Augusztus 20-a nemcsak a tűzijátékról és a Szent Jobb-körmenetről szól, bár ez a két esemény jól jelzi, hogy a nap nemcsak az államalapítás és az államalapító I. István király tiszteletére tartott hivatalos állami ünnep, hanem egyben a magyar katolikus egyház egyik főünnepe is. Az éppen 250 éve országos ünneppé tett nap a pártállami időkben előbb az új kenyér, később az Alkotmány ünnepévé változott, mostanra pedig szakrális jelleggel tarkított, de alapvetően népszórakoztatási célú állami rendezvényfolyammá vált.

Kordonok az Összetartozás emlékhelyének átadásán a Kossuth téren 2020. augusztus 20-án

Túry Gergely

A valaha volt legnagyobb, „amolyan” fesztivál

Különösen idén érhető tetten az igyekezet a szórakozni vágyó hazai és a várt külföldi közönség lenyűgözésére. A rendezők mindent felülmúló programkínálattal készülnek, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) pedig ettől reméli a turizmus felélénkülését. A siker érdekében a járványügyi védintézkedések alól kormányzati felmentést kapott vásári búcsú jellegű esztrádműsorban a legkülönfélébb témájú és színvonalú események váltják majd egymást augusztus 19-től augusztus 22-ig.

A hivatalos kommunikáció szerint azzal, hogy többnapos rendezvénysorozatot tartanak, a budapesti turizmust is próbálják kisegíteni, a cél az, hogy a vidékről oda érkezők ne csak a tűzijátékra menjenek, hanem foglaljanak szállást néhány napra a fővárosban. Finoman szólva is van hova fejlődni ezen a téren, 2019 augusztusában például a budapesti szálláshelyek vendégéjszakáit csak 9 százalékban kötötték le magyarok, míg vidéken 70 százalékos volt ez az arány.

A fő attrakció az MTÜ szerint „minden eddiginél látványosabb és nagyobb fény- és tűzijáték” lesz, de az állami programok mellett augusztus 19-22. között több szórakoztató, kulturális, zenei és családi programot, fesztivált is tartanak. Kovács Zoltán, az ünnepért felelős államtitkár ezt úgy fogalmazta meg: a „valaha volt legnagyobb” rendezvénysorozat várható, 18 helyszínen több száz programelemmel, „amolyan újfajta fesztivált létrehozva” Szent István Napok néven.

A kormányzat szándéka „emelkedett hangulatot teremteni Magyarország születésnapján”, ehhez pedig némi segítséget nyújthat, hogy a hagyományosan ilyenkor debütáló Év Kenyerét és Magyarország Tortáját (szigorúan nagy kezdőbetűkkel írva) idén először leöblíthetjük a Szent István Nap sörével (ami egyébként csapolt borsodit jelent), amiből a rendezvényhelyszíneken államilag rögzített áron, 350 forintért kapható majd egy korsó.

Programok a hercegnőképzőtől Ákosig

Ami a programokat illeti: a hivatalos ajánló szerint éppen „épülő, szépülő” Városligetben például „a lurkóknak és a gyermeklelkű felnőtteknek” kínálnak augusztus 20-21-én programokat a herceg- és hercegnőképzőtől a vásári mutatványosokon át a kipróbálható repülőgép-szimulátorig és a lézerlövészetig, sőt lesz hadi- és fegyverzettechnikai bemutató is, az Antall József rakparton pedig csütörtöktől vasárnapig megtekinthető a Lajta Monitor Múzeumhajó, az egykori osztrák–magyar hadiflotta folyami páncélosa, amely végigharcolta az első világháborút. A haderő jelenkori állapotáról ad majd képet a 20-án reggel 9-től kezdődő katonai légi parádé, amire a beharangozók szerint „sosem látott meglepetésekkel” készül a Honvédség.

