Egyre többen értik meg, hogy a kiberbiztonság ugyanolyan fontos a vállalatok számára, mint a fizikai kockázatok, például az árvizek, vagy földrengések okozta válságok kezelése. A kiberbiztonság trendjeiről, a bűnözők célválasztásáról és a veszélyek elhárításáról Milan Patel, az amerikai BlueVoyant menedzselt biztonsági szolgáltatásaiért felelős igazgatója és egyik alapítója beszélt a HVG-nek.
A bécsi rendőrség három napig fokozottan figyelte az osztrák főváros templomait és egyéb vallási intézményeit, miután a titkosszolgálatok értesülései szerint iszlamista terroristák támadást terveztek több célpont ellen. A veszély talán elmúlt, a rendőrséget viszont sokan bírálják.
Fél évvel azután, hogy ismeretlen tettesek két helyen is felrobbantották az Oroszországot és Németországot a Balti-tenger alatt közvetlenül összekötő Északi Áramlat gázvezetéket, megjelentek az állítólagos elkövetőket leleplező, egymásnak teljes egészében ellentmondó beszámolók, amik csak a szálak összekuszálására alkalmasak.
Bár Vlagyimir Putyin orosz elnök az év elején aláírta azt a visszamenőleges hatályú rendeletet, amely szerint az Ukrajna ellen vívott háborúban meghalt orosz katonák családjai mintegy 25 millió forintnak megfelelő összeget kapnak, sokan kimaradtak a kárpótlásból. Így akadnak, akiknek legfeljebb néhány rúd kolbásszal és egy szőrmekabát ígéretével kell beérniük.
A jövő hét elején – az ukrajnai orosz agresszió kezdete óta először – Moszkvába látogat Hszi Csin-ping kínai elnök és többször is találkozik orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal. Bár egyelőre nem lehet pontosan tudni, miről születik majd megállapodás a kétoldalú találkozókon, az biztosra vehető, hogy a tárgyalások elsősorban Peking nemzetközi befolyását növelik majd.
Aki azt hiszi, hogy semmit sem jelent a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) nemzetközi elfogatóparancsa Vlagyimir Putyin orosz államfő ellen, az gondoljon arra, mi történt több mint két évtizeddel ezelőtt Slobodan Milosevic szerb, majd jugoszláv elnökkel és több szövetségesével. A testületnek ugyanis van ideje várni és nincs biztosíték arra, hogy Putyin élete végéig hivatalban marad.
Nincs elég lőszere az orosz zsoldoshadseregnek, a Wagner-csoportnak és ez lassítja az orosz előretörést a Donyec-medencében lévő Bahmut térségében. A magukat „zenészeknek” hívó Wagneresek vezetője, Jevgenyij Prigozsin már árulással vádolja az orosz hadvezetést és egyre élesebben bírálja a vezérkart, ezzel közvetve a hadsereg főparancsnokát, Vlagyimir Putyin államfőt. Az elszabadult hajóágyúként tevékenykedő Prigozsin viselkedése meglehetősen szokatlan, a Kreml ura ugyanis eddig nem tűrte a kritikát.
Minimális előrehaladásért elborzasztó áldozatokat vállal Kelet-Ukrajnában az orosz hadsereg, de közben lassan felőrli az ukránok utánpótlását és motivációját is. Kijevben tudják, hogy a tárgyalásokat nem tagadhatják meg, ha a tervezett tavaszi–nyári offenzívájuk sikertelen marad.
Ha a Lengyelországot kevéssé ismerő emberek meghallják Gdansk nevét, alighanem úgy képzelik el a Szolidaritás szakszervezet bölcsőjének számító várost, hogy az alig több egy hatalmas kikötőnél és hajógyárnál. De nincs igazuk: miközben a Balti-tenger partján lévő város múzeumában illően megemlékeznek a Lech Walesa által alapított szakszervezetről, Gdansk és a vele szinte egybeépült Sopot és Gdynia minden tekintetben többet nyújt egy átlagos kikötővárosnál.
Miért? Ezt kérdezik Törökországban és világszerte azt követően, hogy a hatpárti török ellenzéki szövetség a karizmatikusnak aligha nevezhető 74 éves Kemal Kilicdaroglut indítja a kampányokban rendre „újjáéledő” Tayyip Erdogan államfő ellenében a várhatóan május közepén tartandó választáson.
