Áder “Ne írd alá!” János 10 éve: a horgász, aki alig dobott vissza valamit
Volt a ‘80-as években a diákmunkás, Orbán Viktor főnöke, 1990-ben, az első szabad választáson a Fidesz kampányfőnöke, később a párt alelnöke, majd az Országgyűlés elnöke, aztán a Fidesz EP-képviselője, az utóbbi 10 évben pedig Magyarország államfője. Áder János a legtöbbször alá nem írásra kérlelt köztársasági elnök, aki lényegében mindent átengedett, amit a Fidesz-kormány át akart nyomni a törvényhozáson.
Ha valamire biztosan emlékezni fogunk Áder János tízéves államfői ciklusából, az a "Ne írd alá, János!" skandálás, amely jónéhányszor felzúgott különböző tüntetéseken, és amely sosem talált meghallgatásra.
Amikor 2012-ben a plágiumügybe belebukott, magát a törvényhozás motorjának tartó előd, az autonóm politikai személyiségként sosem létező, és minden elé kerülő jogszabályt átengedő Schmitt Pál helyére Áder János került, sokan bíztak benne. Vagyis abban, hogy a Fidesz-kétharmad által a parlamenten áterőltetett, vitatott jogszabályokat nem fogja aláírni, hanem vétót emel. Abban, hogy Schmitthez képest autonóm személyiség. Hogy olyan "ősfideszes", akinek maradt tekintélye a miniszterelnök előtt, és aki, ha elvei úgy kívánják, akár ellent is mer mondani Orbán Viktornak.
Áder elnöki mandátumának a végéhez közeledve azonban mára egyértelmű, hogy akik ebben bíztak, tévedtek:
akárhányszor kérték, hogy ne írjon alá egy jogszabályt, Áder mindig megtette.
“Szülőföldem lakói, a rábaközi emberek arra tanítottak engem, hogy csak az elvégzett munka termi meg gyümölcsét” – mondta Áder János első elnökké választásakor, 2012. május 2-i beiktatási beszédében az Országgyűlésben. Az elvégzett munka pedig jogszabályokban mérve a következő volt: Áder kétszer ötéves elnöki ciklusának közel tíz éve alatt eddig 1775 jogszabályt fogadott el az Országgyűlés, és ezeknek 97,5 százalékát az államfő alá is írta.
Mindössze 45 esetben vétózott az államfő – ebből 37 volt politikai vétó, amikor az adott törvényt megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek, 8 esetben pedig alkotmányossági vétót emelve normakontrollra küldött törvényeket az Alkotmánybíróságnak.
A 45 vétó ellenére Áder sosem hallotta meg a tüntetők kérését. A harmadik köztársaság történetében ennyiszer talán még egyetlen elnöktől sem kérték a tüntetők, hogy ne írjon alá egy törvényt, ő mégis mindig megtette.
- Először 2013 márciusában skandálták a tüntetők, hogy “Ne írd alá, János!”. Akciójukkal akkor az Alaptörvény negyedik módosítását próbálták megakadályozni. A módosító csomag gyakorlatilag 24 év alkotmánybírósági döntéseit érvénytelenítette, és korábban alaptörvény-ellenesnek talált pontokat emelt a szövegbe. Tartalmazta továbbá az egyetemi hallgatók röghöz kötését, az egyetemek gazdasági autonómiájának felszámolását, a hajléktalanok kriminalizálását, a bírósági ügyek áthelyezésének gyakorlatát, valamint a gyermektelen élettársak és az azonos nemű párok kirekesztését a család fogalmából.
- Négy évvel később, 2017 áprilisában már több tüntetésen is felhangzott a híres jelmondat, miután az Országgyűlés megszavazta azt a fideszes törvénymódosítást, amely ellehetetlenítette a Soros György alapította egyetem, a CEU budapesti működését. A CEU mellett a fél tudományos világ és politikai élet kiállt, Áder János államfő mégis aláírta a lex CEU-t. MSZP-s képviselők is “Ne írd alá, János”-felirattal kérték a Parlamentben, hogy ne tegye – ezért az ellenzékiek pénzbírságot kaptak Kövér László házelnöktől. Végül csaknem egy évnyi kormányzati csuklóztatás után a CEU Bécsbe költözött.
- 2018 decemberében a rabszolgatörvényként elhíresült, nem mindennapi körülmények között, az ellenzék politikai akciója közepette elfogadott túlóratörvény esetében ugyancsak tüntetéssel próbálták volna rábírni az államfőt, hogy ne írja alá a munkavállalókkal szemben a munkáltatóknak számos előnyt biztosító jogszabályt. Ám Áder János még a tiltakozó megmozdulás előtt váratlanul aláírta, így a tervezett “Ne írd alá, János!” helyett a tiltakozók végül azt kiabálták, hogy “Szégyelld magad, János!”