Túry Gergely

A Parlament előtti Kossuth tér nemcsak a hagyományos zászlófelvonás és a tisztavatás helyszíne lesz 20-án, hanem péntektől vasárnapig itt állítják ki az Aranyvonatot is: a romjaiból helyreállított, díszes vasúti kocsi Szent István halálának 900. évfordulójára készült 1938-ban, ezen szállították a Szent Jobbot országos körútján. Ha már Szent Jobb: 20-án nem maradhat el a Szent Jobb-körmenet, illetve az állami vezetők által is látogatott hagyományos szentmise sem a Szent István-bazilikában. Ha pedig már szent dolgokról van szó, 20-án mindig ingyenesen megtekinthető a Szent Korona a Parlamentben, a Budavári Palotában pedig az ünnepre időzítve készült el a Szent István terem rekonstrukciója, amit a hónap végéig ingyen, utána viszont 4 ezer forintos belépőért lehet megnézni. Áder János államfő is itt adja majd át 20-án a legmagasabb állami kitüntetést, a Szent István Rendet az idei díjazottaknak. 

Aranyvonat

MTI/Máthé Zoltán

Újdonság lesz idén az Andrássy úton megrendezett monstre felvonulás. Az ajánló szerint „a legnagyobb zenés showműsorok látványvilágát idéző, különleges felvonulás” az Oktogon és a Hősök tere között zajlik majd augusztus 20-án délelőtt: „monumentális, guruló díszletekkel, installációkkal és szobrokkal, valamint sztárfellépők részvételével megelevenedik Magyarország alapításának története”.

Az ígéretek szerint az állami tévében élőben közvetített „látványos forgatag életre kelti a magyar mondavilág alakjait és nemzeti szimbólumainkat”, így ennek megfelelően lesz ott négy és fél méter magas turul, 16 ember által működtetett csodaszarvas és 9 méter átmérőjű korona, végül pedig egy 60 méter hosszú magyar zászló, miközben mások mellett Wolf Kati és a Honvédség katonazenekara is fellép.

A Szabadság térre és a környező utcákba már augusztus 19-én – három napra – beköltözik a Veszprémi Utcazene Fesztivál, a budai Várban kap helyet 20-án a magyar történelem kiemelkedő alakjainak emléket állító Hősök útja, a Magyar Ízek Utcája pedig augusztus 20-22 között idén is a Várkert Bazárnál lesz. Az állami milliárdokból felfutó, Orbán Ráhel barátnője által vezetett Magyar Divat & Design Ügynökség magyar tervezőket, dizájnereket és iparművészeket mutat be a Bálnában szintén három napon át, 20-22 között.

Az ünnepségsorozat állandó eleme, a tűzijáték idén megújul: a hagyományos időpontban, 20-án este 9-kor kezdődik, de már úgy nevezik, hogy „Tűz és fények játéka”. Az ígéretek szerint 40 ezer rakétát lőnek fel, nyolcszor annyit, mint 2019-ben. A Műegyetem rakparton augusztus 20-21 között koncertet ad mások mellett a Kossuth-díjas Kovács Ákos és Demjén Ferenc, továbbá a Tankcsapda és a Halott Pénz is. A Tabánban pedig augusztus 19-22 között a Beatricét, Hevesi Tamást és Szikora Róbertet is lehet majd hallgatni. Aki pedig vidékre menne, az választhatja a hagyományos debreceni virágkarnevált, amely már javában tart egészen augusztus 22-ig, és amelyen a virágszobrok között némi árukapcsolással idén megelevenedik Fátyol, a már 70 milliárd forint feletti költségvetésnél járó, őszi vadászati „világkiállítást” promózó kabalakutya is.

Túry Gergely

Nemcsak a rendezvénysorozat lesz grandiózus, hanem az ára is

A költségekre is azt mondhatjuk, hogy szintet lépnek a szervezők: soha nem volt még olyan augusztus 20-i ünnep Magyarországon, amire ennyi közpénz ment volna el.

