Sokszor a világpiaci árak szárnyalásának, néha pedig meglepő üzleti döntéseknek köszönhető, hogy egy-egy vállalat látványosan nagy nyereséggel zárta a tavalyi évet. A legnagyobb ugrások hátterében jellemzően az országhatáron kívüli okok állnak. A HVG Top 50 sorozatának harmadik része.
Miért több a külföldi árbevétel, mint az export? Hogy nőtt másfélszeresére az államvasút dolgozóinak száma, ha nem lett több a vasutas? Egyebek mellett ezek is kiderülnek a HVG Top 50 összeállításából. Sorozatunk második része.
Az erős állami hátszéllel izmosodó MVM 2021-ben lenyomta az állam által ugyancsak jószívűen támogatott Audit, de az ezüst- és a bronzérmes együttes árbevétele is elmarad a kormányfő focipáholyának állandó vendége által irányított Molétól. Nagyvállalati rangsorok a gazdasági unortodoxia hazájából, első rész.
Még a NER-oligarchák is megszeppentek kissé a járvány első évében: profitjuk nagyobb részét hagyták benn a cégeikben, és kevesebbet vettek fel belőle osztalékként, mint korábban. De azért persze nem csak maradt, jutott is. HVG Top 500, 6. rész.
A legnagyobb eredményt elért vállalkozások toplistáját böngészve azt látjuk, hogy a látványosan nagy nyereséghez még külföldi cégleányok sem feltétlenül kellenek – különösen akkor nem, ha az adott társaság tulajdonosai jó kapcsolatot ápolnak az Orbán-kormánnyal. HVG Top 500, 5. rész.
Egyáltalán nem törvényszerű, hogy a legnagyobb cégek érik el a legnagyobb nyereséget. A HVG ötszázas rangsora azt mutatja, hogy a legmagasabb eredményt a különféle szolgáltató cégek teszik zsebre, közülük is elsősorban azok, amelyeknek – sokszor inkább csak papíron – jól működő külföldi cégleányaik vannak. HVG Top 500, 4. rész.
A nagyvállalati rangsorok legtöbbjében alapul vett árbevételi adatoknál sokkal többet elárul a cégek teljesítményéről az, hogy mennyi hozzáadott értéket állítottak elő. A félezer legnagyobb magyarországi cégről készített HVG-toplista „melléktermékeként” ezt is megvizsgáltuk. HVG Top 500 - 3. rész.
A félezer legnagyobb magyarországi cégről készített HVG-toplista azt is megmutatja, hogy Magyarországon nem teljesen a legpiacibb alapon alakul a nagyvállalatok erősorrendje. De azért, szerencsére, nálunk sem csak a politika dönti el, hogy hová jutottak a legfontosabb cégek. Ezúttal látszólagos ugrások és valódi visszaesések zajlottak. HVG Top 500, 2. rész
A HVG ismét elkészítette a félezer legnagyobb magyarországi cég rangsorát. A helyezéseket, a járvány mellett, ezúttal egy olyan körülmény is befolyásolja, ami amúgy ritkán kap szerepet a nagyvállalati toplisták alakulásában: az, hogy melyik cégre milyen hatással volt a forint árfolyamának egyetlen év alatt több mint 10 százalékos zuhanása. HVG Top 500, 1. rész.
Hamarosan megindulhat a fővároson belüli vasúti pályák attraktív városi gyorsvasúttá fejlesztése. A beruházás fontos és különleges, de nem látni, miért kerül az agglomerációs vasúti stratégiában egy éve belőtt összeg háromszorosába.
Voltak cégek, amelyek jobban megszenvedték a járvány első évét, voltak, amelyek kevésbé – és voltak az „egyenlőbbek”. HVG TOP 50.
Mivel több a külföldi árbevétel, mint az export? Hogy lehet, hogy nem azok a vállalatok a legnagyobb magyar foglalkoztatók, amelyeknek a legtöbb alkalmazottjuk van? HVG Top 50 – 2. rész.
Itthon főleg, de nem kizárólag vesztesei vannak a pandémia első évének. A legnagyobb vállalatok 2020-as toplistahelyezését – a kereslet átrendeződése mellett – az euróárfolyam változása is befolyásolta. HVG Top 50.
Ígéretes közlekedési koncepcióval álltak elő kormányzati hátszelű szervezetek – hasonlóval, mint ami több mint tíz évvel ezelőtt egyszer már elbukott. Ha ezúttal megvalósulna, fellélegezhetne a főváros.
Jellemzően az ország határain kívüli körülmények alakítják a magyar gazdaság legnagyobb szereplőinek nyereségességét, de az okok között akadnak belpolitikai természetűek is.
A tegnapi három után két újabb top 50-es nagyvállalati toplistát mutatunk be. Ezekből kiderül, melyek a legnagyobb tőkéjű hazai cégek, és melyeknél dolgoznak a legtöbben. Vigyázat: a számok néha csalókák! Így van ez az OTP-nél, a Molnál és például Mészáros Lőrinc Opus Globáljánál.
Vihar előtti konjunktúra volt tavaly a magyar gazdaságban. A HVG toplistáin szereplő nagyvállalatok többnyire még nagyobbak lettek, bár a legnagyobb ugrások mögött néha meglepő okok állnak.
Hiába hirdette meg klímavédelmi programjában Orbán Viktor, hogy 2022-től már csak az elektromos autóbuszok vásárlását támogatja az állam, a nagyvárosoknak azután is inkább megéri majd dízelbuszokat vásárolni. Ráadásul a hazai e-busz gyártók jelenleg képtelenek lennének teljesíteni a kormányzati ígéreteket.
Nem mindenhol az eredményesen végzett alaptevékenység a legnagyobb nyereséget elérő vállalatok titka. Több helyen a kiterjedt külföldi cégrokonság, de olyan is van, ahol az állami támogatás növelte rekordszintre a nyereséget.
A legnagyobb cégek rangsora után a legnagyobb nyereséget elérő 500 cég toplistáját is elkészítette a HVG. A benne szereplő vállalatok eredménye látványosan nőtt, a legnagyobb ugrásokat azonban a magyar gazdaságon kívül álló okok magyarázzák.