Miközben a legnagyobb magyar vállalatok együttes nyeresége egyetlen év alatt több mint harmadával nőtt, a pénzt számolgató cégtulajdonosok nem örülhettek maradéktalanul.
Noha a legnagyobb magyar cégek árbevétele, a termeléshez fölhasznált energia árát követve, látványosan nőtt 2022-ben, igazi konjunktúráról nincs szó. A legnagyobb foglalkoztatók többsége nem több, hanem kevesebb embernek adott munkát, mint egy évvel korábban. Összeállításunk 2. részében a cégek külföldi árbevételét vizsgáljuk.
Egy év, amikor minden megváltozott. Elcsendesült a járvány, kitört a háború, megbolondultak az energiaárak, összeomlott a forint – nem csoda, ha ezek a hatások a legnagyobb magyar cégek 2022-es toplistájában is drasztikus változásokat okoztak. Összeállításunk 1. részében a cégek árbevételét vizsgáljuk.
Évről évre több, valamelyik NER-milliárdoshoz kötődő cég bukkan föl a legnagyobb nyereségű hazai vállalatok toplistáján. Akiknek mindig nyerniük kell, azok természetesen tavaly is nyertek.
Néhány kivételes rekord is fölhúzta a legnagyobb nyereséget elért vállalatok összesített eredményét, de az átlag is „átlagon felül” teljesített. Különösen igaz ez a legnagyobb nyereséget elérő 500 cég legnépesebb csoportjára, a 146 legkülönbözőbb rendű és rangú (nem pénzügyi, közlekedési vagy távközlési) szolgáltatócégre. Ez persze messze nem azt jelenti, hogy ne lennének szokatlan módszerekkel gyarapodó cégkülönlegességek is a szolgáltatók népes seregében.
Szinte hihetetlen: a világjárvány második évében jobban nőtt a legnagyobb magyarországi vállalatok nyeresége, mint az árbevétele. Méghozzá sokkal jobban.
Az árbevételi toplista korántsem haszontalan „melléktermékeként” ezúttal is összeállítottuk annak a 100 magyarországi cégnek a rangsorát, amelyek a legnagyobb hozzáadott értéket állítják elő. Ez a lista azt méri, hogy melyik nagyvállalat mire volt képes valóban a saját erejéből.
Kisebbfajta csoda – vagy talán nem is kisebbfajta? –, hogy az 500 legnagyobb magyarországi vállalat tavaly nemcsak a megelőző évi, hanem a járvány előtti forgalmát is felülmúlta.
Az MVM a második legnagyobb vállalattá hízott, miközben az energia drágulása már a tavalyi bevételek alapján készült nagyvállalati rangsort is átrendezte. Mi lesz itt, amikor a cégek kijönnek az új éves beszámolókkal?
Izgalmas dolog a vasút, de ha valahonnan valahová el akarunk jutni, nem biztos, hogy a MÁV-ot érdemes választani. Ez volt a legfontosabb tanulsága nyaralásnak álcázott önkínzó tesztünknek: munkatársunk két hét alatt 2340 kilométert vonatozott, és nemcsak azt állapította meg, hogy a MÁV-imázs egyik legfontosabb eleme a késés, hanem azt is, hogy a hivatalos menetrendet makacsul nem igazítják hozzá a valósághoz.
Sokszor a világpiaci árak szárnyalásának, néha pedig meglepő üzleti döntéseknek köszönhető, hogy egy-egy vállalat látványosan nagy nyereséggel zárta a tavalyi évet. A legnagyobb ugrások hátterében jellemzően az országhatáron kívüli okok állnak. A HVG Top 50 sorozatának harmadik része.
Miért több a külföldi árbevétel, mint az export? Hogy nőtt másfélszeresére az államvasút dolgozóinak száma, ha nem lett több a vasutas? Egyebek mellett ezek is kiderülnek a HVG Top 50 összeállításából. Sorozatunk második része.
Az erős állami hátszéllel izmosodó MVM 2021-ben lenyomta az állam által ugyancsak jószívűen támogatott Audit, de az ezüst- és a bronzérmes együttes árbevétele is elmarad a kormányfő focipáholyának állandó vendége által irányított Molétól. Nagyvállalati rangsorok a gazdasági unortodoxia hazájából, első rész.
Még a NER-oligarchák is megszeppentek kissé a járvány első évében: profitjuk nagyobb részét hagyták benn a cégeikben, és kevesebbet vettek fel belőle osztalékként, mint korábban. De azért persze nem csak maradt, jutott is. HVG Top 500, 6. rész.
A legnagyobb eredményt elért vállalkozások toplistáját böngészve azt látjuk, hogy a látványosan nagy nyereséghez még külföldi cégleányok sem feltétlenül kellenek – különösen akkor nem, ha az adott társaság tulajdonosai jó kapcsolatot ápolnak az Orbán-kormánnyal. HVG Top 500, 5. rész.
Egyáltalán nem törvényszerű, hogy a legnagyobb cégek érik el a legnagyobb nyereséget. A HVG ötszázas rangsora azt mutatja, hogy a legmagasabb eredményt a különféle szolgáltató cégek teszik zsebre, közülük is elsősorban azok, amelyeknek – sokszor inkább csak papíron – jól működő külföldi cégleányaik vannak. HVG Top 500, 4. rész.
A nagyvállalati rangsorok legtöbbjében alapul vett árbevételi adatoknál sokkal többet elárul a cégek teljesítményéről az, hogy mennyi hozzáadott értéket állítottak elő. A félezer legnagyobb magyarországi cégről készített HVG-toplista „melléktermékeként” ezt is megvizsgáltuk. HVG Top 500 - 3. rész.
A félezer legnagyobb magyarországi cégről készített HVG-toplista azt is megmutatja, hogy Magyarországon nem teljesen a legpiacibb alapon alakul a nagyvállalatok erősorrendje. De azért, szerencsére, nálunk sem csak a politika dönti el, hogy hová jutottak a legfontosabb cégek. Ezúttal látszólagos ugrások és valódi visszaesések zajlottak. HVG Top 500, 2. rész
A HVG ismét elkészítette a félezer legnagyobb magyarországi cég rangsorát. A helyezéseket, a járvány mellett, ezúttal egy olyan körülmény is befolyásolja, ami amúgy ritkán kap szerepet a nagyvállalati toplisták alakulásában: az, hogy melyik cégre milyen hatással volt a forint árfolyamának egyetlen év alatt több mint 10 százalékos zuhanása. HVG Top 500, 1. rész.
Hamarosan megindulhat a fővároson belüli vasúti pályák attraktív városi gyorsvasúttá fejlesztése. A beruházás fontos és különleges, de nem látni, miért kerül az agglomerációs vasúti stratégiában egy éve belőtt összeg háromszorosába.
