Kijózanító véget ért Ukrajna számára az év. A harctéren nem sikerült fordítani a háború menetén, és mostanra támogatói is elfordultak Kijevtől, választásokra készülnek, nem fegyverszállításra. Vlagyimir Putyin ezzel kiszabadult a szorítóból, de jelentős kihívások tornyosulnak előtte is.
Hiába tartottak Bulgáriában 2021 óta öt parlamenti választást, annak ellenére tovább tart a belpolitikai válság, hogy a két legnagyobb párt kényszer-koalíciót kötött.
A valóság rácáfolt a reményekre, s ahogy elmaradnak Ukrajna harctéri sikerei, úgy kezd foszlani az az orosz agresszió ellen harcoló nemzet korábban példás egysége. Az pedig még veszélyesebb, hogy egyértelművé vált, komoly nézetkülönbségek vannak a politikai és a katonai vezetés között.
Immár valamennyi érdekelt elismeri, hogy kudarccal végződött Ukrajna tavaszra tervezett, ám nyáron kezdett offenzívája, ami komoly dilemmát okoz Kijev nyugati támogatóinak.
A Politico három kategóriában – cselekvők, álmodozók és rombolók – megnevezte azt a 28 vezetőt, akik az idén a leginkább befolyásolták Európa sorsát. A rombolók között – a legismertebb katalán szakadár politikust, Carles Puigdemont-t és Orbán Viktort megelőzve – az orosz központi bank elnöke, Elvira Nabiullina végzett az első helyen. Ő az, aki a Moszkva elleni nyugati szankciók ellenére is különböző trükkökkel életben tartja az Ukrajnát elpusztítani akaró Oroszország pénzügyi rendszerét. Portré.
Az alapos felkészülés, a gyors támadás, a személyes gesztusok és a hatékony propaganda – sorolja Hahner Péter Napóleon sikereinek titkait. A Rubicon Intézet főigazgatója szerint a „korzikai rém” jól szintetizálta a forradalom idején született hadművészeti újításokat.
Sokkhullámként érte az európai politikai fősodort, hogy a hagyományosan a liberalizmus bástyájának tartott Hollandiában Geert Wilders szélsőjobboldali pártja nyerte a választást. A jobbszél megerősödését ezúttal is a migráció elutasítása és az elitellenesség hozta el. Az viszont egyáltalán nem biztos, hogy végül Wilders alakíthat kormányt.
Magyarországon is gyorsan szaporodnak az okosotthonok, ám a lakások és lakóházak akkor lesznek átlagon felüliek, ha a korszerű technológiai megoldásokat ötvözik az 5G-s hálózatok előnyeivel.
Megállíthatatlannak tűnik az elektromos járművek térnyerése világszerte, az előrejelzések szerint idén 30 százalékkal több ilyen jármű talál gazdára, mint tavaly. A növekedés hátterében három tényező áll: a szigorodó kibocsátási előírások, a technikai fejlődés, valamint a fogyasztói preferenciák változása.
Geert Wilders Szabadságpártja legyőzte a hagyományos jobb- és baloldali pártokat, belőle pedig akár még miniszterelnök is lehet. A meglepetést hozó eredményért jórészt a koalíciót eddig vezető liberális-konzervatív párt, a VVD a felelős.
Valószínűleg mindkét fél vesztese lesz a 2022 februárja óta tartó, Ukrajna elleni orosz támadásnak. Az EU és Ukrajna csak akkor nyerhet, ha sikereseknek bizonyulnak az integrációhoz szükséges reformok – véli Jarábik Balázs politikai elemző, az EU ukrajnai biztonságpolitikai missziójának egykori vezetője.
Változóban van az ukrán társadalom, s a folyamatot felgyorsította, hogy Valerij Zaluzsnij, a hadsereg főparancsnoka elismerte, patthelyzet alakult ki a frontokon. A gyors EU-csatlakozás a bizonytalanság idején megerősítené a Nyugatba vetett bizalmat.
A Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel évekig baráti kapcsolatot ápoló orosz vezetők inkább a palesztinok mellé állnak, Putyin sem ítélte el a Hamász október 7-ei terrortámadását.
Hosszas huzavona után este Szófiában játszották a Bulgária-Magyarország Eb-selejtezőt, zárt kapuk mögött. Az MLSZ szerint „példátlan, komolytalan és sportszerűtlen a bolgár szövetség viselkedése”, és Szijjártó Péter külügyminiszter is „szánalmas bohózatnak" nevezte a meccs körül történteket. De hogy jutottunk ide, és hogyan sikerült a tönk szélére taszítani a bolgár labdarúgást?
Az oroszok többsége még mindig elhiszi a Kreml egyre agresszívabbá váló Ukrajna-ellenes propagandáját – mondta Pavel Filatyjev, az orosz hadsereg belső helyzetét feltáró, ZOV című könyv szerzője.
Az EU vezetői évek óta hangsúlyozzák, hogy az unió nyitva áll a nyugat-balkáni államok előtt, ám a szép szavak ellenére a többség számára csak távoli esély a csatlakozás, azzal a szerdán közölt jelentés sem biztatja őket. Az Európai Bizottság helyettük Ukrajnával és Moldovával nyitná meg a csatlakozási tárgyalásokat.
Az orosz vezetés igyekszik úgy tenni, mintha a nyugati titkosszolgálatok – és természetesen ukrán ügynökök – provokálták volna ki az egy héttel ezelőtti dagesztáni zavargásokat, melyek során az Izraelből érkezett menekültekre vadászó helyiek feldúlták a mahacskalai repülőteret és zsidók után kutatva végigjárták a dagesztáni főváros szállodáit. A mahacskalai incidens azonban nem idegen ügynökök műve volt, hanem az orosz rég- és közelmúlt egyenes folytatása.
A svéd kormány utasította a hadsereget, hogy segítsen a rendőrségnek véget vetni a skandináv országot sújtó, egyre véresebb bandaháborúknak. A lőfegyverrel elkövetett gyilkosságok aránya az európai átlag kétszerese.
Orbán Viktor immár teljesen türknek érzi magát, a magyar miniszterelnök a Türk Államok Szervezetének asztanai csúcstalálkozóján egy kicsit megint pocskondiázta az EU-t, majd a mennyekbe magasztalta a türk világhoz tartozó államokat. A miniszterelnök viselkedése több okkal is magyarázható: miközben a térség országaiból nagy mennyiségű földgázt lehet vásárolni, természetes reakció az, hogy valaki ott érzi jól magát, ahol úgy érzi, tisztelik és ahelyett, hogy a jogállamiság helyzete miatt kérnék számon, inkább díszruhába öltöztetik. Ráadásul még a helyi demokráciafelfogás is hasonló az orbánihoz.
Amerika pénzügyi és katonai ereje alapján képes egyszerre támogatni háborúban álló szövetségeseit. Más kérdés, mi van, ha kiszélesedik a gázai konfliktus, azonban ettől még messze vagyunk – véli Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.
