Itt nem fúj mindig a szél, nem a bűnözésről kapta a nevét és nem képtelenség megtanulni az egyforma utcák neveit. Leszámolunk a csikágói mítoszokkal, hogy bemutassuk az igazi Külső-Erzsébetvárost, ahol a gangokon a lakók élnek, a hátsó udvarokon pedig a történelem. Ja, és a Túró Rudit is itt találták fel.
Az Országos Bírói Tanács érdemi hatásköröket szerzett az EU-val kötött kormányzati megállapodás jóvoltából a nyáron, pont mikor tagjainak hatéves megbízása véget ér. Mi a választás tétje, mit szólnak a befolyásolási kísérletekhez, és miért zárják ki az újraindulást? Matusik Tamás OBT-elnököt és a szervezet szóvivői feladatait is ellátó tagját, Abért Jánost kérdeztük.
A külföldi kormányoknak fejfájást, a nemzetközi pártoknak kampánytémát, a szélsőjobboldal híveinek muníciót szolgáltat a nemzetközi sajtóban egyre gyakrabban szereplő Orbán Viktor. De hogyan jutott el a magyar miniszterelnök a német Bild szerkesztőségéből a katari pódiumbeszélgetésen át Tucker Carlsonig, egyáltalán kinek készülnek ezek az interjúk, és mennyire számítanak a nemzetközi politikai porondon?
A kormány kommunikációs trükkökkel leplezi a pedagógushiányt, miközben az intézmények osztályok összevonásával és tanárok átvezénylésével enyhítenének a helyzeten. A státusztörvény végrehajtási rendelete legalább másfél nappal a tanévkezdés előtt végre megjelent, de sok pedagógus már ezt sem várta meg, inkább felmondott.
Nemsokára, hamarosan és most már tényleg bármikor! Spoiler: a 11 eddigi határidő közül kettő nem járt még le.
Két nap hallgatás után megszólalt a külügy az 1956-os forradalmat fasiszta lázadásnak nevező orosz állami tankönyv ügyében: államtitkári szinten nyilatkozták, hogy egyértelmű, mi volt 56-ban, úgyhogy erről nem nyitnak vitát senkivel. Pedig hét éve még beleálltak az ügybe. Közben jobboldali véleményformálók is jelezték nemtetszésüket.
Rendszeresen és magas szinten egyeztet magyar miniszterekkel David Pressman, aki szerint az Egyesült Államok is békét akar Ukrajnában, ahhoz viszont az út Kijev támogatásán keresztül vezet. Az amerikai nagykövet Navracsics Tibor meghívására utazott Veszprémbe, ahol a Máltai Szeretetszolgálat rehabilitációs programjában felújított "pokoli toronyba" is ellátogatott, de azért kultúrára is bőven jutott idő.
A lengyel és a szlovák kormányfő hivatala is megerősítette lapunknak: sem az államalapítás ünnepére, sem az atlétikai vb vasárnapi eseményeire nem kaptak meghívót a magyar kormánytól aznapra, amikor ázsiai autokraták és bukott régiós politikusok gyűltek össze Budapesten.
A köztársasági elnök egy éven belül másodszorra látogat Ukrajnába, és a tervek szerint szerdán találkozik Volodimir Zelenszkijjel, miközben Orbán Viktor még mindig nem fogadta el az ukrán elnök meghívását. Novák Katalin eddig is különutas politikát képviselt az orosz agresszióval szemben, de ez sokkal inkább szándékos szereposztásnak tűnik, mint egyéni akciónak. Az ukránok szerint viszont nyilvánvaló, hogy a hatalmi piramis csúcsán a miniszterelnök áll.
David Pressman viselkedése gusztustalan, az amerikai kormány ráerőlteti másokra, hogy imádják a transzokat, a demokratáknak migránsok viszik házhoz a vacsorát, Orbán Viktor nem oroszbarát és minden politikus hazudik – röviden ez volt Tucker Carlson előadása a Millenárison.
