Jogilag abszurdak, ráadásul belső ellentmondásokkal terheltek az NVB és a Kúria döntései, amelyek alapján úgy tűnik, semmilyen következménye nem lesz annak, hogy Marosvásárhely közelében, a Jeddre vezető út mellett egy szemétlerakó helyen, az építési törmelék között március 30-án elégett és kidobott levélszavazatokat találtak – mondta a hvg.hu-nak Litresits András. Az NVB ellenzéki delegált tagja nemmel szavazott az ügy érdemi vizsgálatát elutasító határozat meghozatalakor, mert szerinte igenis lenne „keresnivalója” a választási bizottságnak, és ha akarta volna, a testület léphetett is volna.

Más megítélés alá eső esetek

Litresits szerint aggályos az NVB egyik alapvető indoka, miszerint a testületnek nincs hatásköre, illetékessége, mert az eset Magyarország területén kívül, Romániában történt. Felhívta a figyelmet, hogy fel sem merült például a választási eljárásról szóló törvény most hivatkozott területi hatályának problémája az NVB tagjainak többségében, amikor néhány napja érdemben vizsgálta a testület több, a kormány „gyermekvédelminek” nevezett népszavazásán érvénytelen voksolásra buzdító civil szervezet Facebook-bejegyzéseit.

Nyomozás indult a kidobott, elégett levélvoksok ügyében Romániában és Magyarországon is

Parászka Boróka

Az NVB akkor nemcsak illetékesnek érezte magát annak ellenére, hogy a Facebookot üzemeltető cég Írországban található, így a végül megállapított jogsértés (szerveren történt közzététel) is külföldön történt, hanem összesen 9 millió forintnyi bírságot is kiszabott, mondván: az érvénytelen voksra buzdítás „áttöri a közvetlen hatalomgyakorlás alkotmányos célját és a mögötte meghúzódó jogalkotói akaratot” – a civilek hatalmi eszközökkel való elhallgattatást emlegetnek.

Szavazni lehet, vizsgálódni nem?

Litresits András felhívta a figyelmet arra is, hogy az NVB a határozatában úgy „menekült el” az ügy érdemi vizsgálata elől, hogy „összemosta a jogalkotási törvény területi és személyi hatályát, holott az utóbbi kiterjed Magyarország területén kívül a magyar állampolgárokra is, azaz független az elkövetés helyétől, területétől”. A jogász szerint így az NVB, majd az ezt helyben hagyó Kúria döntései alapján az az abszurd helyzet alakult ki, hogy

szavazni lehet ugyan külföldön, de az ugyanott történt események, mint például a szavazólapok szabálytalan kézbesítése, elégetése miatt benyújtott kifogást nem lehet érdemben vizsgálni.

Emlékeztetett továbbá Gönczi Gergely, az NVB MKKP-delegáltjának álláspontjára is, aki úgy fogalmazott: a levélben szavazók többsége külföldön tölti ki a szavazási levélcsomagot, aminek a közjogi eredménye, következménye mégis a magyar választásokon, azaz Magyarországon „jelentkezik”.

Megismételhetnék a választást

Litresits jelezte továbbá: a Kúria figyelmen kívül hagyta, hogy 9 nappal korábban a Nemzeti Választái Iroda feljelentést tett a kidobott levélszavazatok miatt. Ehhez képest elég „furcsa” szerinte az a kúriai érvelés, hogy a bemutatott bizonyítékok elégtelenek annak megállapítására, történt-e valójában jogsértés. Ráadásul a Kúria határozatában belső ellentmondást is felfedezett a jogász, hiszen egy következő bekezdés szerint a már említett területi illetékességi hiány miatt úgysem vizsgálódhatna az NVB, sem pedig a Kúria. „Vagyis az egyik állításból az következik, hogy lehetne vizsgálódni, csak nincs elég bizonyíték, a másikból pedig az, hogy egyébként sem lehetne” – foglalta össze.

A Kúria helybenhagyta az NVB határozatát, nincs lehetőség az elégetett erdélyi szavazólapok ügyét kivizsgálni

Szemétlerakónál talált, részben elégetett magyar levélszavazatok miatt nyomoz a román rendőrség. Az érvényesnek tűnő lapokon ellenzéki szavazatok láthatók. Márki-Zay Péter szerint az incidens miatt meg kell semmisíteni az összes határon túli levélszavazatot, mert választási csalás történt. A Fidesz szerint az ellenzék maga gyújtotta fel a szavazatokat, az RMDSZ szerint is provokáció történt.

Litresits úgy látja, eljárhatott volna érdemben az NVB, és akár a román hatóságok gyors megkeresésével (például az Igazságügyi Minisztérium útján), akár egy gyorsított nemzetközi jogsegély keretében megállapíthatta volna, hogy megvalósult-e a jogsértés, ha pedig igen, akkor léphetett volna, hiszen a választási eljárási törvény lehetőséget ad nemcsak a jogsértés megállapítására, hanem arra is, hogy a választási eljárást vagy annak a jogorvoslattal érintett részét megsemmisítse és megismételtesse az NVB. Úgy vélte, az ügyben az NVB döntését helybenhagyó kúriai határozat ellen lehet ugyan fordulni az Alkotmánybírósághoz, de szerinte ennek nem sok értelme van, mert meglátása szerint – itt utalt a Czeglédy vs. Budai ügyre – az Ab “elveszítette bíróság jellegét”.

