Tagadják a Soros-alapítványok, hogy kivonulnának az EU-ból, de így is ráhozták a frászt a civilekre
Nem érte nagy meglepetésként az érintett civil szervezeteket, hogy a Soros György alapította Nyílt Társadalom Alapítványok átszervezik tevékenységüket, és ezzel együtt a tervek szerint jelentősen szűkülnek támogatási lehetőségeik is. Van, aki a hálózati tudásmegosztás elvesztésétől tart, más szerint az alapítványokban dolgozó kivételes szakemberek elvesztése a legfájóbb. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója mindenesetre csak akkor hiszi el a hírt, amikor „az utolsó Soros-katona is kivonult Magyarországról”.
A korábbi sajtóértesülésekkel szemben nem vonulnak ki teljesen az Európai Unióból a Soros György által támogatott Nyílt Társadalom Alapítványok (Open Society Foundations). Az OSF lapunk megkeresésére közölte:
csupán újraszervezik a munkájukat, új működési modellre állnak át, ami érinti a demokrácia, az emberi jogok és a klímaváltozás területét is.
Tájékoztatásuk szerint az átszervezés nem csak az szervezet európai ágát érinti: globális folyamatról van szó.
Alissa Sadler, az OSF szóvivője a hvg.hu-nak azt írta: továbbra is Európa-szerte támogatni fogják a civil szervezeteket, ideértve az EU külügyeivel foglalkozó csoportokat is, valamint fenntartják az európai roma közösségeknek folyósított támogatásaikat is. Emellett továbbra is támogatni fogják az emberi jogokat, a demokráciát és az elszámoltatható kormányzást a régióban - az utóbbiakat azonban főleg Ukrajnában, Moldovában, Kirgizisztánban és a Nyugat-Balkánon, nemzeti alapítványaikon keresztül.
A szóvivő lapunknak megerősítette, hogy az átalakítás miatt rengeteg embert kell elküldeniük, munkavállalóik mintegy negyven százalékától fognak megválni. Sadler válaszában azonban a szervezeti átalakításról több konkrétumot egyelőre nem árult el.
Elbocsátja a munkatársak majdnem felét Soros alapítványától a birodalmat átvevő fia
Alex Soros júniusban lépett Soros György helyére, céljaik hasonlók, eszközeik nem feltétlenül.
Nagy meglepetés nincs, össze-vissza kommunikáció viszont van
Évek óta zajlik az átalakítás a Nyílt Társadalom Alapítványokban. Az, hogy az alapítványok átszervezik működésüket és bizonyos támogatási formáikat valószínűleg megszüntetik, nem érhetett nagy meglepetésként senkit
– mondta a hvg.hu-nak több olyan magyarországi civil szervezet vezetője is, akik részesültek a Soros-alapítványok támogatásaiból.
Ha a szenzáció el is maradt, a magyar civil szférára Sorosék ráhozták a frászt: a szervezeteknek augusztus 11-én elküldött levelükből a legtöbben azt olvasták ki, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványok teljesen kivonul az Európai Unió területéről.
A támogatott szervezeteknek címzett levelet a magyar sajtóban először a Szabad Európa mutatta be, a levél azonban eljutott a 444-hez is, ők több részletet publikáltak belőle. A dokumentumot sajtóhírek szerint három olyan vezető írta, akinek rálátása van az alapítványok belső működésére. Ebben azt írták, hogy
az új stratégiai irányvonal az Európai Unión belül végzett munkájuk döntő részének felfüggesztését illetve megszüntetését jelenti, miután a szervezet a világ más területeire csoportosítja át legfőbb erőforrásait.
Magyarországon több olyan civil szervezet is van, melyeket súlyosan érintene, ha valóban kivonulnának a Soros-alapítványok. L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány alapítója és szakmai igazgatója a hvg.hu-nak arról beszélt, hogy az Igazgyöngy 24 éve partnere a Soros-alapítványoknak, partnerségük pedig korántsem csak abban merül ki, hogy pénzt kapnak tőlük. L. Ritók elmondása szerint ha a Nyílt Társadalom Alapítványok valóban kivonulnak az EU területéről, azzal ők elbukják azt a hálózati tudásmegosztást is, ami mindeddig megvolt.
Arra azonban egyelőre sem L. Ritók Nóra, sem más civil vezető nem tudott, vagy nem szeretett volna válaszolni lapunknak, hogy a Soros-alapítványok részéről bárkivel fognak-e személyesen egyeztetni a kivonulás részleteiről a közeljövőben. Ez azért is lenne fontos, mert egyelőre a szervezetek is csupán annyi tájékoztatást kaptak az alapítványoktól, mint amennyi a sajtóban megjelent, abban pedig konkrétum a kivonulás tényén kívül információink szerint gyakorlatilag nem szerepelt.
