Több mint egymillió orosz állampolgár menekült el hazájából az Ukrajna elleni invázió kezdete óta. Vlagyimir Putyin Oroszországát bő két évtized alatt hatmillióan hagyták el.
Az orosz hatóságok hivatalosan is vádat emeltek a 26 éves Darja Trepova ellen, aki a gyanú szerint vasárnap Szentpéterváron egy kávézóban tartott rendezvényen felrobbantotta az Ukrajna elleni orosz agressziót élénken támogató katonai bloggert, Vladlen Tatarszkijt. Ugyanakkor nem kizárt, hogy Trepova nem tudta, hogy az általa átadott mellszoborban gyilkos erejű pokolgép van.
Majdnem negyven éve történt meg utoljára, hogy Oroszországban – az akkori Szovjetunióban – kémkedés vádjával őrizetbe vettek egy nyugati újságírót, Nicholas Daniloffot. Most a Wall Street Journal tudósítóját, Evan Gershkovichot tartóztatták le, és egyelőre csak sejteni lehet, Moszkva mit akar elérni a diplomáciai vihart kiváltó lépéssel.
Moszkva taktikai atomfegyvereket telepít a gyakorlatilag orosz megszállás alatt lévő Fehéroroszországba. Így próbál nyomást gyakorolni Kijevre, mert attól tart, sikeres lesz a készülőben lévő ukrán ellenoffenzíva.
"Nevetek, hogy ne sírjak" – idézik költőjüket az ukránok. Ahogy tavaly február 24-én megkezdődött az Ukrajna elleni orosz invázió, a megtámadott országban azonnal megjelentek az első viccek és mémek, és sok közülük az ellenállás jelképévé vált.
Oroszországban sohasem volt könnyű a kis- és középvállalkozások élete, s az Ukrajna elleni orosz invázió hatására tovább romlott a szektor helyzete. A kilátások sem jók: miközben a konfliktus még jó ideig ki fog tartani, s a Kreml elsősorban a nagyvállalatokat igyekszik életben tartani.
Az ukrán posta bélyegen örökítette meg a híres brit street art művész, Banksy egyik, Kijev környéki alkotását, amelyen egy gyerek dzsúdódobással földre viszi a nála sokkal erősebb ellenfelét. Bár a bélyeg örök emléket állít a graffitinek, kétséges a sorsa az eredeti és a további hat Banksy-alkotásnak.
Egyre többen értik meg, hogy a kiberbiztonság ugyanolyan fontos a vállalatok számára, mint a fizikai kockázatok, például az árvizek, vagy földrengések okozta válságok kezelése. A kiberbiztonság trendjeiről, a bűnözők célválasztásáról és a veszélyek elhárításáról Milan Patel, az amerikai BlueVoyant menedzselt biztonsági szolgáltatásaiért felelős igazgatója és egyik alapítója beszélt a HVG-nek.
A bécsi rendőrség három napig fokozottan figyelte az osztrák főváros templomait és egyéb vallási intézményeit, miután a titkosszolgálatok értesülései szerint iszlamista terroristák támadást terveztek több célpont ellen. A veszély talán elmúlt, a rendőrséget viszont sokan bírálják.
Fél évvel azután, hogy ismeretlen tettesek két helyen is felrobbantották az Oroszországot és Németországot a Balti-tenger alatt közvetlenül összekötő Északi Áramlat gázvezetéket, megjelentek az állítólagos elkövetőket leleplező, egymásnak teljes egészében ellentmondó beszámolók, amik csak a szálak összekuszálására alkalmasak.
Bár Vlagyimir Putyin orosz elnök az év elején aláírta azt a visszamenőleges hatályú rendeletet, amely szerint az Ukrajna ellen vívott háborúban meghalt orosz katonák családjai mintegy 25 millió forintnak megfelelő összeget kapnak, sokan kimaradtak a kárpótlásból. Így akadnak, akiknek legfeljebb néhány rúd kolbásszal és egy szőrmekabát ígéretével kell beérniük.
