Egyetlen minisztérium van a harmadik Orbán-kormányban, melyet az újabb központosítás nem érintett: a honvédelmi. Minden más tárca veszített a súlyából, aminek Lázár János örülhet a legjobban, hiszen ő az átalakítás legnagyobb nyertese. Megkétszereződött feladatai száma, melyhez több mint 2400 milliárdnyi költségvetési pénz is társul.
Újra Hunvald György vezeti az erzsébetvárosi MSZP-t. A korábban másfél évre ítélt, de már szabadult politikust nagy többséggel választották kerületi vezetővé a helyi szocialisták.
A reklámadó nem ok, hanem eszköze a háborúnak, amely már legalább háromnegyed éve zajlik a kormány és az RTL között. A német médiacsoport a hvg.hu tudomása szerint többéves konfliktusra van felkészülve, és az RTL-közeli információink szerint se a politikai, se a gazdasági nyomás elől nem kívánnak kitérni. A parlament szerdán szavaz a reklámadóról.
Hiába örült a választások éjszakáján az Együtt-PM és a Demokratikus Koalíció is, valójában saját stratégiájuk bukott meg a május 25-i eredménnyel, hiszen egy darab új szavazót nem hoztak a baloldalnak – mondta a hvg.hu-nak adott interjújában Botka László. A pártot átmeneti jelleggel irányító politikus arról is beszélt, milyen felelőssége van az MSZP-nek, mi történik, ha egy „baloldali párt konformista", és mit gondol azokról, akik a háta mögött „Vaci Lacinak” gúnyolják.
Megromlott a viszony a Fidesz két legerősebb ifjú titánja, az Orbán-utódként is emlegetett Lázár János és Rogán Antal között – tavasszal heteken keresztül erről cikkezett a sajtó. A hvg.hu információi szerint Orbán vert éket közéjük, amikor megpróbálta rávenni Rogánt, hogy vegye kézbe a kabinetjének irányítását, ami a Lázár vezette Miniszterelnökségen belüli miniszterelnökség lett volna.
Nemcsak politikusi, hanem matematikusi képességekkel is rendelkezniük kell a három baloldali párt tárgyalóinak, ha győzni akarnak ősszel a fővárosban. A helyzetüket nehezíti ugyanis, hogy az Együtt-PM már hallani sem akar a közös indulásról, a Fidesz pedig egy pénteken beterjesztett törvénnyel igazítana az erőviszonyokon. Megnéztük, hogy kellene leosztaniuk egymás között a kerületeket, hogy esélyük legyen a győzelemre.
Csaknem unalomba fulladt forrásaink szerint az MSZP szombati választmánya, ahol eredetileg Mesterházy Attila pártelnök leváltására készültek. Ám az elnök beelőzte a "lázadást" és csütörtökön lemondott. Úgy tudjuk, most két fiatalabb politikust, Botka Lászlót és Tóbiás Józsefet győzködik, hogy álljanak az MSZP élére, a frakcióvezetésért viszont komoly harcok dúlnak majd az MSZP-ben.
Szerdára állt be a fordulat Mesterházy Attila pártelnök további sorsával kapcsolatban, amihez a fővárosi szocialisták kezdeményezése kellett. A budapesti MSZP elnöksége ugyanis véleményezésre kérte a kerületi szervezetek vezetőit, akik egyértelműen a pártelnök és az elnökség távozását követelték. A budapesti párttanács egy Mesterházy-ellenes kiáltvánnyal is készült, de erre már nem volt szükség. Mesterházy Attila csütörtökön, röviddel 12 után lemondott összes tisztségéről.
Olyan centralizált szervezetté változott az MSZP az elmúlt években, annyira eltűntek a belső viták, a többféle hang a pártból, hogy „kis-Fideszre” kezdett lassan hasonlítani – mondta a hvg.hu-nak Lendvai Ildikó. A párt volt elnöke szerint ebben nem csak Mesterházy Attila felelős, de szükség van a távozására, és mindent újjá kell szervezni ahhoz, hogy 2018-ra legyen bármi esélye a baloldalnak.
Lázasan keresik a budapesti szervezetek Mesterházy Attila leváltásának módját. A kerületek sorban fogalmazzák meg a jelenlegi vezetés távozását kérő állásfoglalásaikat. A nagy meccs csütörtökön lesz, ez határozhatja meg a perdöntő szombati választmány hangulatát is.
Míg a választópolgárok több mint fele tét nélkülinek érzi a vasárnapi voksolást, és nem akar részt venni az európai parlamenti választáson, egyes pártoknak létkérdés, hogy jó eredményt érjenek el. Sőt még a biztos győzelemre számító Fidesznek is van veszítenivalója. Elmondjuk, mi a belpolitikai tétje, és milyen hatással lehet a politikusok karrierjére az EP-voksolásnak.
