Orbán Viktor az európai szélsőjobb bankára

Két-három év távlatából már tudatos építkezésnek látszik, ami 2022-ben még egyedi esetnek tűnt: a magyar Mészáros Lőrinc bankja az európai szélsőjobb előretörését finanszírozza. Ma ugyanis már nemcsak a francia, hanem a spanyol elvbarátok, vagyis a Nemzeti Tömörülés után a Vox hitellel való megtámogatása is tény, sőt az osztrák és a magyar sajtó együttműködésének köszönhetően az is, hogy a múlt héten éppen választásokat nyert Osztrák Szabadságpárt médiuma, az AUF1 televíziós csatorna kapcsolatban áll Mészáros és a magyar állam közös pénzintézetével. A szélsőjobboldali és oroszbarát kötelékektől hemzsegő AUF1 támogatója ugyanis egy egyesület, a Verein für Basisgetragene Medienvielfalt (Alulról Építkező Médiadiverzitásért Egyesület), amelynek számlavezető pénzintézete ugyancsak Magyarországon van. Márpedig ez a kör június óta a Patrióták Európáért pártszövetség alapítóit adja ki, és ekként a magyar kormányfő szuverenitáspárti, ám az Európai Unió föderális és liberális szemléletét mélyen elutasító politikáját támogatja. A szóban forgó pártok sajátossága az is, hogy nem utasítják vissza az orosz, netán iráni kapcsolatokat sem.

Legutóbb a spanyol Vox párt ügye irányította a figyelmet ezekre a kapcsolatokra, miután kiderült, hogy az ottani szélsőjobb is részben a magyar MBH Bank hiteléből finanszírozta a 2023-as parlamenti és önkormányzati választási kampányát. A párt két részletben összesen 9,2 millió eurót vett fel. 2022-ben a francia Nemzeti Front 10,6 millió eurót kapott az azóta az MBH-ba beolvadt MKB Banktól. A madridi El País napilap megkeresésére a Vox szóvivője most azt mondta: az időközben már visszafizetett kölcsönre azért volt szükség, mert hazai forrásból nem jutottak a kampányhoz szükséges pénzhez. Az állítást azóta már Orbán Viktor is kommentálta, holott attól mereven elzárkózott, hogy bármi köze lenne a barátjának és egyben az államnak a kezében lévő pénzintézet döntéseihez: felháborodottan kérdezte több tucat újságíró előtt, hogy vajon méltányos-e, ha a saját országában visszautasítják egy párt hitelezését.

A magyar kormányfő az Unió soros elnökeként az európai parlamenti vitára gyúrt a brüsszeli sajtótájékoztatón, amikor kijelentette: Magyarországon mindenkinek döntenie kell, hogy az üzleti világgal vagy a politikával foglalkozik, ezért neki semmi köze a hitelezéshez, a spanyol újságíró pedig jobban tenné, ha inkább a magyar pártfinanszírozást ismerné meg, mert az sokkal szigorúbb.

A Vox érve ugyanakkor – a magyar miniszterelnökéhez hasonlóan – több sebből vérzik. Spanyolországban – miként Belgiumban, Szlovákiában vagy Lengyelországban is – a parlamenti pártok működéséhez szükséges kiadások meghatározott részét, a Vox esetében a 75 százalékát állami forrásból fedezik. Az Európai Unióban 2019 és 2022 között a spanyol állam fordította a legnagyobb összeget a politikai pártok finanszírozására, és éppen azért, mert az állami támogatás ilyen magas, a spanyol privát szféra (bankok, magánadományozók) kevesebb pénzt szán politikai célokra.

Santiago Abascal, a Vox elnöke és Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke Madridban

Orbán Balázs Facebook-oldala

A Vox ennek ellenére szerencsésnek mondhatja magát, mert megalakulása óta bőkezű magántámogatók is állnak mögötte, bár ahogy az MHB Bank által nyújtott hitel forrását vonakodtak felfedni, úgy a korábbi adományozók kiléte is csak hosszas oknyomozás révén vált nyilvánossá. Nem véletlenül: az egyébként radikálisan iszlamofób politikát folytató szélsőjobbos párt meglepő forrásból jutott az állami támogatást kiegészítő apanázshoz.

