Vlagyimir Putyin orosz államfő szinte lehetetlent követel: azt akarja, hogy miközben komoly ellenjelölt nélkül indul a hét végi elnökválasztáson, a részvételi arány – hasonlóan a győzelmi arányhoz – minden korábbinál nagyobb legyen. Még jó, hogy ott van az orosz államgépezet, amely – legalábbis a választások terén és papíron – mindent meg tud csinálni.
A holnapután, március 15-én kezdődő, háromnapos elnökválasztási maratonon csak a 24 éve hatalmon lévő Vlagyimir Putyin győzhet, mert Oroszországban a valódi ellenfelei már évek óta nem juthatnak szóhoz.
Előbb Olaf Scholz német kancellár árulta be az Ukrajnában szolgáló briteket, majd néhány nappal később az oroszok tettek közzé egy olyan titokban készült hangfelvételt, amelyen magas rangú német tisztek beszéltek arról, hogyan lehetne Taurus robotrepülőkkel lerombolni az Oroszországot és a Krímet összekötő óriáshidat.
A hivatalos adatok szerint a belarusz szavazók 87 százaléka támogatta a vasárnapi parlamenti választáson az Aljakszandr Lukasenka államfő mögött álló politikai erőket. Nem tudni, hogyan jött ki ez az arány, hiszen ellenzéki párt nem indulhatott.
Hatalmas rendőri készültség közepette, fémkereső kapuk és acélkerítések sűrűjében tartották meg pénteken Moszkva Marino kerületében a február 16-án, egy sarkvidéki börtöntáborban elhunyt orosz ellenzéki, Alekszej Navalnij temetését. Az emberek Putyin- és háborúellenes szólamokat skandáltak, miközben farkasszemet néztek a rendőrökkel.
A NATO-szövetségesek többsége közölte, nem szándékozik harcoló csapatokat vezényelni az orosz agresszió ellen védekező Ukrajnába, így úgy tűnik, a lehetőséget a hét elején felvető francia elnök, Emmanuel Macron elszigetelődött a katonai tömbön belül. Pedig Ukrajnában már nem kevés NATO-katonai szolgál, igaz, ők közvetlenül nem vesznek részt a harcokban.
Az agresszív nacionalizmus felelős azért, hogy számos város, így a nyugat-ukrajnai Lviv is elvesztette multikulturális jellegét – mondta a HVG-nek Lutz C. Kleveman, a Lemberg, Európa elfeledett közepe című könyv szerzője. A német történész szerint az orosz agresszió miatt kiengesztelődhet egymással az ukrán és a lengyel nemzet.
Egy nagy ábrán mutatjuk, mennyi pénz kell az Ukrajnában keletkezett károk helyreállításához, mekkora területet foglaltak el az oroszok, hogy alakult a két ország GDP-je, hány orosz katona hunyt el, és hány ukrán menekült el.
A hadsereg élén álló Zaluzsnij menesztése népszerűtlen döntés, és egyáltalán nem volt könnyű, amit az is bizonyít, hogy Kijev napokig cáfolta a leváltás tényét.
Meghalt börtönében Alekszej Navalnij, Vlagyimir Putyin orosz államfő legismertebb hazai politikai ellenfele. A 47 éves ellenzéki halálának okát egyelőre nem tették közzé, ám függetlenül a későbbi hivatalos indoklásoktól, Navalnij politikai tevékenysége miatt vesztette életét és haláláért Putyin tartozik felelősséggel. Az első külföldi reakciók szerint az ellenzéki halála megmutatja, milyen a valóságban Putyin rezsimje.
Donald Trump újra kérdésessé tette, hogy amennyiben megnyeri az amerikai elnökválasztást, Washington tartja-e majd magát az észak-atlanti szövetség alapokmányához, melynek értelmében a tagállamok kötelezően katonai segítséget nyújtanak a megtámadott szövetségeseknek.
Vlagyimir Putyin azt állította Tucker Carlsonnak adott interjújában, soha nem mondta Orbán Viktornak azt, hogy Magyarország visszakérhetné Ukrajnától a szovjet időkben Ukrajnához csatolt, korábban Magyarországról elvett területeket. A magyar miniszterelnök számára fontos válasz körülményei viszont sokat levonnak a putyini gesztus értékéből.
Kétórás interjút adott Moszkvában a Fox Newstól tavaly kirúgott Tucker Carlsonnak Vlagyimir Putyin orosz elnök. Arról is beszélt, hogy nem tárgyalt Orbán Viktorral Ukrajna esetleges felosztásáról. Carlson nem bíbelődött kritikus kérdésekkel, már előre eldöntötte, hogy a nyugati médiumok hazudnak az orosz–ukrán háborúról, Putyin viszont csakis igazat mond. Belpolitikáról nem kérdezett, nem tette szóvá a politikai foglyok és az ellenzék elleni fellépés ügyét sem.
Az ukrán hadsereg nyáron kezdődött szárazföldi offenzívájával ugyan nem sikerült elérni a kitűzött célokat, az orosz agresszió áldozatává vált ország egy győzelmet mégis bezsebelhetett: megfutamodásra kényszerítette a fekete-tengeri orosz flottát. Bár nem ez a fő hadszíntér, a vízen elért sikerek több szempontból is jelentősek.
A lelőtt orosz katonai repülő ügye nem világos, az viszont egyértelmű, hogy a szemben álló felek kezére jutott ellenséges katonák nagy részének nem garantálják az őket megillető jogokat.
Az egyhangúságot követelő döntésekben találta meg Orbán Viktor a lehetőséget, hogy a többség hangjával ellentétes álláspontjának érvényt szerezzen. Ukrajna kapcsán maximális haszonra játszik. Nem látszik azonban, mit érhetne el a NATO-bővítés blokkolásával.
A gazdasági társaságok, illetve egyéni cégek és vállalkozások február 5-étől pályázhatnak a tisztán elektromos meghajtású járművek beszerzését megkönnyítő, vissza nem térítendő támogatásra. A 30 milliárdos programot az EU finanszírozza.
Magyarország az elsők között ismerte el a Szovjetunió szétesése után függetlenné vált Ukrajna államiságát és éveken át baráti hang jellemezte a két ország kapcsolatait. A viszony az Ukrajnához tartozó Krím orosz annektálása után kezdett megromlani, s a 2017-es ukrán oktatási törvény elfogadása óta folyamatosan nőtt a feszültség. A két külügyminiszter, Szijjártó Péter és Dmitro Kuleba hétfői ungvári találkozója – majd Orbán Viktor miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő valószínűnek tűnő tárgyalásai – ugyan aligha oldanak meg minden vitát, ám lehetőséget teremtenek a viszony javítására. Az igazi előrelépéshez arra is szükség lenne, hogy a magyar kormány felhagyjon látványosan Moszkva-barát politikájával.
Három Ukrajnáról szóló filmet is megtekinthetnek a nézők a szombaton kezdődő Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon (BIDF). A Harcban című alkotás az ukrán kormány tagjait mutatja be, az Arcok visszapillantóban az otthonukat vesztett menekültekről szól, míg a Keleti front a harctereken közvetlen életveszélyben dolgozó mentősök áldozatos munkáját rögzíti.
