Jónás Tamás író: "Ami folyik, az hülyeségdiskurzus"
Hazudhatjuk magunknak, hogy toleránsak vagyunk és humánusak, ám valójában nem – mondja Jónás Tamás, aki új regényében végigszáguld a világon, és bárhol jár is, csak percekre van maradása.
Hazudhatjuk magunknak, hogy toleránsak vagyunk és humánusak, ám valójában nem – mondja Jónás Tamás, aki új regényében végigszáguld a világon, és bárhol jár is, csak percekre van maradása.
Miközben paksi beruházás néven zajlik az egyre pimaszabb átverés, az államközi itt a piros, hol a piros játék, az ellenzék figyelmét más köti le. A kormány magánzsebeket töm, mert teheti. Politikai és civil ellenzéke pedig elfogadja ezt és támogatja. Mert máshoz – elszámoltatáshoz – sem eszköze, sem kedve sincs. Vélemény.
Turistaszezonnak hívják, amikor a világ szerencsés és megnyomorított fele a válság sújtotta övezetekben randevúzik, és farkasszemet néz. A ki-tudja-hányadik erdőtűz után más is szítja a tüzet. Beérik a nálunk is oly ismerős ellenségképzés, idegen- és emberellenesség. Vélemény.
„A forradalom nem nyert, de a remény sem halt meg” – három évvel ezelőtt a belarusz forradalom képeivel volt tele a világsajtó. Jól felépített forgatókönyv szerint demonstrációhoz öltözött nők töltötték meg a minszki utcákat, tereket. Mára elcsendesedett a forradalmi kedv, az egykori résztvevők azonban, ha vissza is vonultak, optimistán emlékeznek vissza és bizakodóan néznek a jövőbe.
Orbán Viktor keresi az aktuális világpolitikai nagyfiút, akivel jóban lehet. Erről szól Erdogan augusztus 20-i meghívása.
Világszerte új kultúrharc zajlik, de például Amerikához képest Kelet-Közép-Európának ebben a felében a kulturális leszámolás egyoldalú, ezzel szemben kulturális elszámoltatás és elszámolás nincs. Csak a tiltás, a beszorítás, a leszámolás működik, ennek ellenkultúrája nem. A hatalom megtartásának szempontjából kitűnően működik ez az antikulturális tér. Feltéve, ha nem lendül be a kulturális kritika, ellenállás, és rendez be magának, magunknak egy másik, élhetőbb teret. Vélemény.
Ha a kompetenciafelmérés eredményeinek térképét nézzük, igazán akkor nézünk szembe a magyar közoktatás siralmas helyzetével. Ezek az eredmények ugyanis Budapesten is jelentősen romlottak, ott, ahol elvileg az oktatás színvonala és hozzáférhetősége még biztosított. Ehhez képest Gulyás Gergely mégis elővette a "cigánykártyát". Vélemény.
Novák Katalin a Balatont átúszta, viszont nemek egyenlőségéről szóló a ruandai konferencián nem úszta meg a kemény kritikákat - igaz, nem vette túlságosan a szívére, két tehén ajándékozásával nyugtatta lelkiismeretét. Figyelmet keltett Lévai Anikó tusványosi papucsa is, miközben Pozsonyban és Bukarestben is berendelték a magyar nagykövetet. Vélemény.
Orbán Viktor tusványosi beszédében azt mondta, a keresztény Európa védelméhez szükség van az ortodox egyházra is. De azért az nagy kérdés, hogy milyen közös platform van a mai magyar „keresztény politika” és az ortodoxia számára.
A lényegében szabályozás nélkül működő, profitvadász idősotthonokban kialakult szörnyű állapotok lelepleződése hatalmas botrányt és lemondási hullámot váltott ki Romániában.
Sakk-matt-helyzet várja magyar és román oldalon is a magyar miniszterelnök tusnádfürdői beszédét. Minden szereplőnek tennie kell azért, hogy megelőzze vagy legalább mérsékelje a botrányt. Székelyföldre menet ezért tehetett bukaresti kerülőt Orbán, hogy magánlátogatást tegyen a román szociáldemokrata miniszterelnöknél. Vélemény.
Orbán Viktor nem a migránsoktól fél, amikor Franciaországot nevezi elrettentő példának. Az utcán elszabaduló indulatoktól fél. Jobb nem eljutni addig, hogy embereknek törniük, zúzniuk kelljen azért, hogy védve érezzék magukat, hogy hallhatóbbá tegyék a hangjukat. Vélemény.
George Simion és a román szélsőjobb megerősödése az erdélyi magyarokon kívül majdnem mindenkinek jó, a többi román pártnak és a magyar szélsőjobbnak is. A demonstratív magyarellenesség meg járulékos veszteség. Vélemény.
Nem pusztán a méltánytalan figyelemről, de az államok különböző leépülési, leépítési kísérleteiről is szól a Titan és a menekülteket szállító hajó tragédiája. Vélemény.
A holokauszttal indul, a romániai diktatúra éveit fogja át Tompa Andrea új regénye, a Sokszor nem halunk meg. A gettósítás napjaiban egy orvosnő csecsemőjét egy munkáspárra hagyja Kolozsváron. Milyen család, milyen életek születnek ebből a hagyatékból, és milyen életek, múltak tűnnek el? Interjú.
Erdély messze van, könnyebb elképzelni, hogy ott minden tisztább és igazibb. A rossz hír az, hogy a Tündérkert legalább annyira szennyezett, mint Magyarország, és ebben a vadászszezonban egészen biztosan véresebb is lesz.
Nem fogadja el a lefokozást, kilép a román kormánykoalícióból az RMDSZ. Ezzel program, elképzelés, tőke nélküli légüres térbe kerülnek az erdélyi magyarok, beékelődve az átrendeződő romániai és a feszültségekkel terhes magyarországi politika közé. Leshetjük, hogyan robognak felénk a jövő évi választások. Vélemény.
Van mit tanulni a romániai tanároktól és szakszervezetektől. Sikeresen vették fel a harcot a kormánypropagandával, semlegesítették a trollokat és maguk mellé tudták állítani a társadalom jelentős részét. Ők béremelést kapnak, Románia pedig egy esélyt, hogy iskolái versenyképes tudást adhassanak a jövő nemzedékének. Vélemény.
Bármennyire is megdönthetetlen a hatalom, az illiberális demokráciák fenntartása egyre nehezebb. A vezéreik a tökéletesen kontrollált rezsimjük lélegeztetőgépen tartása érdekében egyre sűrűbben bokáznak ott, ahonnan lehullhat még némi pénzmag. A vezérek is kopnak, öregednek. Vélemény.
Böjte nem Böjte. Hanem gondosan felépített, marketingelt rendszer a név és az arc mögött. A társadalom pedig ebben a kérdésben is a végletekig megosztott. Kerülhet elő bárhány vallomás, bármilyen bizonyíték, akik Böjtének, Böjtében hisznek, azok hisznek. Akiknek pedig herótjuk van Böjtétől, az erőszaktörténetektől, és nem mellesleg a rendszertől, azok szó szerint Böjte fejét követelik. Vélemény.