Vlagyimir Putyin orosz államfő az újraegyesítés napjaként ünnepnapnak minősítette szeptember 30-át. Az oroszok ugyanis pontosan egy évvel ezelőtt kebelezték be azt a négy, Ukrajnához tartozó megyét, ahol pár nappal korábban álnépszavazásokat rendeztek az Ukrajnától való elszakadás ügyében. Közben Dmitrij Medvegyev volt orosz államfő azt mondta, az oroszok újabb ukrajnai területeket is el akarnak foglalni.
Már több mint százezer örmény menekült Örményországba azóta, hogy a múlt héten az azeri hadsereg egynapos háborúval elfoglalta az Azerbajdzsán terültére beékelt, többségében örmények által lakott területet. A tömeges menekülés azt bizonyítja, az örmények nem hisznek Azerbajdzsánnak, ahol az utóbbi években többször is elhangzott, örményt ölni nem bűn.
Azerbajdzsán villámháborúban visszafoglalta a kaukázusi országhoz tartozó, 30 éven át örmény kézen lévő, örmény többségű Karabahot. Bár a terület elvesztése fájó sebet ejt az örmények lelkében, a kapituláció után új startot vehet az egykori szovjet tagköztársaság.
Újra felállították Moszkvában Feliksz Dzerzsinszkijnek, a hírhedt szovjet titkosszolgálat, a Cseka alapítójának szobrát. Bár az emlékmű kisebb, mint az 1991-ben ledöntött, és nem a réginek a belvárosi helyére került, a szoboravatás is jelzi, Oroszországba visszatért a bolsevista, sztálinista múlt.
Egyre többször hallani az ökoturizmus, a fenntartható idegenforgalom, illetve a felelősségteljes turizmus kifejezéseket, s bár sokan szinonimaként használják ezeket a meghatározásokat, a valóságban eltérő tartalmat hordoznak. Ami biztos, azoknak a turistacélpontoknak, amelyek nemcsak megélni akarnak, hanem túlélni is, valamit tenniük kell.
Lengyelország bejelentette, nem szállít több fegyvert Ukrajnának, és figyelmét arra fordítja, hogy a lehető legkorszerűbb hadfelszerelésekkel lássa el saját hadseregét. Nehéz nem látni az összefüggést a lengyel bejelentés és a között, hogy Kijev az utóbbi napokban élesen és részben igazságtalanul bírálta az ukrán gabonaimportot megtagadó szomszédos országot.
Egy nappal az után, hogy Azerbajdzsán kedden „terroristaellenes” akciót indított az azeri területre beékelődött, örmény többségű és örmény ellenőrzés alatt lévő Karabah ellen, Örményország és a karabahi örmény vezetés gyakorlatilag kapitulált. Elfogadták azt a tűzszüneti megállapodást, amely az örmény hadsereg kivonásáról, a karabahi helyi fegyveres erők feloszlatásáról és arról szól, hogy a 30 évig örmény irányítás alatt lévő Karabahot visszaintegrálják Azerbajdzsánba. A karabahi volt a legvéresebb olyan konfliktus, amely az egykori Szovjetunió szétbomlásának időszakában alakult ki.
Kanada kiutasította az országból az indiai nagykövetség egyik vezető diplomatáját és ezzel új szintre emelkedett Ottawa és Újdelhi hónapok óta tartó vitája. A feszültség hátterében az áll, hogy a kanadaiak – valószínűleg szilárd bizonyítékok alapján – azzal vádolják az indiai titkosszolgálatot, hogy az áll egy Kanadában élő szikh vezető elleni gyilkos merénylet hátterében.
Kommunistaként indult, de ma már konzervatív nacionalistaként a hagyományos keresztény értékeket védelmezi Vlagyimir Megyinszkij, aki felügyelte azt az orosz középiskolai történelem tankönyvet, amely szerint 1956-ban Budapesten radikális és fasiszta csoportok robbantottak ki felkelést, és gyilkolták a törvényes rend híveit.
