Újra lecsapott az észak-koreai „igazságszolgáltatás”: a rendőrök egy Bibliát találtak egy lakásban és a törvényeknek megfelelően az ott élő család valamennyi tagját – köztük egy kétéves gyereket is – életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték.
Az orosz légierő hétfő hajnalban is folytatta az Ukrajna elleni támadásokat, ukrán közlések szerint a légvédelem az összes érkező drónt és rakétát lelőtte. Az oroszok újra célba vették Kijevet is, ahol egy nappal korábban, az ukrán főváros ünnepnapján minden korábbinál több iráni drónt kellett lelőnie a légvédelemnek.
Hajnalig ünnepeltek Törökországban Recep Tayyip Erdogan államfő hívei, miután a kormányfőként vagy elnökként húsz éve hatalmon lévő politikus a hivatalos adatok szerint megnyerte a vasárnapi elnökválasztás második fordulóját. Az ellenzék szerint a voksolást számos szabálytalanság és csalás kísérte.
Elmaradt a meglepetés, a nem végleges eredmények szerint a miniszterelnökként majd államfőként két évtizede az ország élén álló Recep Tayyip Erdogan nyerte meg a törökországi elnökválasztás második fordulóját. A világi török államot lebontó győztes mellé kiállt a német labdarúgó válogatott egykori sztárja, Mesut Özil is. Orbán Viktor elsőként gratulált.
Egyes források szerint a hivatalban lévő Recep Tayyip Erdogan diadalmaskodott a törökországi elnökválasztás második fordulójában, míg más jelentések szerint ellenzéki kihívója, Kemal Kilicdaroglu vezet. Hivatalos részeredmények egyelőre nincsenek.
Oroszország nem nyerheti meg az Ukrajna elleni háborút, és csak akkor van esélye a modernizációra, ha súlyos katonai vereséggel végződik a tavaly február óta tartó ukrajnai agresszió – mondta a HVG-nek Szergej Medvegyev. A prágai Károly Egyetemen oktató orosz történész a bécsi Újságírás és Médiafórumon (FJUM) tartott előadás után nyilatkozott lapunknak.
Hétfő óta teljes a felfordulás az ukrán-orosz határ orosz oldalának közvetlen közelében lévő Belgorod térségében. Ukrajna felől ugyanis Kijev támogatását élvező orosz fegyveresek hatoltak be Oroszország területére és állítólag ellenőrzésük alá vontak három kisebb települést. Moszkvában azt állítják, hogy a „terroristákat” kiszorították az országból vagy megölték őket, ám egyelőre úgy tűnik, még mindig nem állt helyre a rend. Ez volt az első alkalom, hogy a tavaly február óta tartó Ukrajna elleni invázió kezdete óta oroszországi területre is kiterjedtek a harcok.
Fiatalon eljegyezte magát a politikával, és a választási győzelem után miniszterelnökként érhet révbe a kutyaimádó finn konzervatív Petteri Orpo. A poszton az európai baloldal ikonjává lett szociáldemokrata Sanna Marint válthatja, akinek a tökéletes ellentéte.
Megkapta az Európa egyesítéséért legtöbbet tevő személyeknek adományozott Nagy Károly-díjat Volodimir Zelenszkij. Az ukrán államfő nemzetközi megítélése továbbra is kiváló, bár kezdenek megmutatkozni a Kijev és a Nyugat közötti törésvonalak is.
Megérkeztek Ukrajnába a Nagy-Britannia által ígért nagy hatótávolságú cirkáló robotrepülők. A földfelszín közelében repülő, nehezen észlelhető Storm Shadow 250 kilométerre lévő célpontok megsemmisítésére is alkalmas. Közben Ukrajna folyamatosan lövi az orosz olajipari létesítményeket, Bahmutnál pedig elkezdte visszaszorítani az orosz haderőt.
A mesterséges intelligencia látványosan gyorsítja az ipari termelés digitalizációját és automatizálását. A gyorsan fejlődő technológia a gyártás más területein is terjed.
Sokat elárul egy haderő minőségéről, ha egyes alakulatok azzal zsarolhatják a vezérkart, hogy elvonulnak a csatatérről, ha nem teljesítik a követeléseiket. Az orosz hadseregben pontosan ez történt.
A toleranciáról akar párbeszédet kezdeményezni az évtizedek óta New Yorkban élő Mirko Ilic. A boszniai születésű dizájner a budapesti MOME auditóriumába is elhozta a Tolerance Poster Show című utazó kiállítását.
Másfél nappal az után, hogy az egyik belgrádi általános iskolában egy 13 éves diák megölt kilenc embert, a szerb fővárostól ötven kilométerre, a Mladenovachoz közeli Dubona faluban egy fiatalember nyolc embert lőtt agyon fegyvereivel. Közben Leskovacban is lövöldözés volt, ott egy 19 éves férfi sebesítette meg súlyosan 18 éves barátját. Az eseményeknek súlyos politikai következményei lehetnek a szomszéd országban.
Oroszországban és a gyakorlatilag orosz megszállás alá került Fehéroroszországban egyre aktívabbá válnak a Putyin-rezsim ellen fegyverrel harcoló gerillák, több forrás szerint ők állnak a Kreml elleni drónos akció mögött is. Közben nő az ukrán hadsereg kötelékében küzdő orosz egység, az Oroszország Szabadsága Légió szerepe is.
Belpolitikai vihart okoz Olaszországban, hogy meglépett a házi őrizetből és visszamenekült Oroszországba a pénzmosással és az Oroszország elleni szankciók kijátszásával vádolt Artyom Uszsz. Egy hasonló eset néhány éve Magyarországon is megtörtént, akkor két, Tökölön elfogott orosz fegyvercsempésznek sikerült elkerülnie az USA-nak való kiadatást.
Minden bizonnyal véget ért Milo Djukanovic montenegrói politikus közéleti pályafutása, miután április elején súlyos vereséget szenvedett az elnökválasztáson. A jó harminc éven át meghatározó vezető távozása aligha oldja meg az egykori jugoszláv tagköztársaság hosszú ideje tartó belpolitikai válságát.
Hitler és Sztálin az általuk elképzelt „földi paradicsomot” akarták megvalósítani, de nem érdekelte őket, hogy a tervük emberek millióinak életébe kerül – mondta Laurence Rees brit történész, a Libri kiadásában megjelent, Hitler és Sztálin, a két zsarnok és a második világháború című könyv szerzője.
Az orosz politikusok után most már Orbán Viktor és a kormányzati kommunikáció is azzal rémisztgeti a világot, hogy a britek által Ukrajnának átadandó, szegényített uránt tartalmazó lövedékek használata közelebb viszi az emberiséget az atomháborúhoz. Sajnálatos, hogy Magyarország ismét átveszi az orosz propagandát, már csak azért is, mert ezeknek a lőszereknek semmi közük sincs az atomháborúhoz. Pár évvel ezelőtt még az orosz TASZSZ hírügynökség is azzal dicsekedett, hogy a legújabb orosz harckocsik képesek a szegényített uránt tartalmazó lőszer kilövésére, és ez semmilyen nemzetközi szerződésbe nem ütközik.
Ukrajna elhalasztotta tervezett offenzíváját, részben azért, mert részleteket tett ismertté az amerikai kiszivárogtatási botrány, de főleg azért, mert a hadsereg még nem készült fel, és az időjárási körülmények sem ideálisak. Közben érkeznek a nyugati fegyverek is, legutóbb a régen várt Patriot légvédelmi rakétarendszert kapta meg Kijev.
