Az USA és az EU komolyan fel kíván lépni Oroszország ellen, ha az megtámadja Ukrajnát, ám az eddig belengetett szankciók vagy mérsékelt súlyúak, vagy éppen ellenkezőleg, olyan komolyak, hogy azok a nyugati világot is megrengetnék.
Az orosz államfő álláspontját erőszakos lépéseivel igyekszik érvényesíteni, és ezzel sokat tesz a történelmi sérelmekkel terhelt ukrán–orosz viszony további romlásáért. Válaszul Kijev korlátozza az orosz és a többi kisebbségi nyelv használatát. Az erőltetett ukránosítás áldozata lehet a kárpátaljai magyar közösség is.
Lesz-e háború Ukrajnában a téli olimpia alatt, ki és miért bojkottálja a pekingi játékokat, s kik azok a politikusok, akik csak azért is elutaznak a kínai fővárosban tartott megnyitóra? Csak néhány kérdés azok közül, amelyeknek ugyan semmi közük a sporthoz, ám a Covid-járványhoz hasonlóan mégis rányomják a bélyegüket az ötkarikás játékokra.
„Hogy őszinte legyek, nem tervezem a távozást” – mondta a magyar miniszterelnök.
Még jó, hogy egyelőre nincs napirenden Oroszországban a monarchia visszaállítása. Ha ugyanis így lenne, igazán hangossá válna a több mint négyszáz évvel ezelőtt hatalomra jutott és háromszáz évig uralkodó orosz cári dinasztia, a Romanovok közti utódlási harc. Jelenleg is többen tartanának igényt a kétfejű sassal díszített trónra.
Több ezer halálos áldozatot követelő terrorhullámot indított el az ötven évvel ezelőtti észak-írországi véres vasárnap, amikor a brit katonák ok és figyelmeztetés nélkül belelőttek a többé-kevésbé békésen tiltakozó katolikusok tömegébe. 14 ember halt meg, s bár a brit kormány 38 éves késéssel bocsánatot kért, a felelősök közül senkit sem büntettek meg.
Harminc évvel a délszláv háborúk után újabb konfliktus éleződik egy Magyarországgal határos országban, ezúttal Ukrajnában. Akkor – ellentétben az ukrajnaival – a magyar kormányok a nyugati szövetségesekkel összhangban cselekedtek. A két válságban viszont közös vonás, hogy ártott a helyi magyar közösségeknek.
Oroszország rendre teljesíti európai gázszállítási kötelezettségeit, ám ez nem jelenti azt, hogy az energiahordozó exportját nem használja politikai fegyverként. Most azt akarja elérni, hogy Németország végre adjon engedélyt az Északi Áramlat II. vezeték üzembe helyezésére.
Novak Djokovics januári kalandos útja során mindenki hibázott. Az inkompetensnek tűnő ausztrál hatóságok egymásnak ellentmondó döntéseket hoztak, a szerb teniszezőről pedig bebizonyosodott, hogy furcsa elképzelései vannak a világról.
A várakozásoknak megfelelően, azaz eredménytelenül ért véget Moszkva és a Nyugat képviselőinek múlt heti tárgyalássorozata. Talán nyitva maradtak azonban a párbeszéd csatornái, és így elkerülhető, hogy a fegyvereké legyen a folytatás.
Gyökeres pályamódosításra kényszeríthetik Kazahsztánt a véres összecsapásokba torkollott zavargások, amelyeknek orosz beavatkozással sikerült véget vetni. Máris napirendre került, hogy Kazahsztán csatlakozzon Oroszország és Fehéroroszország szövetségi államához.
Most először érzem az orosz fegyveres fellépés lehetőségét, de ez nem lenne új háború, az összecsapás már nyolc éve tart, ami most jöhet, az az eszkaláció – mondja Rácz András, a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa. Szerinte az orosz számítás az, hogy Ukrajna erősebbé válik, egyre modernebb és jobb nyugati fegyvereket kap, így egyelőre olcsóbb lehet egy támadás, mint egy-két év múlva. De nem lehetünk benne biztosak, hogy ez valóban bekövetkezik – teszi hozzá a szakértő.
Harminckét ember halt meg, amikor 2012. január 13-án este a kapitány hibájából zátonyra futott és oldalára dőlt a több mint négyezer embert szállító turistahajó, a Costa Concordia. A Toszkánához közeli Giglio-sziget partjai közelében szerencsétlenül járt hajó kiürítése késve kezdődött meg, ha időben leengedik a mentőcsónakokat, valószínűleg kevesebben haltak volna meg. Az áldozatok között egy magyar hegedűművész is volt.
Az Egyesült Államok azt ismételgeti, küszöbön áll az Ukrajna elleni orosz támadás. Az európai államok – ahogy három évtizeddel ezelőtt a délszláv válság idején – képtelenek közös álláspontra jutni. És mindeközben újabb orosz egységek és fegyverek érkeztek Ukrajna határára.
Az utóbbi negyed évszázad legsúlyosabb belpolitikai válságát éli a két entitásból – Bosznia-hercegovinai Föderáció és Szerb Köztársaság – álló Bosznia. A szerbek ugyanis elindultak a kiválás útján, és törekvéseiket külföldről is támogatják.
Orbán igazi demokrata, a magyar miniszterelnököt a nemzeti érdekek védelmének szándéka vezeti, a Nyugat találta ki, hogy Oroszország fenyegeti Ukrajnát, s különben is, Ukrajna az orosz világ része – az orosz médiumok bő teret szentelnek a keddi moszkvai orosz–magyar csúcs értékelésének.
Ágyúcsövek árnyékában zajlott az újabb Putyin–Orbán-találkozó Moszkvában, ahová a magyar miniszterelnök a béke követeként utazott, majd egy értékes gázmegállapodás ígéretével távozott. Közben Moszkva folytatódó katonai erőfitogtatása jelzi, hogy Ukrajnában akár a legrosszabb eshetőségekre is számítani kell.
A Vlagyimir Putyin orosz államfővel folytatott keddi moszkvai tárgyalását megelőzően Orbán Viktor magyar miniszterelnök közölte, Európa békét akar, majd a gázválságra utalva közölte, hálás azért az orosz segítségért, amelyet Magyarország kapott Oroszországtól ebben az egész Európa számára bonyolult helyzetben – írja az orosz 5. csatorna nevű híroldal.
Feltüzelte az orosz médiumokat az, hogy az USA Moszkvának küldött válaszában megerősítette, nem fogadja el a Kreml követeléseit, azaz nem mond le a NATO keleti bővítéséről, és nem fejleszti vissza az 1997 után felvett tagállamok, így többek között Magyarország területére telepített infrastruktúrát.
Novak Djokovic ausztrál vízumának újbóli érvénytelenítése az első számú téma a szerbiai médiumokban. Van, aki belátja, hogy az ausztrál kormány nem tehetett mást, de akad, aki szerint a pénteki döntés arra utal, hogy az ötödik kontinens a diktatúra irányába csúszik.