Az ünnepségsorozat tűzijáték nélküli részére a Turisztikai Marketingkommunikációs Ügynökség Zrt. az Antenna Hungariával kötött szerződést, a keretösszeg, amelyet el lehet költeni, nettó 6 milliárd 575 millió forint, ennek a 70 százalékát, vagyis nettó 4 milliárd 602 millió forintot a megrendelő mindenképp köteles kifizetni. Erre jön rá a tűzijáték, amelynek a rendezője szintén az Antenna Hungaria, és amelynek a költségei hasonlóképp álltak össze: 1,3 milliárd forint a teljes keretösszeg, ebből minimum 910 millió forintot el kell költeni.

Vagyis összesítve valahol nettó 5,5 és 7,9 milliárd forint között lesz a teljes ünnepség végösszege.

Többnapos rendezvénysorozat korábban nem volt a nemzeti ünnep körül, tehát nincs is mivel összehasonlítani ennek az árát, a tűzijátékról viszont pontos számok alapján azt lehet mondani: több, mint négyszer drágább lesz az idei az elmúlt évek tűzijátékainál. Hosszabb idő után először 2019-ben lépte át a tűzijáték ára a 200 millió forintos határt, akkor 212 millióba került, ehhez képest elég nagy ugrás a mostani, akkor is, ha a minimális, 910 milliós árnál maradnak.

Az eddigi abszolút rekorder nem ez volt, hanem a 2000-es, ami 247 millió forintba került, ami még akkor sincs a mostani ár közelében sem, ha felszorozzuk azzal a 2,18-cal, ahányszorosára 2000 óta az inflációs mutató nőtt. A teljes augusztus 20-i – akkor még csak egynapos – ünnepségsorozat 2000-ben 975 millió forintba került, az inflációval korrigálva ez 2,1 milliárd mai forintnak felel meg, vagyis még mindig messze van az idei rendezvénysorozat árától.

Határ a csillagos ég

Túry Gergely

Papíron a 2020-as ünnepet tartjuk meg most

A szerződések és a közbeszerzések alapján egyébként hivatalosan most a 2020. augusztus 20-i ünnepségsorozatot tartják meg. Ennek a magyarázata nagyon egyszerű: sokkal könnyebb volt így, hogy nem kellett lepapírozni a rendezvények lefújását, hanem az összes szerződés teljesítési dátumait elcsúsztatni egy évvel (és persze ha az Európa-bajnokságot és az olimpiát is hívhatták 2020-asnak idén, akkor egy nemzeti ünnepnél is belefér ez).

A kormány kommunikációjában mindez nem nagyon szerepelt, ott néha azt mondták, hogy elmarad a tűzijáték és a rendezvénysorozat, máskor azt, hogy valamikor később majd megtarthatják. Ez persze még csak szóhasználat kérdése – nyilván senkit nem az érdekel a rendezvények alatt, hogy ezeknek a szerződésekben mi a nevük –, de amikor tavaly a válság alatt sokan nemcsak a járvány miatt, hanem a pénzszórás értelmetlenségére hivatkozva is tiltakoztak a nagy ünneplés ellen, a kormány úgy tett, mintha nekik is igazat adna. Tavaly júliusban, amikor Gulyás Gergely a Kormányinfón bejelentette a halasztást, azt mondta: „örülünk, ha bármit meg tudunk spórolni”.

Ez az érvelés már akkor megbicsaklott, amikor kiderült, hogy hivatalosan nem lefújták, csak elhalasztották a rendezvényt, de ekkor legalább még azt lehetett mondani, hogy 2021-ben, amikor már jobb lesz a gazdaság helyzete, könnyebb szívvel vehetnek ki erre pénzt a költségvetésből. Csakhogy 2020 októberében átírták a tűzijátékról szóló szerződést úgy, hogy az Antenna Hungaria 100 százalék előlegre lett jogosult, azzal az indoklással, hogy az előkészítő munkák 90 százalékát már elvégezte, és a már megvásárolt pirotechnikai eszközök ára annyira nagy része az összegnek, hogy súlyos hátránnyal járna, ha ezek megvásárlása után kellene újraindítani a pályázatot. Ez egyben azt is jelenti, hogy most, amikor már sokkal jobb a gazdaságunk helyzete, mint egy éve volt, a teljes, akár 8 milliárd közeli árnak nem a teljes egészét kell most kifizetni.