Majtényi: Ez csak „homályoskodás”

„Egy autokrata áttörés után vagyunk Magyarországon, ezért nem lepett meg sem az NVB, sem pedig a Kúria álláspontja, és bár jogilag lenne lehetőség az Alkotmánybírósághoz fordulni, ez a testület nem független, már rég nem más, mint az állam ügyvédje” – értékelt a hvg.hu-nak Majtényi László alkotmányjogász. Az Eötvös Károly Intézet elnöke, korábbi ombudsman szerint „homályoskodás”, amit az NVB állít, és amit a Kúria is megerősített, hogy a választási bizottságnak nincs illetékessége a külhoni levélszavazatok felett, mert „erről egyáltalán nem szól a választási törvény”.

A fő kérdés Majtényi szerint nem is ez, hanem a levélszavazatok egész rendszerének abszurditása, ellenőrizhetetlensége, kontrollálhatatlansága,

aminek az az eredménye, hogy „nem is orosz vagy belarusz, hanem egyenesen észak-koreai arányokat mutatnak a levélszavazatok a Fidesz javára”, miközben a levélszavazatoknál és a külhoni voksoknál nem érvényesül az egyenlőség elve, és ez egyáltalán nem zavarta eddig sem az Alkotmánybíróságot. Majtényi emlékeztetett, hogy az Alkotmánybíróság legutóbb megvédte a Rogán Antal irányítása alá tartozó Kormányzati Tájékoztatási központot is, amikor nem látott kivetnivalót abban, hogy a célhoz kötött adatkezelés ellenére a Covid-oltásra feliratkozóknak kampányüzeneteket küldtek, pedig ezzel az állam megsértette a politikai semlegesség elvét.

Majtényi László: Észak-koreai arányokat mutatnak a levélszavazatok a Fidesz javára

Fazekas István

Szentpéteri: Az egész rendszer rossz

Előbb az NVB, aztán a Kúria is politikai döntést hozott, mossák kezeiket, és találtak egy jól hangzó, de összességében hamis jogi érvet, miszerint az NVB-nek nincs joghatósága Magyarország területén kívül – ezt már Szentpéteri Nagy Richard mondta a hvg.hu-nak. Az alkotmányjogász, politikai elemző szerint azonban ez a hivatkozás önmagát cáfolja, hiszen rávilágít az egész külképviseleti és levélszavazás rendszerének alapvető hibáira. Az egyértelmű szerinte, hogy mind a külképviseleten szavazók, mint a levélben szavazók magyar állampolgárok, a külképviseletek pedig a nemzetközi jog szerint Magyarország terültéhez tartoznak, és ez nyilvánvalóan nem igaz a külhoni magyarok levélszavazatai leadásának, összegyűjtésének helyszíneire.

Szentpéteri Nagy Richard: A rendszer ebben a formában alkotmányellenes

Reviczky Zsolt

Viszont mindkét aktus szavazás, amiben Szentpéteri Nagy Richard szerint az NVB-nek van illetékessége, ráadásul a választási törvény egyáltalán nem említi az NVB joghatóságának területi határát, azt csak az NVB olvasta ki a jogszabályból, hogy a határon túli választási csalások kivizsgálására nincs jogköre. “Az NVB és a Kúria is félreértette a hozzájuk érkezett beadványokat, hiszen senki nem kérte az NVB-től, hogy nyomozzon a Románia területén megtalált és elégetett, az ellenzéki pártokra leadott szavazatok ügyében” – magyarázta a politikai elemző, aki szerint ezzel szemben

azt kérték, hogy az NVB foglaljon állást arról: figyelembe vehetők-e így a levélszavazatok?

Különösen úgy – emlékeztetett –, hogy a levélszavazat rendszere már a 2014-es és a 2018-as választások alkalmával is hátrányosan megkülönböztette a külföldön szavazó magyarok két csoportját, a külképviseleten voksolókat és a levélben szavazókat, miközben előbbi esetben biztosított a szavazás titkossága, a voksok manipulációmentes szállítása és tárolása, utóbbi esetben pedig ugyanez egyáltalán nem érvényesül. Szentpéteri úgy véli, érdemes lenne a Kúria határozata ellen az Alkotmánybírósághoz fordulni, hogy végre az igazi kérdésre választ kapjunk, miszerint így rendben van-e ez a normatív szabályozás. Szerinte az Alkotmánybíróságnak ki kellene mondania, hogy a rendszer ebben a formában alkotmányellenes, ezért meg kellene semmisítenie a választási törvény ezen részeit, “de erre a jogilag megalapozott állásfoglalásra az Ab-tól csekély esélyt látok”.