Már tart a csehországi elnökválasztás második fordulója, s az előrejelzések szerint a 2011-ben elhunyt drámaírót és államfőt, Václav Havelt példaképének tekintő Petr Pavel nyerheti meg a versenyt Orbán Viktor barátja, Andrej Babis ellen. A hátránnyal indult üzletember és volt miniszterelnök durva kampánnyal igyekezett megfordítani az állást, hogy sikerült-e, az szombaton, a voksolás második napján derül ki.
Az ENSZ oktatási és kulturális szervezete, az UNESCO felvette Odessza belvárosát a veszélyeztetett világörökségi helyszíneket tartalmazó listára. Oroszország annak ellenére igyekezett elhalasztani a voksolást, hogy az Ukrajnához tartozó várost Nagy Katalin orosz cárnő alapította 1794-ben.
Volt már szociopata Keyser Söze, a hét főbűnt másoló névtelen sorozatgyilkos, tragikus sorsú kertvárosi férj és machiavellista demokrata politikus. Hiába a sikerek és a két Oscar-díj, a szexuális zaklatási botránya miatt Kevin Spacey Hollywoodban páriává vált, s ennek is tulajdonítható, hogy elvállalta Franjo Tudjman szerepét az 1999-ben elhunyt horvát nacionalista elnököt hősként, sőt Horvátország atyjaként feltüntető, egyoldalú filmben.
Negyven éve most először fordult elő, hogy összességében két egyforma erőt képviselő hadsereg – az orosz és az ukrán – csapott össze. A sok tekintetben újszerű háborút világszerte figyelik a katonai vezetők, és a tapasztalatok alapján módosítják haderőfejlesztési programjaikat.
Néhány nappal az után, hogy a kelet-ukrajnai Dnyipro városában egy orosz rakéta több mint negyven polgári személy életét oltotta ki, Ukrajna belügyminisztere, a helyettese és több óvodás gyermek is életét vesztette a Kijevhez közeli Brovariban bekövetkezett helikopter-balesetben.
Vlagyimir Putin orosz elnök szerint Oroszország az egyetlen lehetséges utat választva helyesen cselekedett, amikor tavaly februárban megindította Ukrajna ellen a Moszkvában „különleges katonai akciónak” nevezett háborút.
Bár Kelet-Ukrajnába betört a téli fagy, a harcok hevessége alig csökken, és a jelek szerint az ukrán és az orosz erők is újabb offenzívára készülnek. Ukrajnát támogatja, hogy az új amerikai segéllyel annyi felszerelést kap, amennyi elég lenne egy közepes méretű hadsereg felfegyverzéséhez.
Bár Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint minden rendben halad az ukrajnai „különleges katonai akcióval” kapcsolatban, a hét elején ismét lecserélte az inváziós erők főparancsnokát, és Valerij Geraszimov vezérkari főnököt bízta meg a hadműveletek közvetlen irányításával. A szakértők nagy része úgy véli, a rotáció sem hozza közelebb az oroszok győzelmét.
Míg az ukrán vezetés arról beszél, hogy a Volodimir Zelenszkij államfő által aláírt kisebbségi törvény EU-konform, az orosz agresszió áldozatává vált országban élő kisebbségek úgy vélik, a státuszukat szabályozó új rendelkezés több korlátozást tartalmaz, mint az eddig érvényben lévő, 1992-ben elfogadott törvény. Az új törvények elfogadása már csak azért is fontos Kijev számára, mert a jogrend átalakítása volna az egyik fő feltétele az ország gyors EU-csatlakozásának.
Egyszerre vezette be január elsején az eurót és lépett be a schengeni övezetbe Horvátország. A volt jugoszláv tagköztársaság csatlakozásával már húsz EU-tagállamban használják a közös valutát, és 27 európai ország tartozik a belső határok nélküli térséghez.
