2 perc
2023.06.17. 10:45
Bauer Ervin, Balázs Béla rákkutató öccse a Tanácsköztársaság után hagyta el Magyarországot, útja több európai városon át vezetett a Szovjetunióba.
A Die Presse szerint Európának okulnia kell a korábbi hibákból és saját kudarcaiért nem tolhatja át a felelősséget másokra. A közel-keleti tűzszünetről ír a Washington Post, a Wall Street Journal és a Guardian. Nehéz helyzetbe került a magyar és a szlovák kormány, miután az Egyesült Államok szankciók alá vonta a Gazprombankot. Trump visszatérése után Európának a zsebébe kell nyúlnia biztonsága érdekében, írja a Time magazin.
Az Orbán-kormány a kínai beruházások fő célpontja lett Európában, az elmúlt két évben alatt az ázsiai nagyhatalomból Európába érkező tőke több mint egynegyede a magyar gazdaságban kötött ki.
Lesújtó képet festett a magyarok mozgási szokásairól egy európai felmérés. Nem érdemes ezt elintézni annyival, hogy a problémának csak a lustaság az oka. Cikksorozatunkban egy orvossal, egy egészségpszichológussal és egy edzővel járjuk körbe, miért is olyan nehéz rávenni magunkat a mozgásra, hol és miért veszítjük el vele a kapcsolatot, és mégis mit érdemes átgondolnunk ahhoz, hogy ne csak szükséges rosszként tekintsünk rá. Első rész.
Amerikában is fel kell készülni arra, hogy a törvények majd lóhalálában, akár egyetlen éjszaka születnek, minden vita nélkül, futószalagon, írja többek közt Masha Gessen, a lap szemleírója.
A vezércikk szerint az amerikai nemzet nyomatékosan letette a garast, jelezte, hogy valami újat akar, ám a következmények viharosak és rendkívüliek lesznek nem csupán az ország, hanem az egész világ számára.
Újabb drákói tiltásokkal az afgán nők alakját és hangját is el akarja tüntetni a nyilvánosság elől a Talibán. Afganisztánban az USA három évvel ezelőtti távozásával az erőszak alábbhagyott, de egyre súlyosabb a gazdasági és a humanitárius válság.