Soha nem szabadulhat a börtönből a 33 éves Lucy Letby, aki egy év leforgása alatt hét gondjaira bízott újszülöttet gyilkolt meg hidegvérrel, és több másikat is megpróbált megölni. A gyászoló szülők közül ezután többet megfigyelt a közösségi médiában, és volt, akinek még részvétnyilvánító képeslapot is küldött a baba halálának évfordulóján. Tetteire nincs magyarázat, mint ahogy arra sem, hogyan telhetett el két év, mire a kórház egyáltalán értesítette a rendőrséget, hogy valami nem stimmel az újszülöttosztályon.
Nem érte nagy meglepetésként az érintett civil szervezeteket, hogy a Soros György alapította Nyílt Társadalom Alapítványok átszervezik tevékenységüket, és ezzel együtt a tervek szerint jelentősen szűkülnek támogatási lehetőségeik is. Van, aki a hálózati tudásmegosztás elvesztésétől tart, más szerint az alapítványokban dolgozó kivételes szakemberek elvesztése a legfájóbb. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója mindenesetre csak akkor hiszi el a hírt, amikor „az utolsó Soros-katona is kivonult Magyarországról”.
Három régió, három közösség, hat parlament, egy király – kevés olyan zavarba ejtő politikai berendezkedésű ország van Európában, mint Belgium. Nem csoda, hogy időről időre felvetődik a kettészakadás gondolata, legutóbb éppen a nacionalista Flamand Érdek előretörése miatt. Tény, hogy a flamand és vallon ellentét néha egészen abszurd jelenetekhez vezet az országban, de ennél azért bonyolultabb a helyzet. Brüsszelen például valószínűleg nem tudnának megegyezni a felek.
A kohéziós alapok egy része, valamint az 5,8 milliárd eurós helyreállítási alap azért nem érkezik, mert a magyar kormány nem teljesíti az ehhez szükséges jogállamisági feltételeket. Ukrajnát valóban támogatja az EU, de nem a tagállamoknak szánt költségvetésből. Nem is tehetné, hiszen Kijev nem az Európai Unió tagja.
A kormány szerint nincs elég szakember, ezért úgy módosítanák a szabályozást, hogy ha a szakasszisztensnek kérdése van, akkor "hír- vagy távközlési eszközön" kérdezhetne a patikustól. A kamara súlyosan elhibázottnak tartja a javaslatot, mely szerintük csak a nagy gyógyszertári láncoknak kedvezne, a betegeknek biztosan nem.
Rohamosan megnőtt azoknak a magyaroknak a száma, akik az elmúlt években lakást vásároltak a Kanári-szigeteken, azon belül is főleg Tenerifén. Az időjárás, a nyugalom és az elfogadó társadalom mellett a legtöbben befektetési szemponttal magyarázzák a jelenséget, mások szerint azonban csak egy lufiról van szó. De még az is lehet, hogy így is megéri.
Magukra zárt lakás, több órás kényszerpihenő, túltolt légkondicionálás – így próbálják meg túlélni a tartósan 40 fok feletti meleget az európai hőhullámtól leginkább érintett országokban. Az sem véletlen, hogy a mostani hőség az Alvilág kapuját őrző mitikus teremtményről kapta a nevét, sok helyen már pokoli állapotokról számolnak be. De mi történik most Dél-Európában, és meddig marad még velünk az extrém időjárás? Nincsenek jó híreink.
Kiadta a 2023-as Erasmus+ pályázatok nyerteseinek listáját a Tempus Közalapítvány, de ezen a közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott egyetemek egyelőre nem szerepelnek, őket csak feltételesen tudták támogatni. A tavalyi lista alapján azonban könnyű kiszámolni, hány diákot érinthet rendkívül rosszul, ha a magyar kormánynak szeptemberig nem sikerül egy olyan megoldást találnia a kuratóriumok összetételére, amire az Európai Bizottság is rábólint.
Csak akkor tudnak velük szerződést kötni a jövő évi csereprogramokról, ha arra az Európai Bizottság november 23-ig engedélyt ad. A nem modellváltó egyetemekre nem érvényes a korlátozás.
Mindössze néhány hónappal az erről döntő kormányrendelet után indították meg a kötelezettségszegési eljárást. Más ügyben is döntöttek: beperelték Magyarországot az Európai Unió Bíróságán az építőanyagok (homok, kavics, cement) esetében rögzített árakat bevezető szabályok miatt, és új szakaszba lépett az eljárás az energiatermékek kiviteli korlátozásai miatt.