Az El País tényfeltáró anyaga szerint iráni emigránsok köréből (elsősorban a szunnita kurd ellenzék által alapított Iráni Nemzeti Ellenállás Tanácsából, az NRCI-ből) finanszírozták a Vox alapítását. Az iráni ellenállásnak ugyanis akkoriban erős nemzetközi kapcsolatokra volt szüksége: a Vox létrejöttekor folytak a tárgyalások arról, hogy töröljék az NRCI-t a terrorszervezetek nyilvántartásából. Először az Egyesült Államokban, majd az Európai Unióban is elérték, hogy lehúzzák a nevüket erről a listáról. Mindeközben a Vox 2013–2014-ben egymillió eurót kapott iráni támogatóktól, a párt főtitkára, Santiago Abascal – aki Orbán Viktor lelkes támogatója – hónapokon át közvetlenül az irániaktól kapta a fizetését: összesen 40 ezer eurót utaltak át a számlájára. A Vox olyannyira iráni projektként indult, hogy alapításakor összesen ezer magánadományozó gyűlt össze, és ebből az ezerből csak két olyan volt, akit nem az NRCI mozgósított.

Ezzel a lendülettel a spanyol szélsőjobboldali párt öt év alatt a parlamenti képviseletig küzdötte fel magát. 2019-ben jutott először mandátumhoz, az andalúziai regionális parlamentben. A megszerzett 12 képviselői hely alapján 3 millió eurós állami támogatás járt neki. Öt évvel a pártalapítás után elkezdtek mikroadományokat is gyűjteni, ebben az időszakban már szép számmal akadtak spanyolországi támogatók is, persze elsősorban szélsőséges körökből. Két nap alatt 200 ezer eurót dobtak össze azok, akik a Vox migránsellenes politikájára szavaztak.

Az abszurditás netovábbja, hogy miközben a spanyol szélsőjobb a pártok állami támogatásának eltörlésével kampányolt és szerzett tömegtámogatást, a választási győzelem után sem mondott le a pénzről. A Vox könnyedén lesöpörte a számonkérést, mondván: „Fontosabb kérdések is vannak.” A 12 millió eurós spanyol költségvetési támogatás mellett egyébként azért lehetett szüksége a pártnak a magyar hitelre, mert túlköltekezett. Az El Diario napilap szerint 3,5 millió eurót juttatott például a párt mellett működő alapítványnak.

És itt eljutottunk egy újabb magyar kapcsolathoz, természetesen Orbán hatalmi köreiből: ez az alapítvány, a Fundación Disenso együttműködő partnereként az MCC-t és azt az Alapjogokért Központot nevezte meg, amely az idén nyitott irodát Madridban. Ugyancsak jelentős kiadás volt, hogy Santiago Abascal és a pártvezetés személyi költségek gyanánt összesen 600 ezer eurónyi bónuszt kaptak a tavalyi évben. Ehhez pedig a magyar adófizetőknek is lehetett némi közük, hiszen a magyar állam 30 százalékot birtokol az MBH tulajdonosának, a Magyar Bankholding Zrt.-nek a részvényeiből.

A hála nem maradt el: idén a Vox társulásával jöhetett létre a Patrióták Európáért frakció az Európai Parlamentben, miután meghiúsult a Fidesz csatlakozása az olasz kormányfő, Giorgia Meloni képviselőcsoportjához, az Európai Konzervatívok és Reformerekhez. A formáció és személyesen Orbán Viktor a hétvégén Meloni koalíciós partnerét, Matteo Salvinit erősítette, aki nyáron ugyancsak a Patriótákhoz igazolt.

Salvini pártja, a Liga teljesen más okból jutott hasonló helyzetbe, mint a Vox. Olaszországban 2014-ben megszüntették a pártok közvetlen állami finanszírozását – jelentős részben a költségvetési források szabálytalan felhasználása és a korábbi korrupciós botrányok miatt. A mai Liga elődje, az Északi Liga az egyik fontos szereplője volt ezeknek a botrányoknak: eredetileg 48 millió euró jogszerűtlen felhasználását rótta a terhére a genovai bíróság, és a pénz visszafizetésére kötelezte a jogutódot. A L’ Espresso hetilap legfrissebb adatai szerint a kártérítési követelés összege mára elérte a 60 millió eurót.

