Romániában a kormánypárt meg akar bukni, hogy december helyett hamarabb legyen a parlamenti választás. Jönnek az önkormányzati választások is, a polgármesteri székekért ádáz harc kezdődött – a magyarok nagyon nehéz helyzetbe kerülhetnek.
Az idő megszépítette a magát a Kárpátok Géniuszának nevező Nicolae Ceausescu emlékét, Románia lakóinak már több mint 60 százaléka van jó véleménnyel a gyorsított eljárásban kivégzett diktátorról, aki perében azt mondta, majd a román nép mond róla végső ítéletet. Ítéletre vár – ha nem is végsőre – a véres rendszerváltás utáni első megválasztott román elnök, Ion Iliescu, akit súlyos vádakkal illetnek 1989-es cselekedeteiért.
A papírformát igazolva a hivatalban lévő Klaus Iohannis és a várakozásokra rácáfoló sikerrel a bukott szociáldemokrata kormányfő, Viorica Dancila jutott be a román elnökválasztás második fordulójába. Az RMDSZ taktikázott, az új jobboldali liberális erő pedig hoppon maradt, és Iohannist támogatja a döntőben.
Nem sokat javult a népirtás elől Bangladesbe menekült muszlim népcsoport sorsa, az emberek félnek visszamenni Mianmarba – tapasztalta a helyszínen a HVG tudósítója.
A nyomozó hatóságokat és az igazságszolgáltatást is tehetetlenkedőnek láttató, politikusokat megbuktató bűnténnyé vált Romániában egy 15 éves lány megerőszakolása és meggyilkolása.
Félreértés azt hinni, hogy csak a melegeket érinti a hétvégi romániai népszavazás. Sokkal több joghátránytól tarthatnak a nem házasságban élő heteroszexuálisok és a gyermeküket egyedül nevelők. Vélemény.
Most még egy kicsit megy a küzdelem a székely zászlóért, aztán, nemsokára, amikor végleg lefut a meccs, össze lehet tűrögetni a székely lobogókat. Parászka Boróka tágabb összefüggésben vizsgálta a román kormányfő "zászlós, akasztós" kijelentését. Vélemény.
Különös szereplője volt keleti szomszédunk történelmének a hétvégén eltemetett uralkodó. A királybúcsúztatás ugyanakkor látni engedi: korántsem egységes ez az erős és egyre erősebbnek mondott nemzetállam.
Távolról nézve úgy tűnhet, hogy az újabb iskolabotrány „magyar ügy”, de ez nem teljesen igaz. A probléma egyház-állam, magyar-román és magyar-magyar kérdéssé is vált. Marosvásárhelyi szerzőnk a nagy vihart kavart eset hátteréről.
Románia felnövőben lévő, erős állam. Magyarország nem partnere és nem is versenytársa.
Magyarország nem nyert, Erdély viszont vesztett a kettős állampolgárság bevezetésével, állítja Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró.
Parászka Boróka haditudósítása az identitásháborúból, amely nem a magyar-román ellentétekről, hanem a magyar-magyar szembenállásról szól. Ebben a magyarságversenyben a legmagyarabbak annyira magyarok, hogy már nem is magyarok, hanem székelyek.