Németh András

Így szabadult el Jevgenyij Prigozsin, Putyin bulldogja, a Wagner zsoldoshadsereg vezére

Üstökösként robbant be az orosz politikába Jevgenyij Prigozsin, a Wagner zsoldoshadsereg alapítója és parancsnoka, ám könnyen meglehet, hogy a közéletből való távozása sem lesz felemelkedésénél lassabb. Most mindenesetre ott tart, hogy zsoldosaival gyakorlatilag fellázadt az orosz hadsereg – és így közvetve Vlagyimir Putyin elnök – ellen, és csapataival ellenőrzése alá vonta az orosz-ukrán határ közelében lévő Rosztov és Voronyezs katonai objektumait. A meglepő eseményeknek egy nap alatt vége lett, Prigozsin szombat éjjel kiegyezett a Kremllel, és elhagyja Oroszországot. Cikkünket a szombat éjjel történtekkel frissítettük.


Bemutatjuk az ukrán sikerek mögött álló tábornokot, Olekszandr Szirszkijt

„Pedáns és megfontolt. Az egyik legtapasztaltabb tábornokunk, aki nagyszerűen kezeli a váratlan helyzeteket” – így ismerik társai és alárendeltjei Olekszandr Szirszkijt, az ukrán hadsereg szárazföldi erőinek parancsnokát. Meg nem erősített források szerint ő volt az, aki kidolgozta a tavaly őszi, Harkiv környéki sikeres ellenoffenzíva tervét is.



"Orbán Viktorral nagyon sok mondanivalónk lesz egymásnak" - interjú Sándor Fegyirrel, Ukrajna leendő budapesti nagykövetével

Lassan három hónapja vár a részben magyar származású Sándor Fegyir arra, hogy Ukrajna új budapesti nagykövete lehessen. Ehhez arra van szükség, hogy Novák Katalin köztársasági elnök aláírja a befogadó nyilatkozatát. A Sándor-palota nem ad magyarázatot az időhúzásra. Sándor Fegyir a nagyköveti posztjához kötődő kérdések közül egyre válaszolt, a magyar politika értékelése elől viszont nem tért ki. Az egyetemi tanár, filozófus a keletukrán fronton harcol, ezért az interjú hosszú szervezést igényelt, kérdéseinket előre, írásban tettük fel neki, amire sorban válaszolt, mikor ideje engedte.






Tízezreket fenyeget, de Moszkvának jól jöhet a felrobbantott gát mögül zúduló víz

Pánikról és elkeseredettségről tanúskodik az, hogy az oroszok a Dnyeper torkolatának közelében felrobbantották a Nova Kahovka-i vízierőmű gátját. A víztározóból, amelyben a szokásosnál több víz volt, tíz balatonnyi víz dől a folyó két partjára és az áradat miatt csak az ukrán oldalon 16 ezer ember élete és vagyona került veszélybe. A vízszint folyamatosan emelkedik, és tart az evakuálás. Veszélybe kerülhet a közelben lévő zaporizzsjai atomerőmű hűtése is.




Helyszíni riport Észak-Koszovóból: akkorára nőtt a katonai jelenlét, hogy csillapodnak a kedélyek

Elülni látszik az észak-koszovói feszültség újabb hulláma, ám ez nem jelenti azt, hogy az albánok és a szerbek bármennyivel is közelebb kerültek volna a több mint két évtizede tartó rendre fellángoló krízis megoldásához. Miközben a KFOR-erők látványos jelenléte elvette a kemény mag rendbontási kedvét, most a másik fél provokációkkal való vádolása kezd divatba jönni.


Már Zvecsanban sem szeretnek minket – helyszíni riport Koszovóból

Továbbra is feszült a helyzet a többségében szerbek lakta Észak-Koszovóban, ahol hétfőn véres zavargás tört ki az albán nemzetiségű polgármesterek kinevezése miatt tüntető szerbek és a KFOR-erők között. A helyi szerbek a magyar békefenntartókat vádolják az összecsapások kirobbantásával, így Zvecsanban annak ellenére sem jó magyarnak lenni, hogy az Orbán-kormány igazi jó barátnak és szövetségesnek tartja Szerbiát és a szerbeket.


A magyar külügy zavarodottan keresi a felelőst, de a szerbeket meg sem említi

A NATO csapatokat küldhet Koszovóba, hogy megerősítse a 2008-ban függetlenné vált egykori dél-szerbiai tartományban állomásozó KFOR-erőket. A döntés az után született, hogy hétfőn véres összecsapások robbantak ki a békefenntartók és a szerbek között, akik amiatt tiltakoztak, hogy az albán nemzetiségű polgármesterek el akarták foglalni hivatalukat a többségében szerbek lakta észak-koszovói városokban, Zubin Potokban, Zvecsanban, illetve Leposzavicsban. Közben a szerb hadsereg felsorakozott a szerb-koszovói határra, s Belgrádban közölték, nem hagyják magukra a Koszovóban élő szerbeket.



Lukasenka már osztogatná az atomfegyvereket

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök közölte, aki hajlandó csatlakozni az országa és Oroszország által létrehozott államszövetséghez, az kaphat atomfegyvereket. A minszki diktátor egy nappal az után nyilatkozott, hogy hivatalosan is megerősítették: megkezdődött több, orosz tulajdonban lévő és maradó taktikai atomrakéta fehéroroszországi telepítése.