A jövő hét elején – az ukrajnai orosz agresszió kezdete óta először – Moszkvába látogat Hszi Csin-ping kínai elnök és többször is találkozik orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal. Bár egyelőre nem lehet pontosan tudni, miről születik majd megállapodás a kétoldalú találkozókon, az biztosra vehető, hogy a tárgyalások elsősorban Peking nemzetközi befolyását növelik majd.
Aki azt hiszi, hogy semmit sem jelent a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) nemzetközi elfogatóparancsa Vlagyimir Putyin orosz államfő ellen, az gondoljon arra, mi történt több mint két évtizeddel ezelőtt Slobodan Milosevic szerb, majd jugoszláv elnökkel és több szövetségesével. A testületnek ugyanis van ideje várni és nincs biztosíték arra, hogy Putyin élete végéig hivatalban marad.
Nincs elég lőszere az orosz zsoldoshadseregnek, a Wagner-csoportnak és ez lassítja az orosz előretörést a Donyec-medencében lévő Bahmut térségében. A magukat „zenészeknek” hívó Wagneresek vezetője, Jevgenyij Prigozsin már árulással vádolja az orosz hadvezetést és egyre élesebben bírálja a vezérkart, ezzel közvetve a hadsereg főparancsnokát, Vlagyimir Putyin államfőt. Az elszabadult hajóágyúként tevékenykedő Prigozsin viselkedése meglehetősen szokatlan, a Kreml ura ugyanis eddig nem tűrte a kritikát.
Minimális előrehaladásért elborzasztó áldozatokat vállal Kelet-Ukrajnában az orosz hadsereg, de közben lassan felőrli az ukránok utánpótlását és motivációját is. Kijevben tudják, hogy a tárgyalásokat nem tagadhatják meg, ha a tervezett tavaszi–nyári offenzívájuk sikertelen marad.
Ha a Lengyelországot kevéssé ismerő emberek meghallják Gdansk nevét, alighanem úgy képzelik el a Szolidaritás szakszervezet bölcsőjének számító várost, hogy az alig több egy hatalmas kikötőnél és hajógyárnál. De nincs igazuk: miközben a Balti-tenger partján lévő város múzeumában illően megemlékeznek a Lech Walesa által alapított szakszervezetről, Gdansk és a vele szinte egybeépült Sopot és Gdynia minden tekintetben többet nyújt egy átlagos kikötővárosnál.
Miért? Ezt kérdezik Törökországban és világszerte azt követően, hogy a hatpárti török ellenzéki szövetség a karizmatikusnak aligha nevezhető 74 éves Kemal Kilicdaroglut indítja a kampányokban rendre „újjáéledő” Tayyip Erdogan államfő ellenében a várhatóan május közepén tartandó választáson.
Hiába vijjognak a szirénák, ez már nem rázza meg a Harkivban élőket, mindenki folytatja útját. A jelek szerint megszokták az egy éve a közvetlen közelükben dúló háborút. De hogyan vészelték át a hónapokig tartó ostromot és hogyan élnek most? Egyáltalán, sokan miért nem menekültek el? Németh András és Túry Gergely riportja.
Akik tűzszünetet szorgalmaznak, kapitulációra akarják kényszeríteni Ukrajnát – mondja Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán államfő tanácsadója. Szerinte a területvesztéssel járó kompromisszum nem hoz békét, Orbán politikája pedig foltot ejt országa becsületén. Interjú.
Vlagyimir Putyin orosz elnök célja az emberek megfélemlítése és sajnos ez a politika hatásosan működik – mondta a HVG-nek Anna Sisova, A hatalom markában –az Új Nagyság-ügy című film rendezője. A Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon (BIDF) bemutatott film arról szól, miként teszik tönkre a fiatalok életét a hatalomnak dolgozó besúgók és provokátorok. A rendező beszélt arról is, milyen embertelen körülmények között tartják fogva Alekszej Navalnij ellenzéki vezetőt.