A kínai és észak-koreai fenyegetés, illetve az Ukrajna elleni orosz inváziót látván, Japán gyökeresen átalakította védelmi doktrínáját: megkétszerezi katonai költségvetését, megerősíti a légvédelmét, és felkészül a biztonságát fenyegető államok elleni ellencsapásokra.
A fúziós erőművek tiszta, biztonságos és viszonylag olcsó energiát termelnek majd, ám elterjedésükre a legújabb tudományos áttörés ellenére sem számíthatunk az évszázad dereka előtt.
Egyre gyakrabban érik Ukrajna energetikai létesítményeit orosz támadások, így az ország történelme egyik legnehezebb telét éli. A karácsonyi készülődést átszövi a politika: az oroszok látványosan ünnepelnek, hogy úgy tűnjön, jól halad az offenzíva, míg az ortodox keresztény Ukrajnában december 25-ére teszik át az ünnepet.
Az Ukrajna elleni orosz agresszió februári kezdete óta most először hagyja el Ukrajnát Volodimir Zelenszkij államfő, aki Washingtonban találkozik Joe Biden amerikai elnökkel, majd beszédet mond az amerikai törvényhozás mindkét házának tagjai előtt. Az út minden bizonnyal hozzájárul ahhoz, hogy az USA további jelentős segítséget nyújtson Kijevnek.
Kigördült a gyártócsarnokból az "egek királynőjeként" is emlegetett Boeing–747-esek utolsó darabja. Nevezetes történelmi események fűződnek a típushoz, kettő is van belőle az amerikai elnöki flottában, Jumbo Jetről irányítanák az amerikai hadsereget egy nukleáris háború esetén, ha kell, űrsiklókat szállít, és nem mellékesen több mint 300 filmben szerepelt.
Az utóbbi évtizedek legsúlyosabb korrupciós botránya tört ki az Európai Parlamentben, ahol nemcsak másodvonalas politikusok és lobbisták kaptak zsákszámra pénzt Katartól, hanem a görög Eva Kaili szocialista EP-alelnök is.
A magyarok nem szeretik, ha valaki kívülről beleavatkozik az ügyeikbe – a RIA orosz állami hírügynökség szerint ez az egyik fő oka annak, hogy az Orbán-kormány inkább Moszkva, mintsem Brüsszel felé fordul. A diszkrét zsidózásba torkolló cikk szerint a másik ok az, hogy a „nemzeti-konzervatív, antikommunista és keresztény” Orbánnak könnyebb közös hangot találnia Moszkvával, mint a LMBTQ- és egyéb liberális agendát toló EU-val. Az is kiderült, hogy 1956 az egykori nácik szélsőjobboldali lázadása volt.
A frontvonaltól 15 kilométerre lévő Makijivkában annyi orosz katonát öltek meg a kilőtt HIMARS-rakéták, hogy azt már a jól beidomított oroszországi tévék és internetes portálok sem tudták letagadni. A védelmi minisztérium korábban 63 halottat ismert el, a számot szerdán 89-re módosították, ám még az általában Kreml-párti orosz katonai bloggerek is több áldozatról tudnak és a parancsnokok megbüntetését követelik.
Ukrajna eddig gyakorlatilag védtelen volt az orosz ballisztikus rakétákkal szemben, a légvédelem legfeljebb a drónokat és a manőverező robotgépeket volt képes lelőni. Ha az USA a várakozásoknak megfelelően átad Ukrajnának legalább egy Patriot rakétaüteget, a helyzet megváltozik: az amerikai rakéták már többször bizonyították, képesek a légi célok leküzdésére.
Igazán ügyesen lavírozik a Nyugat és Oroszország között a 25 milliárd dolláros vagyon fölött rendelkező orosz oligarcha, Vlagyimir Liszin. Bár az acéliparban meghatározó szerepet játszó üzletember a nukleáris fegyvereket gyártó üzemeknek is szállít, egyelőre nem került fel a nyugati szankciós listákra. A helyzet azonban változik, aminek első jele az, hogy a napokban Liszin elvesztette a Nemzetközi Sportlövő Szövetség (ISSF) elnöki tisztét.