Nincs értelme hosszabb távon Orbán Viktor „centrális erőtér” elképzelésének, mert könnyen lehet, hogy 2018-ban elég lesz kétmillió választói szavazat a kormányra kerüléshez – mondta a hvg.hu-nak adott interjúban Gyurcsány Ferenc. A Demokratikus Koalíció elnöke szerint a nép igényei diktálják a politikát, és „ha van rendpárti igény, két lehetőséged van. Vagy kielégíted, vagy meghagyod másnak a válaszadás lehetőségét". Gyurcsány azt is elárulta, akkor sem ajánlja fel a lemondását a pártelnökségről, ha az EP-választáson egyetlen mandátumot sem nyernek.
A hvg.hu információi szerint a titkosszolgálat régóta gyűjtötte az információkat a jobbikos Kovács Béláról, de idén januárig nem volt olyan jogszabály, amely alapján eljárást kezdeményezhettek volna ellene. A parlament ugyanis csak tavaly ősszel iktatta a Btk.-ba az uniós intézmények elleni kémkedést, ami ellen annak idején épp egy jobbikos képviselő szólalt fel. Kovács ügyében még sokáig nem látunk majd tisztán: hónapokig is eltarthat Brüsszelben a mentelmi eljárás, majd – ha vádat emelnek ellene – valószínűleg zárt ajtók mögött tárgyal majd ügyéről a bíróság.
Ezer szállal Moszkvához kötődik Kovács Béla, aki ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal tett feljelentést még a választások előtt. A jobbikos európai parlamenti képviselő öt éve azon dolgozik, hogy összefogja az EU szélsőséges pártjait, melyeket a radikalizmusukon kívül legfeljebb unióellenességük és az oroszbarát politikájuk köt össze. A Moszkvában rendszeresen megforduló Kovács sokáig a szervezet kincstárnoka volt, majd 2013-ban az elnök lett. Kovács csütörtökön visszautasította a vádakat, szerinte még csak megkeresést sem kapott a titkosszolgálatoktól.
Miközben az RTL- és a TV2-csoport között ádáz háború dúl, hogy melyik a nézettebb csatorna, a Fidesz hátországában a hvg.hu értesülései szerint újból felmerült, hogy meg kéne törni a televíziós méréssel foglalkozó cég, az Nielsen Közönségmérés Kft. monopóliumát. A választások előtt a rádiós méréseket uraló cég már tulajdonost is cserélt, és a Simicska-birodalom egyik régi – ám a piacon nagy tekintéllyel bíró – vezetőjénél kötött ki. Az adásvétel okairól alig lehet tudni valamit, a cég ráadásul eddig is egy kormányközeli cég tulajdonában volt.
Nem volt szkinhed, de jobboldali, esetenként szélsőséges nézeteket vallott – így emlékeznek osztálytársai a kamasz Molnár Zsoltra. Az MSZP-s politikus 2002-ben még a Fidesznek dolgozott, ám a szocialisták választási győzelme után a baloldalon futott be politikai karriert. Az eddigi nyilatkozatait összevetve, 2002-ben volt egy olyan időszak, amikor egyszerre dolgozott a Fidesznek és az MSZP-nek. A szocialista kampányfőnök politikai pályaíve. Molnár Zsolt azt mondta, keresztényszociális elveket vallott, szélsőséges eszméket sosem támogatott.
Kibír-e a Fidesz tábora újabb négy év háborús politikát, sikeres lehet-e az a kormány, amely káderhiánnyal küszködik, meg lehet-e állítani a fiatalok elvándorlását a Jobbikhoz? Ilyen kérdések foglalkoztatják a kormánypárt vezetőségét, amely mára tudomásul vette, Orbán Viktort nem lehet leállítani, a miniszterelnök történelmi küldetésének tartja az ország radikális átalakítását. Ha nincs konszolidáció, legalább stabilizáció legyen – mondják a párt prominensei. De mit hozhat a stabilizáció?
Egyetlen olyan kérdés sincs, melyben ki akarna egyezni politikai vetélytársaival a miniszterelnök, így a Fideszben mindenki biztosra veszi a „háborús politika” felpörgetését. Bár a Fideszben többen is konszolidációt szeretnének, úgy tudjuk, Orbán Viktor történelmi esélyként tekint az újabb kétharmados győzelemre, ezért egyetlen politikai vagy gazdasági célkitűzését sem adná fel. A Fideszben arra számítanak, hogy a Jobbik feltörése miatt az MSZP szétesik, majd a „centrális erőtér” jegyében a nemzeti radikális pártnak is nekimennek.
A Kúria után az Alkotmánybíróság (Ab) döntheti majd el, hogy megvan-e a Fidesznek a kétharmada. Az Együtt-PM ugyanis az Ab-hoz fordul, a testületnek pedig 3 napja lesz arra, hogy egy rendkívül bonyolult, Európában példa nélküli kérdésben döntsön. Ugyanis a még Áder János által kidolgozott rendszerben a győzteseknek is járnak plusz szavazatok, ami az ellenzéki párt szerint alkotmányba ütközik, így a választás végeredménye illegitim.
A rossz anyagi helyzete is akadályozza az MSZP-t abban, hogy kitörjön a középpárti helyzetéből. A szocialisták már az elmúlt években kirúgták az alkalmazottaik nagy többségét, visszafogták a kiadásaikat, ennek ellenére az MSZP nem tudott kitörni az adósságcsapdából.
