Orbán Balázs és az üres hatodik koporsó
A miniszterelnök politikai igazgatója tételesen megtagadta azt, amit Nagy Imre újratemetésén mondott főnöke, Orbán Viktor. Riba István elemzése.
A miniszterelnök politikai igazgatója tételesen megtagadta azt, amit Nagy Imre újratemetésén mondott főnöke, Orbán Viktor. Riba István elemzése.
Egykori III/III-as tisztet igazolt le a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal a politikai furkósbotként működő szervezet „tudományos” műhelyének élére.
Bese Gergő esete kapcsán többen annak adtak hangot, a pap bűnei miatt egyházilag érvényes-e a házasságuk, nem kell-e a gyereküket újra megkeresztelni, érvényes-e a gyónás után adott feloldozás. Az egyháznak azonban erre kész válasza van, hiszen már a korai időkben szembesült azzal a problémával, hogy a papok is bűnbe esnek. S ezért megoldást kellett találni arra a problémára, hogy ha egy bűnös pap szolgáltatja ki a szentségeket, akkor azok érvényesek-e.
Ha komolyan gondolta, ha nem, a hozott hátrányok csökkentésével indokolta a kormány az oktatás központosítását. Az elmúlt bő egy évtized mérlege jól mutatja: épp az ellenkezője történt.
Az elhibázott menekültpolitika a német demokráciát veszélyezteti, ezért Olaf Scholz kormánya a határellenőrzés visszaállítása mellett döntött. A schengeni övezet leépítése Magyarországra is kihat.
A címünkben föltett kérdésekre a választ a nemzetközi Afrika-szakértők sem tudják, az viszont látszik, hogy Orbán Viktornak fontos a misszió.
Ezer a gond az oktatásban: a tanártársadalom öregedése, a tanár- és a szaktanárhiány, a korai iskolaelhagyás és az infrastrukturális környezet. Ám amíg a mobiltelefonok használatának iskolai szabályozása körül dúl a vihar, addig sem az oktatás igazi problémái vannak terítéken.
Ahogy a pillanatnyi érdekét szolgálja, a Fidesz, illetve Orbán Viktor úgy változtatja véleményét a határon túli kettős állampolgársághoz társított szavazati jog megadásáról. Kétharmados parlamenti többsége birtokában ennek megfelelően alakítgatja a választási szabályokat.
A keleti blokk többi országához képest a Kádár-rezsim Moszkva jóváhagyásával több tekintetben is lazábbra engedte a gyeplőt. A társadalom nyitottabb lehetett a Nyugatra, ám a gazdaságilag megalapozatlan, viszonylagos jólétért az 1989-es rendszerváltás után nagy árat fizetett. Az Orbán-rendszer gazdaságpolitikája és a jogállam leépítése is az európai felzárkózás akadálya.
Már a 2022-es kompetenciamérés eredményei is minden várakozást alulmúltak, a nemrég publikált tavalyiak pedig még azokhoz képest is további romlást mutatnak.
Orbán Viktor elakadt a lengyelekben. Azt mondta róluk, hogy a legszemforgatóbb és a legálságosabb politikát csinálják egész Európában. Egy gyönyörű barátság vége?
A csupán a nevében patrióta, Orbán Viktor gründolta európai parlamenti frakciónak köze sincs az ókortól létező eszméhez, amely bár kissé formálódott, az alaptézis lényege változatlan, a haza vezérelte közösségi érdek felülírja a személyeset, és szemben áll a hatalomvágy fűtötte, nemzetet éltető nacionalizmussal.
Az unió még nem nőtt fel Orbán Viktorhoz – így próbálja eladni a kormánymédia azt a kudarcsorozatot, amivel a miniszterelnök elérte, hogy pártja pályán kívülre került az unió döntéshozó testületeiben.
Kereken egy évtizede, hogy Tusnádfürdőn Orbán Viktor meghökkentő állítást tett: illiberális államnak ugyanis egészen addig senki nem kívánta nevezni az általa vezetett országot a nyugati kultúrkörben, hiszen a kifejezésnek rendkívül negatív értelme volt.
Miközben 1945 után a Szovjetunió nagyban fegyverkezett, ellensúlyozandó a lemaradását, a nyugati társadalmak elbizonytalanítására, kormányaik gyengítésére békeoffenzívát indított. A keleti blokk országai csatlakoztak hozzá, így Magyarország is, de nyugati értelmiségiek egy része szintén bedőlt neki.
A nyugati hatalmak – élükön Anglia – hiszékenysége, érdektelensége, rossz helyzetértékelése és a hatalmas vérveszteséggel lezárult első világháború után egy újabb elkerülésének a vágya mind ahhoz vezetett, hogy Hitler minden határt átlépjen – átvitt értelemben és a valóságban is. Erre a történelmi helyzetre is utalt újraválasztása előtt az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, amikor a Putyin orosz elnöknél is járt Orbán Viktor “békemisszióját” bírálta. Megbékítési politikának nevezte azt, azzal a kifejezéssel – appeasement –, amellyel Neville Chamberlain brit miniszterelnök végzetesnek bizonyult 1938-as próbálkozását illetik Hitlerrel. Az EU és Orbán jelenlegi konfliktusa miatt újraközöljük két évvel ezelőtti cikkünket Chamberlain kudarcáról.
Videóklipben hirdeti tíznapos világkörüli békemisszióját Orbán Viktor. Bár a tárgyalások érdemi részéről nem nyilatkozik, világossá vált, hogy a magyar kormányfő az oroszok érdeke szerint szorgalmazna olyan megállapodást, ami területért kínálna békét a megtámadott országnak. A terv azonban több sebből vérzik.
Nem árt jóban lenni a rangsorkészítőkkel – ez a megfontolás is vezette a kormányt, amikor megállapodást kötött az egyetemi sorrendeket publikáló nemzetközi cégekkel.
Ikonikus épületek lepték el az 1960-as évekre a Balaton-partot. Élen járt Badacsony, ahol sorra húzták fel fiatal építészek modernista munkáit. Idővel mind lepusztultak, némelyikük, köztük az e hétvégén megnyíló Tátika étterem viszont visszanyerte eredeti formáját.
A hazai műszaki felsőoktatás éllovasának számító Műegyetemet éhkoppra fogta a kormány, holott fontossága fényévekkel megelőzi az anyagiakban dúskáló MCC-ét. Más egyetemeket is kiéheztetéssel próbálnak rákényszeríteni a modellváltásra.