Hiába vijjognak a szirénák, ez már nem rázza meg a Harkivban élőket, mindenki folytatja útját. A jelek szerint megszokták az egy éve a közvetlen közelükben dúló háborút. De hogyan vészelték át a hónapokig tartó ostromot és hogyan élnek most? Egyáltalán, sokan miért nem menekültek el? Németh András és Túry Gergely riportja.
Akik tűzszünetet szorgalmaznak, kapitulációra akarják kényszeríteni Ukrajnát – mondja Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán államfő tanácsadója. Szerinte a területvesztéssel járó kompromisszum nem hoz békét, Orbán politikája pedig foltot ejt országa becsületén. Interjú.
Vlagyimir Putyin orosz elnök célja az emberek megfélemlítése és sajnos ez a politika hatásosan működik – mondta a HVG-nek Anna Sisova, A hatalom markában –az Új Nagyság-ügy című film rendezője. A Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon (BIDF) bemutatott film arról szól, miként teszik tönkre a fiatalok életét a hatalomnak dolgozó besúgók és provokátorok. A rendező beszélt arról is, milyen embertelen körülmények között tartják fogva Alekszej Navalnij ellenzéki vezetőt.
Kérdéses, lehet-e stratégiai vereséget mérni egy nukleáris hatalomra, ha pedig területi engedmények árán zárul le az ukrajnai háború, akkor az agresszort jutalmazzuk meg, ami arra buzdít másokat, hogy a nemzetközi szabályok megsérthetők – mondta a hvg360-nak Sz. Bíró Zoltán történész. Interjú.
Az orosz agresszió első napjait jellemző sokk után hamar magára talált Ukrajna, és tavaly ősszel már visszafoglalta a 2022. február 24-e után elvesztett területek közel felét. Az agresszor visszaszorítása után általában derűlátás jellemzi Ukrajna polgárait, ám félő, hogy az optimizmus túlzott. Ezt tapasztalták ukrajnai útjukon a hvg360 munkatársai, Németh András és Túry Gergely. Kijevi riport a háború kezdetének első évfordulóján.
Vlagyimir Putyin orosz államfő egy évvel ezelőtt, 2022. február 24-én indította meg Ukrajna ellen a második világháború óta legnagyobb európai katonai offenzívát. A háború azonban nem egy évvel ezelőtt kezdődött, hanem 2014-ben, amikor Oroszország elcsatolta Ukrajnától a Krímet és fegyveres támogatást adott a kelet-ukrajnai Moszkva-párti szakadároknak. A kilenc éve tartó konfliktus közvetlen előzményei és legfontosabb mozzanatait foglaltuk össze a cikkben.
A magyar külpolitika eredményeként évtizedekre megromolhatnak a magyar–ukrán kapcsolatok – nyilatkozta a HVG-nek Rácz András. Az egy éve tartó Ukrajna elleni orosz invázió következményeiről szólva a Német Külpolitikai Társaság tudományos főmunkatársa arról is beszélt, hogy a Nyugat is változott: miközben komoly újrafegyverkezésbe kezdett, az EU képes volt olyan szankciókat is elfogadni politikai célja eléréséért, amelyek az uniónak is gazdasági problémákat okoznak.
A háborúk tárgyalásokkal végződnek, de a harcmezőkön dőlnek el a feltételek. Egy évvel Putyin agressziójának kezdete után sem kivehető, mi vethet véget a százezrek halálát hozó öldöklésnek. Az ukránok fáradtak, de nem adják fel, tavaszi ellentámadásukban bíznak. A Krímmel zsarolhatnák meg a belharcok jeleit mutató Kremlt. Az oroszokat senki sem kérdezi, akarnak-e még harcolni.
Számos oka van annak, hogy Ukrajna ilyen jól tartja magát, és nem jöttek be azok az orosz számítások, amelyek szerint Ukrajna rövid időn belül kapitulál – mondta a hvg360-nak Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Szerinte az ukránok tudják, ha veszítenek, teljesen megszűnhet az államiságuk.
A világ elektromos hálózatai csak akkor lehetnek képesek fennakadások nélkül kezelni az elektromobilitás látványos térnyerését, ha az elektromos járműveket intelligens megoldásokkal töltik. A holland vezetésű SCALE projekt célja éppen az, hogy lehetővé tegye és megkönnyítse az elektromos járművek, illetve a hozzájuk tartozó intelligens töltőinfrastruktúra tömeges elterjedését. A SCALE projektben kilenc állam vesz részt, s az együttműködésbe Budapest és Debrecen révén Magyarország is bekapcsolódott.
