Az egyhangúságot követelő döntésekben találta meg Orbán Viktor a lehetőséget, hogy a többség hangjával ellentétes álláspontjának érvényt szerezzen. Ukrajna kapcsán maximális haszonra játszik. Nem látszik azonban, mit érhetne el a NATO-bővítés blokkolásával.
A gazdasági társaságok, illetve egyéni cégek és vállalkozások február 5-étől pályázhatnak a tisztán elektromos meghajtású járművek beszerzését megkönnyítő, vissza nem térítendő támogatásra. A 30 milliárdos programot az EU finanszírozza.
Magyarország az elsők között ismerte el a Szovjetunió szétesése után függetlenné vált Ukrajna államiságát és éveken át baráti hang jellemezte a két ország kapcsolatait. A viszony az Ukrajnához tartozó Krím orosz annektálása után kezdett megromlani, s a 2017-es ukrán oktatási törvény elfogadása óta folyamatosan nőtt a feszültség. A két külügyminiszter, Szijjártó Péter és Dmitro Kuleba hétfői ungvári találkozója – majd Orbán Viktor miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő valószínűnek tűnő tárgyalásai – ugyan aligha oldanak meg minden vitát, ám lehetőséget teremtenek a viszony javítására. Az igazi előrelépéshez arra is szükség lenne, hogy a magyar kormány felhagyjon látványosan Moszkva-barát politikájával.
Három Ukrajnáról szóló filmet is megtekinthetnek a nézők a szombaton kezdődő Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon (BIDF). A Harcban című alkotás az ukrán kormány tagjait mutatja be, az Arcok visszapillantóban az otthonukat vesztett menekültekről szól, míg a Keleti front a harctereken közvetlen életveszélyben dolgozó mentősök áldozatos munkáját rögzíti.
Oroszország több tekintetben is nyomasztó erőfölényben van Ukrajnával szemben, s Kijev csak akkor tudja a győzelem esélyével folytatni a harcot, ha a Nyugat nem hagy fel a támogatásával.
Fiatalon szeretett bulizni, és a hadseregben komolyodott meg Frigyes herceg, aki az anyja, II. Margit lemondása után lépett a dán trónra. Anyja a pletykák szerint döntésével a fia házasságát is igyekezett megmenteni az ausztrál Mary Elisabeth Donaldsonnal, aki az első királyné az ötödik kontinensről.
Húszezer gyermeket rabolt el a szüleiktől, illetve árvaházakból, s küldött átnevelőtáborokba az Ukrajnát megtámadó Oroszország. A nyolc éve elfoglalt területekről oroszosítottak közül pedig akadnak, akik most egykori hazájuk ellen harcolnak.
Két nappal azután, hogy Irán állítólagos terrorista-rejtekhelyeket támadott Pakisztán területén, Pakisztán Irán keleti határvidékét lőtte, iszlámábádi magyarázatok szerint támadásra készülő terroristákat vettek tűz alá.
Levezényelte az ukrán hadsereg modernizálását, és most az orosz agresszió elleni védekezést irányítja Valerij Zaluzsnij, aki már kisgyerekként szeretett katonásdit játszani.
Az USA és Nagy-Britannia az utóbbi órákban 14 helyszínen több mint hatvan célpont ellen hajtott végre légicsapást Jemen területén a Vörös-tengeren haladó kereskedelmi és hadihajókat támadó húszi lázadók állásai és hajói ellen. Bár mindenki a közel-keleti feszültség enyhítésének fontosságáról beszél, a nyugati katonai akció az október 7-e óta tartó gázai konfliktus mellett újabb frontot nyithat a térségben. A tét hatalmas, a Vörös-tenger a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonala.
Bár egyre több hír szerint a közeljövőben valamiféle alku születhet az ukrajnai frontok befagyasztásáról, Kijev és Moszkva is újabb százezrek besorozását tervezi, s növeli a hadiipari termelést. Közben a háború Oroszország területét is elérte.
Egy időben a méreg volt a sláger, utána pedig következtek az „öngyilkossággal” végződő családirtások, majd az ablakból való kizuhanás vált divattá. Mindez Oroszországban történik, ahol a napokban újabb rejtélyes haláleset történt: Vlagyimir Jegorov egy második emeleti ablakból zuhant ki és halt szörnyet.
A december 17-ei szerbiai parlamenti választás óta egymást követik a tüntetések, azt hangoztatva, hogy az Aleksandar Vučić államfő mögött álló pártok elcsalták a megméretést.
Az orosz hatóságok végre találtak egy újabb gumicsontot annak érdekében, hogy a közvélemény ne az ukrajnai invázióval, hanem a háború idején alulöltözött partit rendező celebekkel foglalkozzon. Még akkor is, ha Vlagyimir Putyin orosz államfő néhány évvel korábban – egy másik háború idején – egy sztriptízbárban élvezte az előadást.
Az oroszok félelemben élnek, és tévedés, hogy a többségük támogatja Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna elleni háborúját – mondja Katyerina Gorgyejeva, az ukránok szenvedéseit megörökítő könyv, a Vidd el a gyászom orosz szerzője.
Egy évvel ezelőtt a világ komoly reményekkel várta az orosz megszállók elleni tavaszi ukrán ellenoffenzívát, ám a végül nyárra halasztott támadással nem sikerült elérni a kitűzött célokat, például az Oroszországot és a Krímet összekötő orosz közlekedési folyosó átvágását. A 2024-es év még nagyobb megpróbáltatásokat rejthet Ukrajna számára.
Vlagyimir Putyin orosz elnök legismertebb bírálóját, Alekszej Navalnijt az északi sarkkörtől is északra fekvő egyik börtönbe szállították át – közölte a 2021 óta bebörtönzött 47 éves ellenzéki politikus szóvivője. Navalnij hollétéről három hétig semmit sem lehetett tudni.
Néhány napon belül az ukrán parlament elé kerül a mozgósítás szabályait módosító törvénytervezet. Kijev további 450-500 ezer ember behívását tervezi.
Az évek óta börtönben raboskodó orosz ellenzéki, Alekszej Navalnij szövetségesei pénzjutalmat ajánlottak fel azoknak, akik segítenek kideríteni, hol lehet a 47 éves politikus.
Karácsony napján Oroszország 31 drónt indított Ukrajna elleni az orosz megszállás alatt lévő Krímből.
