Tetszett a cikk?

A politikai hegyomlás átmeneti időre elnapolva – így foglalható össze a maratoni választási sorozat második, vasárnapi fordulója Romániában.

A november végi elnökválasztás után egy héttel parlamenti képviselőket és szenátorokat választottak a szavazók. Belföldön a szociáldemokraták vannak az élen, külföldön győztek a szélsőjobbos erők a nemzeti ünnep napján, december 1-jén megtartott voksoláson.

Az RMDSZ helyzete volt a legkiélezettebb, órákon át úgy tűnt, hogy a magyar képviselet nem éri el az ötszázalékos választási küszöböt, vagy éppen csak átbillen rajta. Végül az RMDSZ a szavazatok 6,4 százalékát szerezte meg, biztosított számára a parlamenti jelenlét. A kialakult politikai válság turbulenciáját jól jelzi, hogy a rendszerváltás óta meghatározó szerepet betöltő, rendkívül alapos és költséges kampányt folytató kisebbségi szervezet holtversenyben van a 6,3 százalékos szélsőjobboldali Fiatal Emberek Pártjával (POT).

Választási plakátok, köztük Tánczos Barnának és Antall István-Lórántnak, az RMDSZ szenátorjelöltjeinek, valamint Kelemen Hunornak, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökének és államfőjelöltjének plakátja egy választási hirdetőtáblán Csíkszeredában 2024. november 29-én
MTI / Nándorfi Máté

Az RMDSZ mellett folyamatosan felszólaltak az elmúlt napokban az erdélyi magyar civil és kulturális szféra ismert személyiségei, az erdélyi magyar egyházak vezetői is a magyar kormány képviselői (Szijjártó Péter, Lázár János, de szavazni küldte az erdélyi magyarokat Orbán Viktor is). A POT a 6,3 százalékos eredményért tulajdonképpen semmit sem csinált. Egy hete váltak országosan ismertté, ekkor jelentették be ugyanis, hogy a vasgárdista kötődésű Calin Georgescut támogatják.

Rendkívül feszült napok után van az ország, a választási térkép vegyes képet mutat. A szélsőjobbos fenyegetettség mobilizáló erővel hatott, a részvételi arány elmaradt azokban a megyékben, ahol Calin Georgescu az elnökválasztás első fordulójában nagyarányú szavazatokat szerzett, de magas volt a nagyvárosokban és az erdélyi megyékben, különösen a magyarok lakta vidékeken. Kimagaslóan sokan mentek el szavazni a tömbmagyar Hargita megyében, itt az urnákhoz járulók aránya megközelítette a 60 százalékot.

A választás napján több incidensről is érkezett bejelentés (volt, aki több szavazólapot kapott, voltak, akik nem megfelelő okmányokkal kíséreltek meg szavazni), és már a választás előtti napon is rendbontásra került sor. Egy civil szervezet kezdeményezésére, körülbelül hetven fő részvételével megemlékezést tartottak a Bukarest melletti Tancabestin a 86 éve meggyilkolt vasgárdista vezér, Corneliu Zelea Codreanu előtt tisztelegve. A náci karlendítéssel szalutáló tömegben ott volt Diana Sosoaca szélsőjobbos EP-képviselő is. A rendőrség tiltott önkényuralmi jelképek használata miatt eljárást indított, az eseményről készített fotók bejárták a sajtót.

Miközben az antiszemitizmus terjedése ellen küzdő szervezetek a tancabenesti botrány miatt tiltakoztak, robbant a hír, hogy a szélsőjobbos államelnökjelölt, Calin Georgescu a Netanjahu-kabinet diaszpóráért és antiszemitizmus elleni küzdelemért felelős miniszterével, Amichai Chiklivel tárgyalt, és megválasztása esetén együttműködést ígért az izraeli vezetésnek.

A parlamenti választások napján zajlott az elnökválasztás első fordulójára egy héttel korábban beérkezett szavazatok újraszámolása is, amelyet az Alkotmánybíróság rendelt el. Két óvás is érkezett az első fordulót illetően: az egyik szerint átláthatatlan és jogszerűtlen volt a győztes jelölt kampányfinanszírozása, a másik szerint megzavarta a választókat, hogy az egyik liberális jelölt, Ludovic Orbán közvetlenül a választás előtt visszalépett a jobbközép Elena Lasconi javára. A várakozásokkal ellentétben nem az abszolút esélyesnek tartott szociáldemokrata Marcel Ciolacu szavazatainak száma nőtt, hanem a jobbközép Elena Lasconié, aki immár ötezer szavazattal előzi meg a harmadik helyre utasított jelöltet.

A szavazatok alapján esély van egy szociáldemokrata–liberális nagykoalícióra az RMDSZ részvételével. De a nemzeti liberális párton belül máris felerősödtek azok a hangok, amelyek a szociáldemokratáktól való elhatárolódás és a kormánykoalícióból való kimaradás mellett érvelnek. A szélsőjobb megerősödése nemcsak azért aggasztó, mert az országos hálózatot építő AUR több mint másfél millió szavazatot szerzett, hanem mert több, szintén szélsőjobboldali párt is bejutott a parlamentbe. Több mint félmillió szavazó támogatta Diana Sosoaca pártját, az S.O.S. Románia pártot, és félmillió szavazat érkezett az országos politikába egy hete berobbanó, az erdélyi Déván alapított Fiatal Emberek Pártjára (POT).

George Simion szélsőjobbos pártvezér 45 perces beszédben mondott köszönetet a választóinak azért, mert a „szuverenista, patrióta” erők minden eddiginél nagyobb támogatást kaptak Romániában, és koalíciós együttműködést ajánlott a szélsőjobboldali pártoknak. Egyelőre nem látni, hogy valóban együtt tudnak-e működni ezek a radikális szervezetek, a Covid-válság alatt és után ugyanis ugyanazzal a szavazó- és támogatói bázissal sorra osztódással szaporodtak az újabb és újabb pártok, egyesületek.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke nyilatkozik a sajtónak a romániai parlamenti választások eredményváróján Kolozsváron, a szövetség székházában 2024. december 1-jén
MTI / Kiss Gábor

A jelenlegi hangulatot jól szemlélteti, hogy az Antena 3 CNN televízió átvette Kelemen Hunor nyilatkozatát, amelyben magyarul mondott beszédet a választóinak. A közvetítésben a tévécsatorna közönsége kifütyülte a magyarul beszélő politikust. A műsorvezető nem hagyta szó nélkül az incidenst, Mihai Gadea élő adásban szólt rá a tiltakozókra: „Kidobatlak benneteket, ha így viselkedtek egy román állampolgárral”.

A parlamenti és szenátusi összetétel a zaklatott hétvége után már látható, a kormánykoalíciós megállapodás még messze van. Az igazi feketeleves azonban csak az elnökválasztás második, vasárnapi fordulójával jön, amikor a szélsőjobboldali, antiszemita Calin Georgescu és a jobbközép, valódi tömegbázis nélküli Elena Lasconi között választ az egyre nagyobb válságba sodródó ország.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!