Romániában a kormánypárt meg akar bukni, hogy december helyett hamarabb legyen a parlamenti választás. Jönnek az önkormányzati választások is, a polgármesteri székekért ádáz harc kezdődött – a magyarok nagyon nehéz helyzetbe kerülhetnek.
Az idő megszépítette a magát a Kárpátok Géniuszának nevező Nicolae Ceausescu emlékét, Románia lakóinak már több mint 60 százaléka van jó véleménnyel a gyorsított eljárásban kivégzett diktátorról, aki perében azt mondta, majd a román nép mond róla végső ítéletet. Ítéletre vár – ha nem is végsőre – a véres rendszerváltás utáni első megválasztott román elnök, Ion Iliescu, akit súlyos vádakkal illetnek 1989-es cselekedeteiért.
A papírformát igazolva a hivatalban lévő Klaus Iohannis és a várakozásokra rácáfoló sikerrel a bukott szociáldemokrata kormányfő, Viorica Dancila jutott be a román elnökválasztás második fordulójába. Az RMDSZ taktikázott, az új jobboldali liberális erő pedig hoppon maradt, és Iohannist támogatja a döntőben.
Nem sokat javult a népirtás elől Bangladesbe menekült muszlim népcsoport sorsa, az emberek félnek visszamenni Mianmarba – tapasztalta a helyszínen a HVG tudósítója.
A nyomozó hatóságokat és az igazságszolgáltatást is tehetetlenkedőnek láttató, politikusokat megbuktató bűnténnyé vált Romániában egy 15 éves lány megerőszakolása és meggyilkolása.
Félreértés azt hinni, hogy csak a melegeket érinti a hétvégi romániai népszavazás. Sokkal több joghátránytól tarthatnak a nem házasságban élő heteroszexuálisok és a gyermeküket egyedül nevelők. Vélemény.
Most még egy kicsit megy a küzdelem a székely zászlóért, aztán, nemsokára, amikor végleg lefut a meccs, össze lehet tűrögetni a székely lobogókat. Parászka Boróka tágabb összefüggésben vizsgálta a román kormányfő "zászlós, akasztós" kijelentését. Vélemény.
Különös szereplője volt keleti szomszédunk történelmének a hétvégén eltemetett uralkodó. A királybúcsúztatás ugyanakkor látni engedi: korántsem egységes ez az erős és egyre erősebbnek mondott nemzetállam.
Távolról nézve úgy tűnhet, hogy az újabb iskolabotrány „magyar ügy”, de ez nem teljesen igaz. A probléma egyház-állam, magyar-román és magyar-magyar kérdéssé is vált. Marosvásárhelyi szerzőnk a nagy vihart kavart eset hátteréről.
Több százezer ember tüntet napok óta Románia-szerte. A rendszerváltás óta nem látott tömegeket a korrupciópártiak támadása vitte utcára.
Olyan miniszterelnöke lehet keleti szomszédunknak, aki miniszterként sem a Bibliára, hanem a Koránra esküdött fel. Ráadásul felettese – az államelnök – német. Ez a fölállás egy idegenellenességről, sorosozásról, és nacionalista erőfitogtatásról szóló kampány után valósult meg.
A magyar "exportpártok" Erdélyben megbuktak, az RMDSZ fokozatosan háttérbe szorul. Parászka Boróka írása.
Románia felnövőben lévő, erős állam. Magyarország nem partnere és nem is versenytársa.
Kereken huszonöt esztendővel ezelőtt véres események színhelye volt Székelyföld legnagyobb városa, Marosvásárhely. A Ceausescu diktatúrája alól frissen szabadult Romániában pattanásig feszültek az etnikai ellentétek, amelyeket vélhetően a titkosszolgálat is táplált, és szerepe volt abban a pogromban, amely több halálos áldozatot is követelt, és amelyben Sütő András író egyik szemére megvakult. Miként él együtt az emlékekkel a város, és az időközben megváltozott nemzetiségi összetételben ma hogyan élnek együtt románok és magyarok? Erről ír marosvásárhelyi szerzőnk.
Magyarország nem nyert, Erdély viszont vesztett a kettős állampolgárság bevezetésével, állítja Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró.
Parászka Boróka haditudósítása az identitásháborúból, amely nem a magyar-román ellentétekről, hanem a magyar-magyar szembenállásról szól. Ebben a magyarságversenyben a legmagyarabbak annyira magyarok, hogy már nem is magyarok, hanem székelyek.