Nem minden csalás szűrhető majd ki, de az igen, hogy visszaélt-e valamelyik párt jelöltje az adatainkkal a február 12-én induló ajánlásgyűjtésnél. Az ezt leleplező újítás ugyan nem tökéletes, de az ajánlásgyűjtés jelenlegi rendszere sem az, mert ahogy korábban a kopogtatócédulákkal, úgy ezzel is vissza lehet élni, és nem csak a kamupártok teszik ezt meg.
Se több pénzt, se magasabb pozíciót nem kaphat egy politikus azzal, ha nem létező diplomával dicsekszik, mégis sokan megtették ezt: az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikóhoz hasonlóan például a fideszes Kósa Lajos is, de őt nem zárta ki a pártja. Az amúgy létező felsőfokú végzettségekkel, szakdolgozatokkal is csak a gond van, erről Schmitt Pál és Gyurcsány Ferenc is tudna mesélni.
Alig több, mint 30 nap alatt összegyűjtötte ugyan az ellenzék a Karácsony Gergely-féle népszavazási kérdésekre az egyenként 235 ezer támogató aláírást, mégsem biztos, hogy az ellenzéki referendumot az április 3-i választással és a kormány népszavazásával együtt tarthatják. Ráadásul az sem biztos, hogy elég lesz ez az aláírás-mennyiség.
Hiába küzd hangosan a Fidesz a kamupártok ellen, valójában nem nehezítette meg túlságosan sem az indulásukat, sem azt, hogy adóforintok százmillióit éljék fel könnyedén – valójában egyik sem az érdeke. Így a tavaszi választáson is biztosan lesz néhány versenyző. De hogyan szűrhetjük ki őket a versenyből?
Indulna az áprilisi választáson a Thürmer-féle Munkáspártból kivált új Munkáspárt, a KDNP (amely majd a Fidesszel együtt indul), egy egészen friss, alig több, mint 2 hónapos formáció, valamint egy olyan is, amelynek elnöke 1990-ben alapított először pártot, és azóta a mostani a negyedik, ahol megfordul.
Rekordösszegű rendezési költség, 8,2 millió választó és több rendhagyó helyzet is jellemzi az április 3-ra, a kormány népszavazásával egyszerre kiírt parlamenti választást. Mire kell figyelni választóként itthon és külföldön, hogyan áll össze a jelöltek és a pártok listája, van-e már kampány, hogyan zajlik a választás, és miként jön ki az eredmény – választ adunk a legfontosabb kérdésekre.
Milliókat érintő járványügyi korlátozásokat és döntéseket hoz, illetve javasol a kormánynak a csaknem két éve működő operatív törzs, ám az, hogy mit mérlegel és mi alapján dönt a testület, legkorábban 2030-ban derülhet ki, mivel az ülések dokumentumai tíz évig nem nyilvánosak.
Még el sem ültek a hullámok Márki-Zay Péter idősek Covid-halálozásáról tett, szerinte is jogosan kritizálható kijelentései körül, amikor az ellenzék miniszterelnök-jelöltje újabb megdöbbentő állításokat tett. Ezúttal egy Orbánt érintő pletyka felemlegetése és a fideszes zsidók miatt magyarázkodhat. Ha ez tudatos kampányelem az ellenzéki miniszterelnök-jelölt részéről, kit akar elérni vele, és vajon több-e a kára, mint a haszna?
Törvényt sértett a vadászati kiállítást szervező állami cég azzal, hogy hamis indokra hivatkozva hátráltatta a hvg.hu közérdekű adatigénylését. A jogsértést megállapító Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság felszólítására a cég végül válaszolt ugyan, mégis tovább titkolózott.
Már “íródik” a Pegasus-ügy vizsgálatát lezáró jelentés – mondta lapunknak az adatvédelmi hatóság elnöke, aki újabb határidőt is ígért. Péterfalvi Attila szerint még “néhány hét”, és kész a jelentés nyilvános része. Közben a Belügyminisztérium azt is elárulta a hvg.hu-nak, hogy nem tervezik feloldani a titkosítás alól az ügy anyagait.
Az Orbán-kormányok 2010 óta 1549 olyan kormányhatározatot hoztak, amelyek nem titkosak, mégsem tudni, mi áll bennük. Ezek száma egyre nő: a döntések harmada, 504 tavalyi. Ám a félezer 2021-es határozat egyike sem nyilvános, mert döntés-előkészítő anyagnak számítanak.
“Elszabadult hajóágyú”, “futó nélküli bolond”, píszi-mentes szókimondó, vagy csak meggondolatlan Márki-Zay Péter, esetleg csak kiforgatják a szavait, és botrányt kreálnak belőle? Az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje legutóbb a nyugdíjasokra tett érzéketlennek minősíthető kijelentést. Mentség-e az, hogy Orbán Viktor amúgy is szünetelteti a politikai korrektséget?
A politika úgy általában ritkán vidám dolog, de a magyar politika ezt is meg tudta cáfolni 2021-ben. Orbán megcsillogtatta angol humorát, de nem felejtett el gyurcsányozni sem, Gyurcsány pedig nem felejtett el orbánozni. Kövér László és Kósa Lajos egymásra licitálva beszélt furcsaságokat, Márki-Zay Péter és Karácsony Gergely pedig több erős mondattal is felhívta magára a figyelmet.
Pár tízezer, a hvg.hu információi szerint kérdésenként mintegy 20 ezer aláírás gyűlt össze az első napokban az ellenzék népszavazási kezdeményezéseinek – Fudan Egyetem és álláskeresési járadék – támogatására. Hivatalos számot a szervezők egyelőre nem mondanak, csak annyit, hogy "jól halad" a gyűjtés. Az idő azonban ellenük dolgozik, mivel ha a parlamenti választásra ezt a referendumot is ki akarják tűzetni, január közepén le kell adni az aláírásokat, ami azt jelenti, hogy a következő, nem túl mozgalmas hetekben kellene igazán sokat gyűjteni. A kormány közben nem tett le a Fudanról, tovább haladnak az előkészítéssel.
Beáldozta-e a Fidesz Völner Pált, kiket ránthat még magával a végrehajtók korrupciós botránya, hogyan illik ez a NER rendszerébe – erről is beszélt a hvg360-nak adott interjúban Hadházy Ákos független képviselő. Több kérdésben az ellenzéki összefogást is bírálta, elárulta, gyanús-e neki a Városháza-ügy, szokta-e kritizálni Márki-Zay Pétert, és hogyan képzeli el a jogi felelősségre vonást.
Napokon belül eredményt kellene hirdetni a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar legutóbbi álláspályázatán, de egy friss törvényjavaslat az utolsó pillanatban állítaná le a folyamatot. A lépés aligha független a Völner Pál államtitkár bukásához vezető, a karnál feltárt korrupciógyanútól.