Nagy Iván László

40 milliós Facebook-kampánnyal és országjárással lendültek bele a miniszterelnök-jelöltek

A botrányokból igyekeztek kimaradni, de az országjárást csúcsra járatták a péntek este vitára készülő miniszterelnök-jelöltek az előválasztás első hetében: a döcögős rajt után több százezer ember ment el választani, az öt jelölt pedig országszerte jelen volt a helyszíneken. Karácsony lekörözött mindenkit a kampányköltésekkel, Fekete-Győr mindenbe beleállt, Jakab viszont az antihős szerepét töltötte be az első forduló első felében.


Mi értelme az előválasztásnak ott, ahol mindenki szereti a mostani rendszert?

Győr-Moson-Sopron megye 3. számú választókerületében a fideszes Gyopáros Alpár 2014 óta az ország legnagyobb egyéni sikereit aratja, településfejlesztésért felelős kormánybiztosként pedig a körzet 73 faluját busásan támogatja. A kérdés: mit segít az ellenzéki előválasztás egy olyan választókerületben, ahol az embereket elkápráztatják a látványberuházások, csak a kormányközeli médiát fogyasztják, a politikában pedig aligha vesznek részt?



Finomkodás és keménykedés: miért nem olyan nálunk egy előválasztási vita, mint Amerikában?

A magyar ellenzék túl van az első miniszterelnök-jelölti vitán, viszont nem kell vájtfülűnek lenni, hogy rájöjjünk: nem ez alapján derül ki, hogy az egymást gondosan kímélő jelöltek közül ki a legalkalmasabb kihívója Orbán Viktornak. Az Egyesült Államokban vérre menő csatát vívnak a pártok előválasztásain, a hazai ellenzék ezt nem teheti, mert gúzsba köti az összefogás, amely nélkül viszont esélye sem lenne a választási győzelemre.


Mindenki tudja, mi történt szeptember 11-én. De mi történt egy nappal előtte?

Egy nappal a WTC-merénylet előtt a tálibok és Oszama bin Laden egyre növekvő befolyására figyelmeztetett a New York Times, a hazai lapok azonban Semjén- és Kövér-nyilatkozatokkal, kormányváltásra készülő ellenzékről szóló hírekkel, gyanús Lukasenka-sikerrel voltak tele. A kereken húsz évvel ezelőtti szalagcímek közül néhány akár ma is megjelenhetne.





Bekúszott az iskolába a NER, miközben hivatalosan nem akar politizáló tanárokat

Hamarosan végez a NER-korszak első diákgenerációja: szerdán kezdték el az utolsó iskolaévüket azok, akik Orbán Viktor 2010-ben kezdődő kétharmados kormányzása alatt kezdtek el tanulni. Diákokat és tanárokat kérdeztünk arról, milyen szerepet kapott az eltelt 11 tanévben a politika az iskolai életben. Úgy tűnik, hogy a NER-en belül semmilyen téma nem lehet a NER-en kívüli, még az iskola sem.



Jakab Péter: Előválasztást Budapestről is lehet nyerni, de választást csak vidékről

A Jobbik miniszterelnök-jelöltje pénteken Budapest északi agglomerációjában tartott sajtótájékoztatókat, illetve találkozott választókkal is, mindvégig kihangsúlyozva az elszámoltatás fontosságát és saját emberarcú karakterét. Jakab Péter a hvg.hu-nak elmondta: versenytársaira szövetségesként tekint, viszont ha 2022-ben győzni akarnak, a vidéket csak ő tudja megszólítani.



Csak tüneti kezelés a főváros autóproblémáira a belvárosi kerületek új parkolási rendszere

Terézvárosban már elkezdődött, több belvárosi kerületben pedig hamarosan érkezhet a parkolási reform, amely éjszakára a helyek egy részét kizárólag az ott lakóknak teszi elérhetővé. Bár a városrészek vezetői szerint jó az irány, azzal úgy tűnik, mind ők, mind a szakértők tisztában vannak, hogy Budapest ettől nem lesz élhetőbb: az autós forgalom bőven kinőtte a belváros kapacitásait.



Letilthatja-e a tálibokat a közösségi média?

Elvárható társadalmi szerepvállalás, vagy önkényes cenzúra? A közösségi médiából az afganisztáni hatalomátvétellel egy időben elkezdtek eltűnni a tálibok oldalai, újból felvetve a kérdést, meddig terjedhet a platformok demokratikus vétójoga. Steven Buckley brit kutató szerint a közösségi média önmagában is a politika résztvevőjévé vált, de nem szabad elfelejteni: minden online folyamat a valóságban látott mintákon alapszik.



Ötből csak egy demokrácia él túl egy autoriter vezetőt

Egy új kutatás szerint egy demokratikus rendszernek nem a nyugalmi állapotát, hanem a demokráciaellenes folyamatokra adott reakcióját érdemes figyelni, ha meg akarjuk tudni, mennyire áll stabil alapokon. Ha csak azt nézzük, milyen tényezők nehezítik meg a kilábalást ezekből a helyzetekből, Magyarországon minden adott, hogy búcsút intsünk a demokráciának – a szakértők szerint legalább egy kormányváltásig.