésében, mint egy ellenzéki voks.

"Egy Borkai-kaliberű ügy is kevés lehet az ellenzék győzelméhez"

Annyival vezet a Fidesz a közvélemény-kutatások alapján, hogy nem látszik az a fordulat, amely elhozná az ellenzék győzelmét - mondta a hvg360-nak Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont vezetője. Bár szerinte Budapesten nyer az ellenzék, Hajnal Miklós körzetét több ellenzéki forrásunk is neccesnek tartotta.

Olyannyira, hogy jelenleg az a helyzet matematikailag, mintha a kormánypárti szavazóknak két szavazata lenne az egyéni jelöltek kiválasztásánál, míg az ellenzékieknek csak egy. Vagyis a magyar választási rendszer nem egyszerűen a győztesnek kedvez, hanem a kormánypártoknak: emiatt kell főleg az ellenzéknek legalább 3 százalékkal jobb eredményt elérni a választáson, mint a Fidesznek ahhoz, hogy minimális többséget szerezzen a parlamentben. Ha viszont a Mi Hazánk és a Kétfarkú Kutyapárt is elérné az 5 százalékos parlamentbe jutási küszöböt, akkor az ellenzéknek már 5 százalékponttal kellene megelőzni a Fidesz–KDNP-t, hogy többsége legyen.

Az ellenzéki összefogásnak Róna Dániel szerint 55–58 egyéni választókerületet kellene megszereznie április 3-án ahhoz, hogy megnyerje a választást, de a mostani mérések és várakozások szerint 30–40 biztosan nyerhető körzetre számíthat csak az ellenzék, amelynek győzelmi esélyei sokat romlottak az elmúlt hónapokban. Mostanra azok az egyéni választókerületek váltak „billegőkké”, amelyekben az ellenzéknek korábban biztos nyerési esélyei voltak, amik pedig billegők voltak, már inkább a Fideszhez sorolhatók.

Nehéz kilépni a kormány árnyékából, ha a gazdaságról van szó, vajon az ellenzék megteszi?

Egy világjárványból indult és egy háborúban folytatódott a parlamenti választásokat megelőző kampány, annak témáit is meghatározta a különleges helyzet. A magyar gazdaságot, politikát és társadalmat érintő problémák ettől azonban még velünk maradtak. Cikksorozatunkban ezeket vesszük számba, és azt, mennyire képes vagy akar eltávolodni az ellenzék az elmúlt 12 évet meghatározó fideszes politikai irányvonaltól.

Pedig – hangzott el a kerekasztal-beszélgetésen – az ellenzék a korábbi kampányokhoz képest előre lépett, olyan falvakba is eljutottak, ahol a régebbi választásokon „nem is láttak ellenzéki politikust”. Ugyanakkor a választás végeredményét csak részben dönti el az egyéni körzetekben végzett „terepmunka”, sokat számít az is, hogy ki mit mond. A Fidesz pedig felismerte, hogy a választást nem a politikafaló értelmiségiek döntik el, hanem a szakmunkások és a társadalom perifériájára szorult emberek, hozzájuk is igazították a nyelvezetüket. Ezzel szemben

az ellenzék bonyolult és váltakozó üzenetekkel, nehezen érthető nyelvezettel, hosszan és inkább a politikafaló értelmiségnek politizál.

A konferencia előadói szerint az ellenzék rosszul mérte fel azt is, hol lehet még tartaléka. Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt például számolt a kormánypártokból kiábrándultakkal, lényegében önmagát is egykori Fidesz-szavazónak nevezte. Csakhogy Szabó Andrea, a Társadalomtudományi Kutatóközpont főmunkatársa szerint ezek az úgynevezett „Fidesz-árvák” valójában nem is léteznek. Mint mondta, bár van egy vékony – 4–5 százalékos – réteg, amely 2018-hoz képest lemorzsolódott a Fideszről, de annak a valószínűsége, hogy az ellenzékre szavazzanak minimális, nagy valószínűséggel visszatalálnak a Fideszhez. Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója pedig úgy vélte, az ellenzéknek a Fidesz-árvákban bízni „stratégiai hiba”.

Márki-Zay az Európa-párti, Orbán a hazafi - mondják egy Závecz-kutatás résztvevői

A Závecz Research által megkérdezettek Orbán Viktort tartják megbízhatóbbnak, a bizonytalanok viszont inkább a hódmezővásárhelyi polgármesterre voksolnának.

Róna Dániel szerint a Fidesz-peremszavazókat nem tudja megszólítani azt ellenzék, amelynek a bizonytalanokra kell inkább koncentrálnia, és az ő körükben sokáig jelentősek is voltak a tartalékai, de mostanra látható, hogy a Fidesz sikeresebben tudta a bizonytanokat megszólítani. Elhangzott az is, hogy leginkább az ismeretlen pártpreferenciájú, nem bizonytalan szavazók 10–15 százalékos tábora mozgósítható, de ők is több irányba „mozdulhatnak”. Szabó Andrea szerint az ellenzék utolsó hetes mozgósításában kulcsszerepe lehet a fiataloknak, ráadásul az elsőválasztókat érintő kutatások szerint a körükben jelentős előnye van az ellenzéknek.

A konferencián szóba került az is, hogy a Covid-járvány nem fogja várhatóan érdemben befolyásolni a választás eredményét, mert – dacára a járvánnyal összeköthető halálozások magas számának – a közvélemény-kutatások szerint a többség alapvetően elégedett a kormány járványkezelésével és a kapcsolódó gazdasági intézkedésekkel is, vagyis, ha érzékelhető is lesz a „Covid-hatás” április 3-án, az is a Fidesznek kedvez majd inkább. Éppúgy, ahogy az Ukrajnában zajló háborúval kapcsolatos választói attitűd is sokaknál az lehet majd, hogy ha a járványt is jól kezelte a Fidesz, akkor ezt a háborús konfliktust is talán jól fogja tudni kezelni.

Itt nézhető vissza a Republikon Intézet március 22-i, „Mondd, te kit választanál?” című kerekasztal-beszélgetése: