Ukrajna újabb szimbolikus lépést tett az Oroszországtól való végleges elszakadás felé, az ukrán ortodox keresztény hívők idén ünneplik először december 25-én a karácsonyt. Eddig a Julianus-naptár szerint tartották a karácsonyt, ami a Nyugaton használt Gergely-naptár szerinti január 7-re esik.
Több ezer menekültből álló menet indult el Közép-Amerika felől Mexikón át az USA déli határa felé. A Szentestén útra kelt menet hivatalos neve a „Szegények kivonulása”.
A Hamász irányítása alatt lévő Gáza-övezeben működő egészségügyi minisztérium szerint legalább hetven halálos áldozatot követel az Al-Maghazi menekülttábor elleni izraeli légicsapás. Izrael továbbra is azt állítja, a terrorista szervezet elleni támadások során mindent megtesz a civil áldozatok számának minimalizálása érdekében.
Az előrejelzettnél is nagyobb arányú győzelmet aratott a szerbiai parlamenti választáson az Aleksandar Vucic elnök mögött álló Szerb Haladó Párt. Így a közeljövőben aligha javulnak a kapcsolatok Belgrád és az egykori Jugoszláviát alkotó köztársaságok között. Az EU taktikai megfontolásokból nem keménykedik Belgráddal, de a viszony enyhén szólva sem mondható harmonikusnak.
Bár tíz évvel a Majdan jelképezte forradalom és az orosz agresszió első hulláma után Ukrajna még nem érett az EU-tagságra, de elindult az euroatlanti integráció irányába, míg Oroszország egyre mélyebbre süllyed az önkényuralom mocsarába.
Magyarország nevében, saját politikai érdeke szerint megakasztotta Orbán Viktor az Európai Uniót, és nincs jele, hogy a 2024-es amerikai elnökválasztásig változtatna a totális blokád taktikáján.
Orbán Viktor mindent megtorpedóz, amire szükség lenne az ukrajnai polgárok életének megóvásához – mondta a HVG-nek Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója, aki szerint amíg nem változik meg a magyar kormány álláspontja, nem lesz hivatalos találkozó a két politikus között. De mi értelme volt a gyors találkozónak Buenos Airesben?
A francia kormányt is megosztja a bevándorlás szabályait megszigorító új törvény: az egészségügyi miniszter közölte, lemond, miközben a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés élén álló Marine Le Pen arról beszélt, pártja ideológiai győzelmet aratott. A francia törvény gyakorlatilag egyszerre született az EU új migrációs törvényével.
Néhány hónapja mindenki biztosra vette, hogy az Aleksandar Vucic szerb államfő mögött álló Szerb Haladó Párt toronymagasan megnyeri a holnapi, december 17-i parlamenti választást. Bár a zászló továbbra is a „haladóknak” áll, az ellenzéki pártok jó része koalíciót hozott létre, s úgy tűnik, akiknek elege van a több mint egy évtizede tartó Vucic-korszakból, azok hajlandók szemet hunyni afölött, hogy az ellenzéki szövetség politikai értelemben igencsak tarka
Kijózanító véget ért Ukrajna számára az év. A harctéren nem sikerült fordítani a háború menetén, és mostanra támogatói is elfordultak Kijevtől, választásokra készülnek, nem fegyverszállításra. Vlagyimir Putyin ezzel kiszabadult a szorítóból, de jelentős kihívások tornyosulnak előtte is.
Hiába tartottak Bulgáriában 2021 óta öt parlamenti választást, annak ellenére tovább tart a belpolitikai válság, hogy a két legnagyobb párt kényszer-koalíciót kötött.
A valóság rácáfolt a reményekre, s ahogy elmaradnak Ukrajna harctéri sikerei, úgy kezd foszlani az az orosz agresszió ellen harcoló nemzet korábban példás egysége. Az pedig még veszélyesebb, hogy egyértelművé vált, komoly nézetkülönbségek vannak a politikai és a katonai vezetés között.
Immár valamennyi érdekelt elismeri, hogy kudarccal végződött Ukrajna tavaszra tervezett, ám nyáron kezdett offenzívája, ami komoly dilemmát okoz Kijev nyugati támogatóinak.
A Politico három kategóriában – cselekvők, álmodozók és rombolók – megnevezte azt a 28 vezetőt, akik az idén a leginkább befolyásolták Európa sorsát. A rombolók között – a legismertebb katalán szakadár politikust, Carles Puigdemont-t és Orbán Viktort megelőzve – az orosz központi bank elnöke, Elvira Nabiullina végzett az első helyen. Ő az, aki a Moszkva elleni nyugati szankciók ellenére is különböző trükkökkel életben tartja az Ukrajnát elpusztítani akaró Oroszország pénzügyi rendszerét. Portré.
Az alapos felkészülés, a gyors támadás, a személyes gesztusok és a hatékony propaganda – sorolja Hahner Péter Napóleon sikereinek titkait. A Rubicon Intézet főigazgatója szerint a „korzikai rém” jól szintetizálta a forradalom idején született hadművészeti újításokat.
Sokkhullámként érte az európai politikai fősodort, hogy a hagyományosan a liberalizmus bástyájának tartott Hollandiában Geert Wilders szélsőjobboldali pártja nyerte a választást. A jobbszél megerősödését ezúttal is a migráció elutasítása és az elitellenesség hozta el. Az viszont egyáltalán nem biztos, hogy végül Wilders alakíthat kormányt.
Magyarországon is gyorsan szaporodnak az okosotthonok, ám a lakások és lakóházak akkor lesznek átlagon felüliek, ha a korszerű technológiai megoldásokat ötvözik az 5G-s hálózatok előnyeivel.
Megállíthatatlannak tűnik az elektromos járművek térnyerése világszerte, az előrejelzések szerint idén 30 százalékkal több ilyen jármű talál gazdára, mint tavaly. A növekedés hátterében három tényező áll: a szigorodó kibocsátási előírások, a technikai fejlődés, valamint a fogyasztói preferenciák változása.
Geert Wilders Szabadságpártja legyőzte a hagyományos jobb- és baloldali pártokat, belőle pedig akár még miniszterelnök is lehet. A meglepetést hozó eredményért jórészt a koalíciót eddig vezető liberális-konzervatív párt, a VVD a felelős.
Valószínűleg mindkét fél vesztese lesz a 2022 februárja óta tartó, Ukrajna elleni orosz támadásnak. Az EU és Ukrajna csak akkor nyerhet, ha sikereseknek bizonyulnak az integrációhoz szükséges reformok – véli Jarábik Balázs politikai elemző, az EU ukrajnai biztonságpolitikai missziójának egykori vezetője.
