HVG Top 50: Az enyhülő járvány és a dráguló olajárak idején az energiacégeknek áll a világ
6 perc
2022.08.12. 15:30
Az erős állami hátszéllel izmosodó MVM 2021-ben lenyomta az állam által ugyancsak jószívűen támogatott Audit, de az ezüst- és a bronzérmes együttes árbevétele is elmarad a kormányfő focipáholyának állandó vendége által irányított Molétól. Nagyvállalati rangsorok a gazdasági unortodoxia hazájából, első rész.
Miközben Európát éppen végigdúlja a könyörtelen energiaválság, a magyar MVM nagyvonalúan megfelezte a lakossági áram árát. Igaz, csak titokban: úgy, hogy a lakosság ne nagyon vegye észre. A bűvös havi 210 kilowattórás fogyasztási küszöb alatt továbbra is 36–38 forintos egységárat kell fizetni, ám azon belül 12-13-ról 5-6 forintra csökkent magának az áramnak az (áfa nélküli) ára, hogy cserébe – egy, az orosz–ukrán háborúra hivatkozó kormányrendelet értelmében – 16-ról 24 forintra nőhessenek az úgynevezett rendszerhasználati díjak.
Ez az abszurd változás idén júliusban történt, látszólag semmi keresnivalója a legnagyobb magyarországi vállalatok 2021-es (idén tavasszal közölt) teljesítményét számba vevő toplisták ismertetésében. Azért tartozik mégis ide, mert friss példaként illusztrálja, hogy a Magyar Villamos Művek átnevezésével létrejött MVM Energetika Zrt. üzleti döntései nem mindig az MVM székházában, és nem mindig az üzleti logika alapján születnek.
Az állami tulajdonú MVM volt az, amelynek a 2018-as választások előtt le kellett nyelnie, hogy kampányajándékként az Orbán-kormány éppen az akkori enyhe tél végén tartotta szükségesnek minden gáz- távfűtéses lakás számlájából elengedni 12 ezer forintot, és persze az MVM mérlegét rontja a rezsicsökkentett gáz- és áramárból fakadó veszteség is.
De az állami gazda, ha az ellenkezőjét hirdeti is fennhangon, maga azért tisztában van vele, hogy nincs ingyenebéd: a 2020-as 230 milliárd forint után tavaly újra ugyanekkora alaptőke-emeléssel segítette ki a nemzeti energiabehemótot az adófizetők pénzéből.