- Szintén hiába zengett a "Ne írd alá, János!" a Sándor-palota előtt 2021 nyarán, amikor a demonstrálók a homofób törvénynek is nevezett, a pedofíliát a homoszexualitással összemosó jogszabály vétójára kívánták rávenni az államfőt. Előzőleg tízezres tüntetés is volt a Kossuth téren a "kirekesztő és gyűlöletkeltő" törvényjavaslat elfogadása ellen, mondván, a kormány "ezzel a javaslattal igyekszik egybemosni gyerekekkel szemben elkövetett, megbocsáthatatlan bűnöket elkövetőket az LMBTQI közösség tagjaival".
Ha a tüntetők nem is hatották meg, előfordult az államfővel, hogy külön elnöki közleményben érezte szükségét magyarázkodni amiatt, hogy a tiltakozások, kifogások ellenére miért írja alá mégis az adott törvényt. Így tett 2013-ban, az első “Ne írd alá, János!”-tüntetésnél, az Alaptörvény módosításánál, amikor azt írta:
Egyértelmű alkotmányos kötelezettségem, hogy az alkotmánymódosítást aláírjam és kihirdessem. Függetlenül attól, hogy a módosítás kinek az ízlésével találkozik, és függetlenül attól, hogy ez tetszik-e nekem, vagy sem.
A civil szervezetek egy részét “külföldről támogatottként” megbélyegző civiltörvény 2017-es aláírásakor is így tett Áder, aki közleményében arra hivatkozott: "Nem látok olyan közjogi vagy alkotmányos aggályt, amely valódi akadálya lehetne a törvény kihirdetésének". (Az Európai Bíróság később látott.) A túlóratörvény aláírásakor is magyarázkodott, így: “a munkavállalókat védő rendelkezések nem csorbultak, sőt”.
A melegellenessé formált pedofiltörvény aláírásakor pedig a Fidesz indoklását adta elő: “arról, hogy ki kivel és hogyan él, hogy kinek milyen a nemi identitása, és hogy valaki felnőttként miként változtatja meg születési nemét, a törvény semmiféle rendelkezést nem tartalmaz”. Olyan is volt, amikor nem is magyarázkodott: bár tudósok és művészek is arra kérték, ne írja alá az MTA megcsonkításáról szóló törvényt, továbbá aggályait jelezte az Európai Bizottság is, mégis megtette.
Pedig az elé kerülő törvények alá nem írása, vagyis a vétó a köztársasági elnök Alaptörvényben is rögzített legfontosabb jogköre. Két választása is van, ha egy törvénnyel jogilag vagy tartalmilag nem ért egyet. Visszaküldheti az Országgyűlésnek, amelynek újra kell tárgyalni a jogszabályt. Igaz, ha változtatás nélkül, újra az eredeti tartalommal fogadják el, akkor már alá kell írnia.
A másik lehetőség, hogy az államfő az Alkotmánybírósághoz fordul, kérve a jogszabály előzetes normakontrollját. Ha a testület összhangban lévőnek találja a törvényt az Alaptörvénnyel, az államfőnek alá kell írnia, ha viszont alaptörvényt sértőnek találják a jogszabályt, az Országgyűlésnek újra kell tárgyalnia, és meg kell szüntetnie az alaptörvény-ellenességet.
Többször kicselezte őt a Fidesz-többség
Áder az első ötéves ciklusában 33 törvényt nem írt alá, ami átlagosan évi 6,6 vétót jelentett – ebből 5 volt alkotmányossági, 28 pedig politikai. Az államfő a hivatalba lépését követő egy hónapban igen kritikus volt, öt törvényt is visszaküldött az Országgyűlésnek. A második ötéves ciklusában mostanáig viszont összesen 12 alkalommal vétózott (utoljára tavaly nyáron), ami már csak évi átlag 3 eset.
A 45 vétóval sem feltétlenül ért el egyébként Áder érdemi változást. Az Országgyűlésnek visszaküldött 37 törvény kevesebb mint felénél, 18 esetben módosított kisebb-nagyobb mértékben a szövegen Országgyűlés, másik 18 törvényt változtatás nélkül fogadtak el ismét, így azokat másodszorra Áder már kénytelen volt aláírni. Egy törvény pedig nem került újra a képviselők elé.
