Hatalmas összegre lesz szükség az Oroszország által megtámadott Ukrajna újjáépítéséhez. Egyre többen szorgalmazzák, hogy ezt legalább részben a nyugati szankciók alapján zárolt orosz pénzeszközökből finanszírozzák, de a felmerült megoldások mindegyikével sok gond van.
A jogállam megerősítésére és az emberi jogok védelmére esküdött föl Szlovénia első elnöknője, Natasa Pirc Musar, aki korábban ügyvédként Donald Trump szlovén feleségének szerzett elégtételt a sajtótól.
Az ukránok azt akarják visszakapni, ami az övék, az országukat, a szabadságukat – mondta a HVG-nek Jevgenyij Afinyejevszkij, az ukrajnai orosz agressziót bemutató Szabadság tűz alatt című alkotás rendezője. A Kazanyban született, az USA-ban élő dokumentumfilmes szerint a magyarok sem tanultak a történelmükből, és ha nem neveljük a társadalmat, akkor újra és újra elkövetjük ugyanazokat a hibákat.
Sorra hozzák a nemzetközi szervezetek az Oroszországot terrorista vagy terrorizmust segítő államnak bélyegző határozatokat, s felmerült egy olyan törvényszék létrehozása is, amely megbüntetné az Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekmények felelőseit.
Hónapok óta tart az ukrán és az orosz erők állóháborúja a stratégiai fontosságú kelet-ukrajnai város, Bahmut térségében és a vidék már lassan úgy néz ki, mint az első világháborús Verdun környéke, ahol a németek és a franciák vívtak lövészárok háborút. A bahmuti harcok jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy mindkét fél tízezrekben méri a halálos áldozatok és súlyos sebesültek számát.
Németországban átadták az ország első LNG-terminálját, megtéve az első fontos lépést a függőség felszámolásáért a sokáig olcsónak hitt orosz gáztól, amelyről most azt tartják a német politikusok, hogy "nincs olcsó orosz gáz, Európa a szabadságával fizetett az orosz energiahordozókért".
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök teljesen feleslegesen napokig ragaszkodott ahhoz, hogy nem ukrán, hanem orosz rakéta csapódott be Lengyelországban. Moszkva kapva kapott az alkalmon, és hazugságai most is több embert értek el, mint a cáfolatuk.
Jelentősen bővíti Debrecenbe tervezett beruházását a BMW. A gyár mellett, ahol a német konszern új elektromos járműveit, a Neue Klasse példányait gyártják majd, akkumulátorokat összeszerelő üzemet is építenek. A BMW így kétmilliárd eurót fektet be Debrecenben, és az új akkumulátorüzemmel további ötszáz embernek ad munkát 2025-től.
Ukránok milliói szenvednek a hidegtől és a sötéttől, miután az orosz légicsapások már hetek óta arra irányulnak, hogy tönkretegyék az energiahálózatot.
Súlyos biztonsági válság alakult ki a többségében szerbek lakta Észak-Koszovóban, ahol a pristinai kormány döntése ellen tiltakozó helyi rendőrök egységesen kiléptek a testületből. A nyugati hatalmak sikertelenül próbálják kompromisszumra bírni a feleket.
Nagyon valószínűnek tűnik, hogy nem az orosz hadsereg által kilőtt rakéta vagy rakéták öltek meg két embert az ukrán-lengyel határ lengyel oldalán, hanem az Ukrajnát megsorozó támadó rakétákra és drónokra kilőtt ukrán légvédelmi rakéták csapódhattak be Przewodów közelében. Bár az új fejlemények hatására a nyugati politikusok hangneme változik, az alapállás nem: a végső felelősség az Ukrajna ellen háborút indított Moszkvát terheli. Már csak azért is, mert egyes források szerint egy ukrán és egy eltalált orosz rakéta roncsai zuhantak le lengyel területen.
A lengyel kormány fontolóra vette, hogy a NATO alapszerződés 4. cikkelyének értelmében azonnali konzultációkat kezdeményeznek, miután meg nem erősített hírek szerint két orosz rakéta Lengyelország területén csapódott be, s az incidensben két ember életét vesztette. A rakéták Oroszország számára igencsak rossz pillanatban tévedtek lengyel területre. Még akkor is, ha olyan eszközök zuhantak le a határ közelében, amelyeket eltalált az ukrán légvédelem. Az oroszok – nem először – mindent tagadnak.
Néhány napon belül nulla fok alá esik a hőmérséklet Ukrajna jelentős részén, s ez olyan terhelést ró az energiahálózatra, amelyet aligha bírnak ki az orosz drónok és rakéták által megrongált erőművek, távvezetékek és elektromos alállomások. A várható áram- és vízhiány miatt elviselhetetlenné válhat az élet több ukrajnai városban, köztük Kijevben is, így újabb menekülthullám indulhat el nyugat felé.
A putyini külpolitika legfontosabb céljai közé tartozik az orosz agresszió áldozatává vált Ukrajnát támogató nyugati közvélemény elbizonytalanítása, illetve a Moszkvával szemben álló államok megosztása. Akadnak, akik vevők a Kreml propagandájára.
Vlagyimir Putyin orosz államfő február 24-én kezdett ukrajnai agressziójával fel akarta számolni Ukrajna államiságát, ám úgy tűnik az eddigi kudarcosnak tűnő offenzívájával leginkább saját országának stabilitását sodorja veszélybe. Egyre inkább az történik, amire korábban nem sokan számítottak: mind többen kezdenek el gondolkodni azon, milyen lehet a Putyin utáni Oroszország. Egy biztos, stabilitásra aligha számíthat a világ.
Több nemzedékre kihatnak majd a február óta tartó ukrajnai orosz agresszió által okozott környezeti károk, s amíg tartanak a harcok, fennáll a nukleáris katasztrófa veszélye is.
Irán most már hivatalosan is elismeri, hogy öngyilkos drónokat szállít az Ukrajnában hódító háborút viselő Oroszországnak, és kész arra is, hogy ballisztikus rakétákkal segítse Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Irán más fronton is aktivizálta magát: tovább romlott Teherán és Szaúd-Arábia viszonya, Rijádban attól tartanak, hogy a perzsa állam közvetlen katonai támadást tervez az ország ellen. Közben Iránban rendületlenül tart a demokráciát követelő ellenzékiek tüntetéssorozata és kevés az esély arra, hogy megállapodás szülessen az Iránt sújtó nemzetközi szankciók feloldásáról.
Vlagyimir Putyin tízezerszámra küldi a harctérre a szeptember végén elrendelt részleges mozgósítás során behívott tartalékosokat, ám a jelek szerint ez nem volt elég a hadiszerencse megfordításához.
A magyar diplomácia egyre inkább katonai szervezetre hasonlít: a legfontosabb érdem a parancsteljesítés. Aki nem lép egyszerre, azt ráveszik a távozásra, így történt a brüsszeli magyar kirendeltség két vezető diplomatájával, és újabb felmondások, kirúgások is várhatók. Sajtóhírek szerint ezek mégsem veszélyeztetik Orbánék megegyezését az EU-s eurómilliárdokról.
Moszkva annak ellenére kitart amellett, hogy Ukrajna egy radioaktív „piszkos bomba” bevetésére készül saját területén, hogy Oroszországon kívül mindenki éppen az ellenkezőjét állítja és inkább a Kremlből nézik ki, hogy ilyen provokációt követ el.