Volt olyan magyar szervezeti vezető, aki kérdésünkre nem zárta ki, hogy a közeljövőben le fog ülni az OSF vezetőivel, azonban arról egyelőre nincs információnk, hogy a most támogatott magyar civil szervezeteket hogyan fogják dotálni, ha egyáltalán fogják a következő években. L. Ritók Nóra arról számolt be, hogy személyes egyeztetésre közte és az alapítványi vezetők között 2018 óta nem került sor, amikor a Soros-alapítványok uniós központját Budapestről Berlinbe helyezték át.
Több magyar szervezeti vezető is azt mondta, hogy mióta tudnak arról, hogy az OSF újragondolja európai támogatási rendszerét, próbálnak több lábon állni: más forrásokból is igyekeznek pénzhez jutni, rendszeresen pályáznak is, hogy ha egyszer az OSF valóban eltűnik, akkor a kivonulás ne okozza a vesztüket. A Soros-alapítványok alapvetően nem működési, hanem projektalapú támogatásokat nyújtanak, viszont forrásaink szerint igen tág kereteket szabnak a források elköltéséhez, szabadon hagyják dolgozni a végfelhasználót, vagyis a civil szervezetet, alapítványt.
Nem csak a civileket érinti nehezen
A pécsi Emberség Erejével Alapítvány, mely korábban két alkalommal is kapott támogatást, a hvg.hu megkeresésére azt írta, egy ilyen döntés mindig nagy veszteség a civil társadalom és a kormányzattól független közösségek számára. Mester Zoltán, az alapítvány kommunikációs vezetője szerint Magyarországon
a szűkülő civil tér azt is jelenti, hogy megfogyatkoznak azok a lehetőségek, amelyek kormányzati kontrollt nélkülöző pénzügyi támogatást jelentenek a civil közösségeknek.
„Az OSF támogatásával 2017-től kezdődően alapítványunk több hiánypótló programot valósított meg Pécsen és a Dél-Dunántúlon, melyek jelentős értéket képviselnek. Az elmúlt években élénk szakmai kapcsolatot tartottunk fel. Ez alapján elmondhatjuk, hogy a döntésben az OSF-ben dolgozó kivételes szakemberek elvesztése a legfájóbb, az ő kivételes tudásuk, tapasztalatuk, érdekérvényesítő tevékenységük hiánya ahhoz mérhető, amikor az uszító kormányzati propaganda hatására az OSF budapesti irodája bezárása mellett döntött” – tette hozzá.
Mester úgy látja, bár az elmúlt évben több forrás is megnyílt a magyarországi civil szervezetek számára, illetve az Európai Unió is egyszerűbb, célzott hozzáférést biztosít a pályázatokhoz, nagy szükség van az OSF-hez hasonló donorszervezetek működésére.
A Soros-alapítványok több magyar, a kormánytól független újságot is támogatnak: kapott tőlük pénzt a 444, de a Direkt36 és az Átlátszó oknyomozó lapok is. Az Átlátszó főszerkesztője, Bodoky Tamás az Indexnek azt mondta, költségvetésük mindössze 20-30 százalékát teszik ki az OSF-től kapott pénzek, viszont szerinte az alapítványok kivonulása nehezen fogja érinteni a hozzájuk hasonló médiumokat. Bodoky is azt mondta, hogy az átalakítások várhatók voltak, hiszen van olyan médiafinanszírozási program, amit már egy éve leállítottak az alapítványok.
Sorosék szerint az európai kormányok óvják a demokráciát
Kiszivárgott levelük szerint a Nyílt Társadalom Alapítványok vezetői egészen furcsa érveléssel indokolták a szervezet kivonulását múlt pénteki levelükben az unióból. Mint írták,
a döntés azon a meggyőződésen alapul, hogy az uniós intézmények és kormányok már most jelentős forrásokat fordítanak az emberi jogok, a szabadság és a pluralizmus védelmére.
Ez a mondat Magyarországon meglehetősen szürreálisan hangzik. Míg a nyugat-európai kormányok közül több is valóban jelentős forrásokat fordít és eleget tesz az emberi jogok, a szabadság és a pluralizmus védelmének, Magyarországon az utóbbi 13 év pont ezen alapvetések lebontásáról szólt, ezek ellen pedig többször maga Soros György is felszólalt.
A Magyarországon körbeküldött levélből ha homályosan is, de kiderült az is, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványok merre tervezik a saját jövőjüket:
„A jövőben eltávolodunk az európai belügyeket érintő ügyektől, és Európára csak a globális kérdésekben betöltött szerepével összefüggésben összpontosítunk majd. A jövőbeli lehetőségek, az Európán belüli tevékenységünk ettől fogva korlátozottak lesznek.