Az Alkotmánybíróságot megjárt 8 törvény közül az Országgyűlés négyet a testület észrevételeit beépítve módosított, így azokat utóbb Áder már aláírta. Három esetben a testület véleményét figyelmen kívül hagyva fogadták el újra a törvényeket, ám ezeket Áder szintén aláírta. Egynél pedig az Alkotmánybíróság végül nem emelt kifogást, így Áder azt is aláírta.
| Like a boss – teljes fizetés plusz nyugdíj |
“Áder a főnök. Az egyetem alatt együtt melóztunk mindenfajta istállókban, meg csirkéket pakoltunk, hogy legyen pénzünk. Ő volt a munkafőnök, a brigadéros. És, aki a brigadéros, az élete végéig a főnök” – tréfálkozott 2012-ben Áder János köztársasági elnökké választása előtt Orbán Viktor. Most, tíz évvel később igazat kell adnunk a miniszterelnöknek, hiszen bár Áder mandátuma május 10-én lejár, valóban az élete végéig “főnök” marad: volt államfőként továbbra is jár neki az aktív időszakában folyósított tiszteletdíj – havi bruttó mintegy 4 milliós összeg –, szolgálati lakás, titkárság, hivatali autó sofőrrel, egészségügyi ellátás és évi több tízmilliós adománykeret, mindez közpénzből. Ráadásul ezzel együtt nyugdíjat is kap. Áder János 1959. május 9-én született, vagyis az államfői megbízatásának május 10-i lejártakor már 63 éves lesz, amivel ugyan itthon még nem éri el a nyugdíjkorhatárt, mégis szép ellátásra számíthat, hiszen a havi bruttó 4 milliós exállamfői tiszteletdíj mellett már 63 évesen jogosulttá válik az Európai Parlament volt képviselőjeként nyugdíjra, ami az ő esetében a 9,2 ezer eurós havi képviselői tiszteletdíj 14 százaléka – ez a mostani gyenge forint mellett havi csaknem 500 ezer forintot jelent majd. |
Sólyom László és Schmitt Pál a két véglet
Hogy Áder eddigi 45 vétója sok-e, vagy kevés, nehéz megítélni, de a korábbi államfők hasonló döntéseinek száma lehet egy viszonyításai alap. Göncz Árpád két elnöki ciklusának 10 éve alatt összesen 10 törvényt vétózott meg, vagyis évente átlagosan egyetlen alkalommal élt ezzel az elnöki jogkörrel. Az 1990–1995 közötti első ciklusában hétszer, 1995–2000 között már csak háromszor.
Mádl Ferenc jóval aktívabban használta különleges elnöki jogkörét, ő a 2000–2005 közötti elnöki ciklusának 5 éve alatt csaknem kétszer annyiszor, 19 alkalommal vétózott, mint Göncz 10 év alatt összesen, vagyis Mádl átlaga évi csaknem 4 visszaküldött törvény. Mádl Ferenc a 19 érintett törvényből 6-ot az Országgyűlésnek, 13-at az Alkotmánybíróságnak küldött meg.
Az őt követő Sólyom László abszolút rekordernek számít, mivel a 2005–2010 közötti 5 éves ciklusa alatt 47 törvényt nem írt alá, vagyis évente csaknem 10 alkalommal vétózott. Sólyom arányaiban többször élt a politikai vétó eszközével, mivel 31 esetben az Országgyűlésnek küldött vissza törvényt, és csak 16 esetben kért az Alkotmánybíróságtól normakontrollt.
Schmitt Pál ki se töltötte ötéves ciklusát, mivel 2012 áprilisában, 20 hónap hivatali idő után a HVG által feltárt plágiumbotrányába belebukva lemondott. Abban is kivételes volt, hogy elnökségének ideje alatt egyszer sem vétózott. Megtartotta ígéretét, miszerint a törvényhozásnak “nem gátja, hanem motorja" kíván lenni, ennek megfelelően minden elé kerülő jogszabályt aláírt.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Elmaradt a pezsgős koccintás Áder János utolsó újévi köszöntőjében
“Az életünket élhetjük sakkbábuként vagy kezünkbe is vehetjük a gyeplőt” – hangzott el a köztársasági elnök köszöntőjében. Áder János az oltás fontosságára figyelmeztetett, de nem utalt például az idei választásra, és nem volt koccintás sem.
Ádernél is megosztóbbnak tartja várható utódját a magyarok fele
A magyarok háromnegyede pártok felett álló államfőt szeretne, és közel felük szerint megosztó személyiség Áder János várható utódja, Novák Katalin, derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