Nyugati vélemények szerint azért lassú az ukrán ellenoffenzíva, mert Kijev elaprózza a legjobb erőit. Volodimir Zelenszkij ukrán államfő viszont úgy véli, ők még mindig gyorsabban haladnak, mint ahogy az orosz hadigépezet hatékonyságát csökkentő újabb szankciókat meghozza a Nyugat.
A magyar kormány tagjai – Brüsszel mellett – már korábban is Ukrajnát tették felelőssé számos kedvezőtlen magyarországi jelenség miatt, az utóbbi napokban az orosz agresszió ellen védekező országról az „derült ki”, hogy a Barátság kőolajvezetéken érkező orosz kőolaj tranzitdíjának a megemelése áll a hazai üzemanyagárak növekedése és az infláció vártnál lassabb mérséklődése mögött. A baj csak az, hogy ez így nem igaz.
Ha igaz az a mondás, amely szerint madarat tolláról, embert barátjáról lehet megismerni, akkor igazán rosszul érezhetik magukat az Orbán-kormány tagjai, akik változatlanul a hagyományos keresztény értékek védelmezőjeként tekintenek Vlagyimir Putyinra. Az orosz elnök ugyanis éppen a népét halálra éheztető észak-koreai diktátorral, Kim Dzsong Unnal kötött „örök” barátságot. A Vosztocsnij űrközpontban elért alku az egész világ stabilitását veszélyeztetheti.
Vlagyimir Putyin nem először nevezte hibának, hogy a Szovjetunió tankokkal verte le az 1956-os magyar forradalmat, ám azzal, hogy most ugyanezt mondta, szembement kedvenc történészével, Vlagyimir Megyinszkijjel, aki az orosz történelem tankönyvekben úgy állította be az 56-os eseményeket, hogy akkor szélsőségesek és fasiszták akarták megdönteni a törvényes rendet. Ez már csak azért is érdekes, mert Megyinszkijből 2012-ben Putyin csinált kulturális minisztert, majd ő bízta meg a történészt, hogy felügyelje az új orosz történelemkönyvek megírásának a folyamatát.
Az ukrán hadsereg az utóbbi napokban több sikert is elért a déli és a Bahmut környéki frontokon, ami a legfontosabb, a támadók Robotine település közelében áttörték az első, legerősebb orosz védelmi vonalat. A sikerek ellenére messze még a legfontosabb cél elérése, az Oroszországot és a Krímet összekötő folyosó átvágása.
Ukrajnában letartóztatták a leghíresebb oligarchát, Ihor Kolomojszkijt, majd lemondott Olekszij Reznyikov védelmi miniszter is. A háttérben a korrupció elleni harc áll, amely, ha nem hatékony, a nemzetközi támogatási kedv visszaesését okozhatja.
Nagyobb ütemben gyarapodott idén Magyarországon a zöld rendszámmal futó autók száma, mint a nyilvános töltőállomásoké. A töltési szokásokat az is befolyásolja, hogy a nyilvános „kutakon” bekövetkezett drágulás a házi konnektoros töltés felé tereli a villanyautó-tulajdonosokat.
Nagy gondot okoznak azok a háborúból hazatért elítéltek, akiknek hátralévő büntetését úgy engedték el, hogy legalább fél évet leszolgáltak az Ukrajnában harcoló orosz haderőben.
Orosz kereskedelmi célpontok is az ukrán támadások célkeresztjébe kerülnek, ami a nyugati szankciókkal együtt jelentős károkat okoz a hadiiparnak és a gazdaságnak.
Újabb, ezúttal egy nyolc méter magas emlékművet állítottak Oroszországban Joszip Sztalinnak, aki 1924-1953 között diktátori hatalommal vezette a Szovjetuniót. Egy pap megáldotta a szobrot, az egyház vizsgálatot indított.
Egy teljes illiberális internacionálét gyűjtött maga köré a hét végén Orbán Viktor miniszterelnök és külügyminisztere, Szijjártó Péter: Magyarországon járt a türk világ szinte valamennyi – demokratikusnak még a legjobb szándékkal sem nevezhető – országának vezetője, a szomszédos országokból pedig azok a bukott volt kormányfők jöttek el, akiknek politikájából nem kértek az ottani választók.