Ez egy nehéz döntés volt, mert az OSF vezetése büszke arra, amit fennállása során elért Európában. A döntés nem a múltban elvégzett munka eredményét tükrözi, hanem stratégiai megfontolás eredménye.”
Miért éppen most, miért éppen így?
Június 11-én éles váltáson ment át a teljes Soros-birodalom: Soros György gyakorlatilag visszavonult a napi teendőktől, hagyatékának, így a Nyílt Társadalom Alapítványok kezelését pedig negyedik gyerekére, Alex Sorosra bízta. Soros György saját bevallása szerint korábban nem akarta gyermekére bízni birodalmát, azonban hagyatéka átadásakor azt mondta, Alex kiérdemelte azt.
Alex Soros azonban alapvetően máshogy áll a világhoz, mint apja: közeli ismerősei szerint sokkal jobban érdekli őt az amerikai belpolitika, mint a világ többi része. Azonban Magyarország a bögyében van, ezért is furcsa, hogy most úgy tűnik, az OSF az unióval együtt Magyarországon is szűkíti a lehetőségeket.
Soros fia 2018-ban a New York Timesban közölt írásában úgy fogalmazott: Orbán politikája is hibás azért, hogy korábban csak szélsőségesek és nacionalisták, valamint fajgyűlölők támadták apját, ez azonban mára megváltozott, hiszen a támadások már a politika fősodrából jönnek. Szerinte Orbán antiszemita plakátkampányt indított, „amely azt a valótlanságot állította, hogy apám menekültekkel akarja elárasztani az országot”.
Duci kisfiúból lett playboy, playboyból filantróp - bemutatjuk Alex Sorost, a Soros-birodalom frissen kinevezett vezetőjét
A 37 éves, negyedik gyermek veszi át Soros György több ezer milliárd forint értékű hagyatékát, köztük a Nyílt Társadalom Alapítványokat is. Azt is tudni róla, hogy munkatársait kiakasztja aprólékosságával, meg azt is, hogy bár az apja munkáját fogja folytatni, azért lesznek változások. Kicsoda Alex Soros?
Mik is azok a Nyílt Társadalom Alapítványok?
Körülbelül tíz évvel ezelőtt kezdtem el dolgozni a zárt társadalmak megnyitásán. Egy nemzetközi befektetési alap sikeres menedzsere voltam, és több pénzt kerestem, mint amennyire szükségem volt. Elkezdtem azon gondolkozni, hogy mit csináljak a pénzzel. Ekkor merült fel bennem egy alapítvány létrehozásának az ötlete
– írta Soros György az 1990-ben megjelent A lehetetlen megkísértése című könyvében. Soros magát saját művében jellemezte „megrögzött egoistaként”, aki gyerekkora messianisztikus vágyakat dédelget. A hidegháborúban támogatta a szovjet megszállás alatt lévő Magyarországot, jótékonykodni azonban nem itt kezdett, hanem az apartheid által uralt Dél-Afrikában.
Csak ezután következtek a Nyílt Társadalom Alapítványok, amik magyarországi ága a ’80-as években mindenkit támogatott, aki nem állt közvetlen állami ellenőrzés alatt: kaptak színházak, környezetvédők, szociológusok, de könyvtárak is, közben viszont az amerikai ösztöndíjakat is finanszíroztak.
A Nyílt Társadalom Alapítvány honlapján jelenleg kilencven olyan magyarországi civil szervezet van felsorolva, melyeket különböző összegű támogatásban részesültek 2016 és 2021 között. Ezek között vannak kisebb, néhány millió forintos nyertes pályázatok, de akad köztük egymillió dolláros, vagyis 350 millió forintos támogatás is.
A támogatott szervezetek között nagyon sok foglalkozik hátrányos helyzetű csoportokkal, emberi jogokkal, és oktatással, de még egészségüggyel és a művészetekkel is. Érdekesség, hogy 2016-ban egyébként az Orbán Viktor miniszterelnöknek és több Fidesz-alapítónak is otthont adó Bibó István Szakkollégium alapítványa is kapott 4000 dollárt, hátrányos helyzetű gyermekek táboroztatására.
A kormányt mi hiába kerestük, a hvg.hu-nak nem reagáltak, csupán Orbán Balázs posztolt röviden a Facebookon. Ő azt írta:
(Borítókép: Isza Ferenc / AFP)csak akkor hisszük el, hogy a megszálló csapatok valóban távoznak a kontinensről, ha az utolsó Soros-katona is elhagyja Európát és Magyarországot. Ettől még messze vagyunk…
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
