Ötből csak egy demokrácia él túl egy autoriter vezetőt

Egy új kutatás szerint egy demokratikus rendszernek nem a nyugalmi állapotát, hanem a demokráciaellenes folyamatokra adott reakcióját érdemes figyelni, ha meg akarjuk tudni, mennyire áll stabil alapokon. Ha csak azt nézzük, milyen tényezők nehezítik meg a kilábalást ezekből a helyzetekből, Magyarországon minden adott, hogy búcsút intsünk a demokráciának – a szakértők szerint legalább egy kormányváltásig.

  • Nagy Iván László Nagy Iván László
Ötből csak egy demokrácia él túl egy autoriter vezetőt

Jelenleg a világ országainak ötöde, a népesség egyharmada él kisebb vagy nagyobb autoriter elnyomásban, az elmúlt 30 évben pedig 36 demokrácia esett áldozatul kézzelfogható antidemokratikus folyamatoknak. Ebben az élethelyzetben már-már magától értetődik, hogy a sokat emlegetett demokratikus konszolidációról aligha időszerű beszélni, egyszerűen lehetetlen meghatározni azokat a normákat, amelyek alapján meg lehetne állapítani egy egyensúlyi állapotot. Azt viszont mind tudományosan, mind a mindennapi életben tudjuk, mi az, amikor valami nem demokratikus: az alapjogok csorbulása, a jogállamiság sérülése és a társadalmi megosztottság például jól látható lenyomatai annak, ha egy rendszer autoriter tendenciákat mutat.

Egy friss tanulmány szerint egy demokrácia egészségét abban lehet a legjobban felmérni, hogy milyen reakciót ad az intézményrendszer és a társadalom arra, ha belülről bomlasztják a demokratikus rendet.

Ha igazuk van, Magyarországnak nagyon rosszak a kilátásai a közeljövőre.

Valter Attila: Olyan versenynap nincs, hogy nem fáj

Valter Attila: Olyan versenynap nincs, hogy nem fáj

„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.