Zavarja a Fideszt, hogy csak 400 ezer rászoruló gyerek kap iskolakezdési támogatást, holott az Orbán-kormány számai szerint nem is volt ennyi nélkülöző gyerek. Ez az ellentmondás is jelzi: újra kell kalibrálni a szegénységi mutatókat a tényeken alapuló szociálpolitikához.
Se nem teljes, se nem teljesen nyilvános – ez a mérleg vonható meg a keleti blokk országainak módszereiről, ahogy a rendszerváltás után kezelték a kommunista állambiztonsági szervek dokumentumainak közzétételét. A Tisza-kormány most pótolni akarja az eddigi elmaradást.
2002-es veresége után nem sokkal már az újrakezdés jeleit mutatta a Fidesz, most viszont a szétcsúszás üteme sem lassul; ebben a helyzetben kellene utat mutatnia Orbánnak a tusnádfürdői beszédével.
Alacsonyabb szintre került a nemzetpolitika az új kormányzati hierarchiában, de Magyar Péter kompetens szakemberre bízta ezt a területet, ahol államközi feszültségek veszélye mellett kell új alapokra helyezni a kapcsolatot a határon túli szervezetek régi vezetőivel.
Az 500. évfordulóhoz közeledve cikksorozatban tárjuk fel a mohácsi csata drámai kimeneteléhez vezető körülményeket, következményeket. Elsőként Hunyadi Mátyás hadi politikáját és a halála utáni áldatlan állapotokat mutatjuk be.
Legfeljebb részsikereket érhet el az ügynökakták megismerésére létrehozandó Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottság. Csak a dokumentumok egy részét tekinthetik át, ráadásul a szolgálatoknak továbbra is marad lehetőségük az 1990 előtti állambiztonsági anyagok visszatartására.
Közel két és fél éves szünet után tartottak újra kormányfői V4 csúcsot. A gödöllői találkozó után szóba került az is, mi lehetett az oka a visegrádi négyek halódásának.
Új sztorijában Guy Ritchie incselkedik az interszexualitással, ami ahhoz képest, hogy a filmet egy szaúd-arábiai befektetési társaság is támogatta, akár merésznek is nevezhető. A rendszer teljes összeomlását, „a lélek és az erkölcsök korrupcióját” ismerhetjük meg a macedón Rumena Buzsarovszka novelláiból. Ez a HVG kulturális ajánlója.
Az orbáni felfogás szerint ellenzékben védelmezni, a hatalomban viszont kiiktatni kell a fékek és ellensúlyok rendszerét. Orbán Viktor az elmúlt 16 évben a független intézményeket mind letarolta, az élükön hátrahagyott, hozzá hű emberek elmozdítása próbára teszi a demokráciát.
A jövő héten Budapesten próbálják feléleszteni tetszhalott állapotából a Visegrádi Négyek együttműködését. Még a bővítés is szóba kerülhet.
Akár már a közeljövőben létrejöhet Magyar Péter és Volodimir Zelenszkij csúcstalálkozója, ahol véglegesítenék a kárpátaljai magyar kisebbség jogait garantáló, minap bejelentett megállapodást.
A cenzúra vörös határvonalai, a halálos mérgű japán hal elkészítésének titkai, rendhagyó szavakba öltött istenes versek, piros nyakkendős pajtások a daliás időkből és akinek négyszer változott az eredetileg jugoszláv állampolgársága – a június 11–14. közötti 97. Ünnepi Könyvhét kínálatából válogattunk.
Kiterjedt tevékenységet végzett az 1956 után újjászervezett állambiztonsági hálózat. Hiába lenne meg a politikai szándék a Tisza-kormány részéről az ügynökakták megnyitására, a rendszerváltáskori, majd az azt követő tetemes iratmegsemmisítések miatt aligha valósulhat meg a tisztánlátás.
Nemcsak a politikai és kommunikációs csatát vesztette el Orbán Viktor Magyar Péterrel szemben, azt sem tudta megakadályozni, hogy riválisa megszerezze tőle a régóta bitorolt nemzeti szimbólumokat.
Még a Büntető törvénykönyv módosítására is sor kerülhet a vizsgálóbizottságok miatt, pedig ott alapvetően politikai munka folyik. Mi indokolja ezt a lépést, és melyek az ellenérvek? Orbán Viktor mikor állt ilyen bizottság előtt?
Nem kerüli a konfrontációt a Magyar-kormány a tudományos életben sem, rögtön nekiment a Nobel-díjas Krausz Ferenc nevével fémjelzett, repülőrajttal indított kekvának.
Előbb a pénzszivattyúként használt egyetemtől szabadultak meg, aztán a vezetésből is kiszálltak a volt MNB-elnök emberei. A menekülés aligha független a jegybanki alapítványi és ÁSZ-vizsgálatoktól.
1848 márciusában Batthyány Lajos a reformellenzékkel karöltve viharos gyorsasággal alkotta meg azokat a törvényeket, amelyek gyökeresen felforgatták az ezeréves társadalmi és politikai berendezkedést, és megalapozták a polgári Magyarországot.
Messzemenő következményekkel járt, hogy az 1989-es rendszerváltáskor nem tisztázták a Kádár-kori állampárt bűneit, és az igazságtétel elmaradása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a hatalmon lévők a demokrácia közepette is bármit, következmények nélkül megtehetnek.
Bármelyik utat választja is a Tisza-kormány az ügynökakták megnyitásához, nem lesz könnyű dolga: a titkosszolgálatoknál lévő anyagok digitalizálása, de azok levéltárba helyezése, szabadon kutathatóvá tétele is óriási feladat. A levéltári iratok mellett becslések szerint több száz iratfolyóméternyi anyag van még egy katonai és három polgári titkosszolgálatnál.
