Már többször is megjárta Ukrajnát Azatbek Omurbekov, az orosz hadsereg alezredese, aki amerikai és ukrán források szerint felelős a Kijevhez közeli Bucsában elkövetett tömeggyilkosságokért. Az áldozatok száma meghaladja a háromszázat.
A százszámra meggyilkolt civilek holttesteit már vizsgálják, a Kreml tagad, a Nyugat elítéli Oroszországot. Az USA már további 100 millió dollár értékben ad tankelhárító rendszereket Ukrajnának, Putyin két lányát is szankcionálhatják. Az EU az ötödik szankciós csomagról döntött.
Az elmúlt évtizedek egyik legismertebb orosz politikusának halálát valószínűleg koronavírus-fertőzés okozta. Bár politikai bohócnak tartották, fontos szerepe volt az orosz belpolitikában.
Orosz nyelven szólt Oroszország polgáraihoz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, miután kiderült, hogy a Kijev környékén elfoglalt településeken az orosz megszállók polgári személyeik százait ölték meg.
Viszonylag alacsony, 40 százalék körüli volt a részvételi arány délután négy órakor a vasárnapi szerbiai parlamenti, elnök- és részleges helyhatósági választáson. Az érdektelenség részben azzal is magyarázható, hogy az előrejelzések szerint biztosra vehető a hivatalban lévő államfő, Alekszandar Vucsics és az általa vezetett Szerbiai Haladó Párt (SZNSZ) győzelme.
Az 1990-es évek oroszországi privatizációját vezényelte le Anatolij Csubajsz, akire az ennek során kivételesen meggazdagodott oligarchák hálával, az elszegényedett tömegek dühösen emlékezhetnek. Most pedig ő az eddigi legmagasabb rangú politikus, aki az ukrajnai háború miatt hátat fordított Putyinnak, és elhagyta Oroszországot.
A több mint egy hónapja tartó ukrajnai háborúban – legalábbis a támadók oldalán – Vlagyimir Putyin orosz államfő neve mellett Ramzan Kadirov csecsen elnöké hangzik el a leggyakrabban. Nem véletlenül, Kadirov jövője szempontjából is döntő lehet, hogyan ér véget az offenzíva és miként teljesítenek Ukrajnában a csecsen harcosok.
Oroszország több hibát is elkövetett az Ukrajna elleni háborúban, és most próbálja menteni a menthetőt. Nem valószínű, hogy vegyi vagy nukleáris fegyverek bevetésére készülne, de az ostromlott városok úgy fognak kinézni, mint Mariupol, a megszállt területek egy részét pedig alkudozás tárgyává fogja tenni.
Az évek óta érkező amerikai segítség nélkül az ukrán hadsereg aligha tudta volna feltartóztatni az orosz előrenyomulást. A konkrét katonai támogatás mellett azonban Washington több, kevésbé látható fronton is segíti Kijevet.
A kormányzaton belül nem aggódnak Orbán távolodása miatt a legszorosabb – a V4-ekhez tartozó – szövetségeseitől, és abban bíznak, hogy a béke majd visszarendezi a főnökük által 12 éve építgetett nemzetközi kapcsolatokat.
Több forrás szerint is látótávolságba került az orosz-ukrán háború vége, a két ország tárgyalói állítólag közelebb jutottak a tűzszüneti feltételek elfogadásához. Ám az ördög a részletekben van, aligha hihető például, hogy az oroszok visszaadnák Ukrajnának a megszállt területeket, és ugyanúgy valószínűtlen, hogy Kijev beleegyezne a Krím, valamint Luhanszk, illetve Donyeck megye végleges elvesztésébe. A területi kérdések megoldása nélkül pedig nincs esély a tartós békére.
Volodimir Zelenszkij ukrán államfő szerint az ukrán hadsereg majdnem valamennyi irányban megállította a február 24-e óta támadó orosz haderőt. A politikus hangsúlyozta, valódi béketárgyalásokra van szükség, és hozzátette, Kijev nem mond le területi integritásának a teljes helyreállításáról.
Egyre közelebb kerülnek az orosz erők Kijevhez, ám az ukrán fővárost valószínűleg csak úgy foglalhatják el, ha előbb rommá lövik. Az Oroszország elleni szankciók már hatnak, és mintha repedések mutatkoznának a Putyin-rezsim betonszilárdságú falain.
A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont főmunkatársa szerint biztos, hogy a nyugati beszállítók nélkül a Paks II.-projektnek befellegzett, és Európa felgyorsítja függetlenedését az orosz gáztól. A szakértő ugyanakkor kiszámíthatatlannak tartja a helyzetet a magyar és az európai energiapiacon, mert nemcsak a magas árak, hanem a helyzet változékonysága is lehetetlenné teszi a tervezést.
Néhány nap alatt öles lépéseket tett Oroszország az autoriter államból a diktatúrába vezető úton. Putyinék felszámolták a maradék sajtószabadságot, ezerszámra veszik őrizetbe az ukrajnai háború ellen tiltakozókat, és mindenkiben potenciális ellenséget látnak.
Fehérorosz települést lőttek az orosz harci gépek, hogy így rángassák bele Minszket az Ukrajna elleni háborúba – állítja az ukrán légierő vezérkara.
Az oroszok nem gondolkoznak sem a múltról, sem pedig a jövőről, mert akkor nem választották volna meg Putyint örökös vezetőnek, hogy egyetlen ember őrültsége határozza meg Oroszország sorsát – mondja a világhírű orosz író. A magyaroknak, akik valamikor az egész egykori szocialista tábornak példát mutattak, új bátorságot kíván.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a világ nem tesz eleget annak érdekében, hogy megállítsa az Ukrajna ellen múlt csütörtökön indított orosz offenzívát. A politikus vasárnap esti beszédében hős város címet adományozott több, orosz ostrom alatt lévő városnak.
Az Ukrajna elleni orosz offenzíva 11. napján is tartotta magát az orosz határ közelében lévő Harkiv, és a támadóknak a többi fronton sem sikerült jelentősen előre haladniuk. Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint már az is ellenséges harci cselekménynek számít, ha Ukrajna valamelyik szomszédja átadja bármelyik repülőterét az ukrán gépeknek.
Sorra hozzák a büntetőintézkedéseket a nyugati államok azon orosz oligarchák ellen, akik vagy hatalmas hasznot húztak Vlagyimir Putyin két évtizede tartó országlásából, vagy tevékenyen részt vesznek az orosz államfő feltételezett vagyonának elrejtésében.