A bíróság is engedélyezheti a titkos információgyűjtést, nemcsak az igazságügyi miniszter. A bírák 2010 óta egyszer sem utasították el a titkosszolgálatok kérelmét – derült ki Szél Bernadett képviselő közérdekű adatigényléséből.
Ártatlan az ellene felhozott újabb vádakban Simonka György – legalábbis ezt állítja a hvg.hu megkeresésére a fideszes országgyűlési képviselő, aki csalás vádjával áll jelenleg is a bíróság előtt, de most vesztegetés miatt újabb büntetőeljárás indul ellene.
Fogalmuk sincs az állami szerveknek arról, hogy a járványhelyzet miatt hány elmaradt műtét torlódott fel az egészségügyben. A több ezer halasztott beavatkozásra csak a várólisták növekedéséből lehet következtetni, és a szakértő szerint a helyzet rövid időn belül nem javul, sőt.
A nemzeti konzultációkat tömegével kitöltő két robotprogram ügyében is nyomoz a rendőrség. Az egyik a most futó konzultációnál lépett működésbe, a másik a tavalyinál, de annál az ügyet a vádemelés előtt visszadobta az ügyészség. Nem véletlenül, hiszen jogilag nehéz belekötni.
Még mindig nem tisztázta a kormány, hogy hogyan kellene a gyakorlatban alkalmazni a homoszexualitást is kriminalizáló, melegellenessé formált pedofiltörvényt. Ahol pedig megpróbálta, ott ellentmondásos helyzeteket okozott.
Idén, a Pegasus-botrány kirobbanásáig 928 nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtést hagyott jóvá az igazságügyi miniszter, majdnem annyit, mint 2015-ben egész évben. Idén naponta csaknem 5 engedélyre került pecsét, ami több, mint 2014 óta bármikor.
Kivételes munkabírású álláshalmozókat is találunk Orbán Viktor környezetében: a kabinet munkáját seregnyi kormánybiztos, a kormányfőét 18 miniszterelnöki megbízott és 9 miniszterelnöki biztos is segíti. A 29 kormánybiztosi munkakörből Palkovics László egymaga ötöt visz.
Egy hónap alatt csaknem 550 ezer, vagyis óránként átlagban 760 válasz érkezett eddig a kormány legújabb nemzeti konzultációjára. A hivatalos közlés hitelességét számos körülmény rontja, de egyelőre népszerűbbnek tűnik ez a konzultáció, mint ami a menekültek befogadása ellen kampányolt.
Elárulta a kormányzat, mennyiért vásárolta ki Csányi Sándor OTP-vezér bizalmasát és a néhai Fenyő János tanácsadóját a Milipol Zrt.-ből, amely immár egy állami tulajdonú fegyverkereskedő cég. A kormány úgy számol: 2-2,5 fél év alatt megtérülhet a beruházás, hiszen a vállalkozás tavaly 2,2 milliárdos profitot termelt.
Nem igazán tudni a minisztériumok politikai (fő)tanácsadóiról, hogy kik ők, mit csinálnak, de csaknem százan vannak és átlagosan havi bruttó 935 ezer forintot keresnek. A legkevesebbet Pintér Sándor tárcája fizeti, a legtöbbet Rogán Antalé. De ennél is jobban fizető állás a miniszteri biztosoké, belőlük 64 van.
Nemcsak pártok, hanem civil szervezetek pártfüggetlen jelöltjei előtt is megnyílt az út az ellenzéki előválasztáson való részvételre. Helyet kér magának a Magyarországi Szociáldemokrata Párt is, de az ő feltételeikről még nem zárultak le a tárgyalások.
Már javában zajlik az előválasztási kampány, hamarosan indul az ellenzéki erőpróba. De vajon tudja, hány körzetben lehet közös jelöltre szavazni, egyáltalán ki lehet jelölt, vagy hogyan választják ki a közös miniszterelnök-jelöltet? Tesztelje, mennyire van képben!
Más-más fordulatszámon, de mind a hat ellenzéki miniszterelnök-jelölt kampányol a nyáron. Van, aki Budapestre, más inkább vidékre koncentrál. Van, aki karakteres, önálló programmal turnézik, más direkt kerüli ezt. Van, aki még építgeti magát, más a megítélése javításán dolgozik. Megnéztük, melyikük, mit miért tesz.
Szinte kizárt, hogy a “gyermekvédelmi” népszavazás érvényes és eredményes legyen, de az “ötnemes” referendum sikerében meglepő módon nem is érdekelt a kormány és a Fidesz, ezt Orbán Viktor is elismerte. A politikai céljuknak éppen megfelel, ha a téma elvonja a figyelmet a megfigyelési botrányról, jól jön a Brüsszel elleni “szabadságharchoz”, az ellenzék revorverezéséhez. Ez azonban közpénz-milliárdokba kerül.
Július 26-ra hívta össze a nemzetbiztonsági bizottságot a testület elnöke a megfigyelési botrány ügyében. A Fidesz kezdetben elzárkózott a téma tárgyalásától, de közben a kormány nyilatkozatai felpuhultak. A jelek szerint valamilyen vizsgálat folyt az ügyben, lenne tehát miről beszélni – igaz, csak zárt ajtók mögött lehet.
Tegyél fel jogilag bármennyire is felesleges vagy értelmezhetetlen kérdéseket, nem az eredmény, hanem a folyamatból kiaknázható politikai haszon a lényeg – mintha ezt a receptet követné Orbán Viktor a “gyermekvédelmi” referendummal, aminek a gyermekvédelemhez kevés köze van.
Több lehetőség is van a megfigyelési ügy kivizsgálására, de ebből a Fidesz egyet már kilőtt, és valószínű, hogy a másik kettőben, a parlamenti vizsgálóbizottság létrehozásában, illetve a nemzetbiztonsági bizottság ténymegállapító vizsgálatában sem lesz partner. Erre pedig politikai megfontolásból folyamodhatnak a kormánypártok.
A Pegasus nevű szoftverhez kapcsolódó megfigyelési ügy kivizsgálása nem érdeke a kormányzatnak, de ha be is bizonyosodna a törvénytelenség, komoly jogi, pláne politikai következményei ennek aligha lennének – mondta Szabó Máté Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért szakmai igazgatója. A hvg.hu-nak adott interjújában arról is beszélt: a titkos információgyűjtés magyar szabályozásával több gond is van: túlságosan elnagyolt, hiányoznak garanciális szabályok, nincs érdemi jogorvoslati lehetőség, ráadásul sérti az emberi jogokat.
Feljelentést tesz a titkos megfigyelési gyanú ügyében a nemzetbiztonsági bizottság jobbikos elnöke. Stummer János a hvg.hu-nak azt is mondta: mihamarabb meghallgatná a nemzetbiztonsági bizottság a titkosszolgálatokat, az ellenzék pedig parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezi.
Kérhető lesz harmadik oltás, beoltatlan egészségügyisek nem dolgozhatnak, és oltást kapnak iskolakezdés előtt a fiatalok – három mai Orbán-bejelentés, de a részletek nem világosak. Ezért kérdéseket tettünk fel az illetékeseknek, akik válasz helyett közölték: a részleteket majd “időben” elmondják.