Miközben a Liga ilyen adósságot görget maga előtt az olasz állammal szemben, a Meloni-féle Olasz Testvérek pártja egyre népszerűbb lett, így egyre kevesebb magánadomány jutott Salviniéknak.

A 2019-es törést azonban nem csak az Olasz Testvérek megerősödése okozta: akkor került nyilvánosságra az a hangfelvétel, amelyen Matteo Salvini bizalmasa, Gianluca Savoini a Liga oroszországi pénzügyi támogatásáról egyeztetett Moszkvában. Az illegális pártfinanszírozás gyanúja miatt nyomozás is indult, ám 2023-ban az ügyészség bizonyítékok hiányában az ügy lezárását kérte, a milánói bíróság pedig helyt adott az indítványnak. Pedig az oroszokat sem akárki képviselte: Andrej Harcsenko, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat, az FSZB tisztje, aki Putyin számos nemzetközi tárgyalásán jelen van.

A Liga támogatottsága mindenesetre folyamatosan zuhan: 2022-ben, az idei európai parlamenti választásokon 9 százalékra esett vissza. Orbán Viktor segítsége és figyelme azonban a kudarcok ellenére sem lanyhult. A hétvégi olaszországi dzsemborin, ahol a Patrióták több pártja is képviseltette magát, és az őszi szélben orosz lobogó is lengett a tömegben, Orbán úgy fogalmazott: „Az olaszok és a magyarok két szabadságharcos nép, és mi az ő örököseik vagyunk. Sohasem adjuk meg magunkat, sohasem adjuk fel a szabadságunkat, és sohasem engedjük át az országunkat idegeneknek.” Mondta ezt néhány nappal azután, hogy politikai igazgatója, Orbán Balázs kijelentette: inkább beengedné az oroszokat, ha úgy támadnának, mint 1956-ban. Salvini igazán jó tanítványa Orbánnak: a gyűléssel egyidejűleg az olasz köztereken az északolasz Sovranita Popolare (Népszuverenitás) mozgalom plakátjai jelentek meg, „Oroszország nem az ellenségem!” felirattal.

„Oroszország nem az ellenségem!” Az olasz Népszuverenitás mozgalom plakátja

Népszuverinás mozgalom

Az olasz Ligánál sokkal előnyösebb pozícióban van a Fidesz másik európai szövetségese, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), amely két hete 29 százalékos, történelmi győzelmet ért el az ausztriai parlamenti választásokon – még akkor is, ha a kormányt valószínűleg nem a szélsőjobboldali párt alakítja meg. Az osztrák pártfinanszírozási törvénynek megfelelően a következő parlamenti ciklusban az FPÖ 21 millió eurós állami támogatásra számíthat. Bár ez bőven elég lehet ahhoz, hogy ne szoruljon rá külföldi finanszírozásra, a baráti támogatás így is jól jöhet. Erre jó példa az ausztriai AUF1 tévécsatorna, amelyet az FPÖ házi tévéjeként tartanak számon, és a neofasiszta ifjúsági szervezetben felnövekedett Stefan Magnet kezében orosz propagandát közvetít. A médium magánadományokból működik, a felajánlásokat pedig az MBH Bank magyarországi bankszámláján gyűjti az Alulról Építkező Médiadiverzitás Egyesület.

Az osztrák AUF1 tévécsatorna tulajdonosa, Stefan Magnet

AUF1

Nyitókép: Geert Wilders, André Ventura, Matteo Salvini és Orbán Viktor az olasz Liga gyűlésén. Fotó: Orbán Viktor Facebook-oldala

_____

A hvg360 tartalma, így a fenti cikk is, olyan érték, amely nem jöhetett volna létre a te előfizetésed nélkül. Ha tetszett az írásunk, akkor oszd meg a minőségi újságírás élményét szeretteiddel is, és ajándékozz hvg360-előfizetést.