Jó zsaru, rossz zsaru – gyakorlatilag már Novák Katalin államfővé választása óta ez tűnik a legvalószínűbb felosztásnak a köztársasági elnök és Orbán Viktor között, legalábbis ami az ukrajnai háborút illeti.
Miközben Orbán még egyszer sem járt Ukrajnában és egyelőre Volodimir Zelenszkij meghívását sem fogadta el, Novák beiktatása óta másodszorra utazik Kijevbe. Először tavaly novemberben járt az ukrán fővárosban, akkor a fekete-tengeri gabonakezdeményezés miatt, ahol az elnökkel is beszélt személyesen. Erről később diplomáciai igazgatója, Altusz Kristóf úgy fogalmazott a Mandinernek, hogy „jól alakult”.
Akkor a delegáció Lengyelországból, egy 11 órás éjszakai vonatúttal jutott el Kijevbe, és onnan utaztak tovább Kárpátaljára. Érdekesség, hogy az eseményről készült videó alapján a lengyel határról induló vonat ugyanaz a menetrend szerinti járat volt, mint amivel bárki beutazhat az országba.
A mostani látogatáson fordított a forgatókönyv, Novák autós konvojjal indult útnak, és először, kedden Kárpátaljára utazott, majd onnan utazik tovább Kijevbe, ahol a Krími Platformon vesz részt. Ez egyébként egy
nemzetközi fórum, melynek célja, hogy a résztvevők megbeszéléseket folytassanak Ukrajnával a Krím-félsziget orosz annektálásáról. Nem Novák az egyetlen magyar államfő, aki itt járt, két éve, még a háború előtt, Kijevben részt vett ezen Áder János is.
A köztársasági elnök pontos programját biztonsági okokból most sem hozták előzetesen nyilvánosságra. A Sándor-palota, amely még júliusban megerősítette a Telexnek a látogatás tényét, korábban azt írta, hogy Novák Katalin a kárpátaljai magyarsággal együtt ünnepli augusztus 20-át. Ez végül két napot csúszott, a köztársasági elnök az államalapítás napján előbb Esztergomban mondott ünnepi beszédet, majd Budapesten látta vendégül az „illiberális találkozó" résztvevőit, vagyis az atlétikai vb megnyitója alkalmából Budapestre érkezett vezetőket.
Novák keddi kárpátaljai programra meglehetősen zsúfoltra sikerült,
- először a kárpátaljai hatóságok vezetőivel találkozott;
- részt vett egy ökumenikus istentiszteleten a beregszászi Szent Kereszt Felmagasztalása-templomban, ahol megáldották és megszentelték azt a kenyeret, amelyet Novák Katalin személyesen sütött a nemzeti ünnep alkalmából;
- találkozott a magyar kisebbség képviselőivel;
- ellátogatott egy háborúban elesett magyar katona családjához;
- és elment kárpátaljai nagycsaládosokhoz is.
Ünnepi beszédében Beregszászon az államfő azt ígérte, kijevi tárgyalásain is megerősíti majd, hogy a magyarokra lehet számítani, és a legfontosabb, hogy erőt kell gyűjteni.
„Tizenötmillió magyar ember erejét hoztam el önöknek ma Beregszászra, Kárpátaljára, Ukrajnába" – hangsúlyozta az államfő, aki innen utazott tovább Kijevbe.
Kárpátalján egyébként nemrég Volodimir Zelenszkij elnök is járt, és
köszönetet mondott a kárpátaljai magyarok közösségének azért, hogy befogadták a frontról, az ország keleti részéből menekülő ukránokat. Twitter-oldalán pedig azt írta: „mindannyian Ukrajna állampolgárai vagyunk, magyarok, ukránok és minden más nemzeti közösségünk. Mindannyian védjük a hazánkat, mindannyian segítjük a harcosainkat, hőseinket”.
Gesztus, vagy annál több?
Novák újabb látogatása a kifejezetten terhelt ukrán-magyar kapcsolatok szempontjából mindenképpen szimbolikus. A két ország között nemrég abból kerekedett diplomáciai botrány, hogy az Orosz Ortodox Egyház – Kijev tudta nélkül – orosz hadifogságba esett ukrán állampolgárokat adott át Magyarországnak. Friss fejlemény az is, hogy magának Novák Katalinnak is öt hónapig tartott, mire aláírta Ukrajna új budapesti nagykövete, a fronton harcoló Sándor Fegyir befogadó nyilatkozatát.
Magyarország eközben az ukrajnai nyelvtörvényt kritizálja, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig többször is nyilvánvalóvá tette, hogy a kormány „csak és kizárólag abban az esetben fogja támogatni Ukrajna bármilyen integrációs törekvéseit, ha az ukránok visszaadják a kárpátaljai magyaroknak azokat a jogokat, amelyekkel 2015 előtt már rendelkeztek”. Feszültséget okoz a két ország között a turul is, melyet nemrég eltávolítottak a munkácsi várból.
Az viszont már kérdéses, hogy a köztársasági elnök tud-e bármit enyhíteni a rossz viszonyon, hiszen az eddig sem volt meglepetés, hogy teljesen más álláspontot próbált képviselni, mint a miniszterelnök.
Orbán már a 2002-es választást követő győzelmi beszédében ellenfelének nevezte Zelenszkijt, Ukrajnát nem tartja szuverén államnak és a Bildnek adott interjújában arra a kérdésre, hogy Vlagyimir Putyin háborús bűnös-e, egyértelmű nemmel felelt.
Novák ezzel ellentétben már tavaly egyértelműen Putyint nevezte meg a háború fő felelősének, Ankarában azt mondta, közös cél, hogy Oroszország vonja vissza csapatait az ukrán területekről, Izlandon pedig elfogadhatatlan és őrült döntésnek nevezte, hogy Moszkva megindította a háborút.
„A háborús bűnöket ki kell vizsgálni, a háborús bűnösöknek pedig szembe kell nézniük az igazságszolgáltatás hatalmával” – tette hozzá az államfő.
Kevés lesz
Ukrajnában többen is attól tartanak, hogy Novák Katalin gesztusai bármilyen fontosak is, de nem lesznek elegek ahhoz, hogy helyre billenjen a két ország kapcsolata. A HVG tudósítójának Hennagyij Makszak, a Prism Ukraine elemzőintézet ügyvezető igazgatója egyenesen úgy vélte, hogy azok csak egy magyarországi kormányváltás után javulhatnak meg. Az elemző nem vár sok pozitív elmozdulást Novák kijevi látogatásától sem, szerinte egyértelmű, hogy a hatalmi piramis csúcsán Orbán áll.
„Novák már tavaly is részt vett pozitív kezdeményezésekben, de ha egy kis előrelépést több jelentős visszalépés követ, azzal mi nem nagyon tudunk mit kezdeni. Jó jel a részvétel, de partnereink teljesítményét a konkrét tetteik alapján kell értékelni” – tette hozzá.
Utalt arra is, hogy az összes döntés a miniszterelnöki irodában születik még akkor is, ha az államfő igyekszik autonóm személyiségnek tűnni.
„Ukrajna fővárosa Kijev, itt található a kormány is. Ha valaki egy másik országot képvisel, legyen kedves ezen a szinten találkozni Ukrajna képviselőjével, és ezt követően nyugodtan mehet bárhová az országban” – magyarázta.