Kázár Ágnes háziorvos a demenciáról: Gyanús jel, ha a szemüveg a hűtőszekrényből kerül elő
Több minden előre jelzi a demenciát vagy az Alzheimer-kórt, amire érdemes odafigyelni, hiszen ha valaki csak a súlyos tünetek megjelenésekor – agresszió, elkóborlás, hallucináció – kerül orvoshoz, az azt jelenti, hogy elvesztegették az előző 5-6 évet – mondta a hvg360-nak adott interjúban Kázár Ágnes háziorvos, a Feledhetetlen Alapítvány kuratóriumi elnöke. A beszélgetésben elmondta, hogyan kell bánni egy demens emberrel, felsorolta a jellemző tüneteket, elmondta, mikor milyen orvost kell felkeresni, és mi alapján érdemes az idősotthont kiválasztani.
hvg360: Háziorvosként, egy szociális intézmény orvosaként és a Feledhetetlen Alapítvány kuratóriumának elnökeként is naponta találkozik demens betegekkel, de édesanyján keresztül személyesen is érintett. Megváltoztatta ez bármilyen módon a hozzáállását a betegséghez?
Kázár Ágnes: Igen, biztosan. Bár az orvosi tanulmányaimból tudtam, hogy az anyai nagymamám érintettsége miatt nagyobb az esélye, hogy újra megjelenjen családunkban a demencia, édesanyám tüneteit sokáig mégsem kapcsoltam össze vele. Mindhárom gyermekemnek rengeteget segített a tanulásban, így az első igazán gyanús tüneteket is ők jelezték: a középiskolás fiam egyszer csak kijelentette, hogy ő nem szeretne többet a mamához menni délután, mert furcsán viselkedik mostanában.
Robbanásszerűen nő majd a demenciában szenvedők száma, elmondjuk, mit lehet tenni a betegség ellen
Magyarországon 2050-re a halálozási listán is első helyre kerülhetnek a demenciát okozó betegségek, hatalmas terhet jelentve nemcsak az egészségügynek, hanem a hozzátartozóknak is. Pedig a rizikófaktorok csökkentésével az esetek több mint 40 százaléka megelőzhető lenne.
Panaszkodott, hogy sokszor összevesznek, a mama kiabál vele és most kitagadta. Láthatóan megtört az addig harmonikus unoka-nagyszülő kapcsolat. Ekkor kezdtem komolyabban keresni az okokat. A gyanúm akkor igazolódott be, amikor kinyitottam a hűtőszekrényt, és megláttam benne 16 doboz bontatlan margarint és megszámlálhatatlan sok répát. Borzasztó volt ez a szembesülés. Orvosként talán még nehezebb volt elfogadnom, tudva, hogy mi vár ránk.
hvg360: Rengeteg hozzátartozó arra panaszkodik, hogy a tünetek megjelenése után teljesen egyedül marad a problémával. Orvosként könnyebb volt eljutniuk a diagnózisig?
K.Á.: A lányaként sokat gondolkoztam azon, merre tovább. Orvosként viszont úgy döntöttem, nem viszem el vizsgálatra. Kedves volt, együttműködő, mindent meg tudtunk beszélni. Együtt nyaraltunk, teleltünk.
Alzheimer-kórral él, ezt tudomásul kellett vennünk.
Nem mentünk pszichiáterhez, neurológushoz, nem voltunk koponya CT-n, és soha nem szedett gyógyszert. Nem láttam különösebb értelmét. Tudtam, hogy a gyógyszerek lassíthatják ugyan a folyamatot, de nem csodaszerek.

Nyilván a reményt senkitől nem lehet elvenni, tehát a ma elérhető folyamatlassító szereket, ha a szakorvos felírja javasolt szedni, de én úgy döntöttem, miután 80 éves volt édesanyám, hogy egyetlen egy dologra kell figyelnem, figyelnie az egész családnak: édesanyám jólétére. Ezt természetesen az ismereteim alapján tehettem meg. Aki nem tud a demenciáról, a demenciát okozó betegségekről, a tünetek lefolyásáról, természetesen orvoshoz kell fordulnia.