Felszabadult házasélettől a rezsicsökkentésig: megnéztük, mire tanítanak az új Állampolgári ismeretek tankönyvek
Felelős és hazaszerető magyarok nevelését tűzte ki célul az önálló állampolgári ismeretek tantárgy, mely idén két új tankönyvet is kapott. Ezekből a 8. és 12. évfolyamosok nem csak azt tudhatják meg, hogyan kell ügyeket intézni, és érdemes-e tévét venni áruhitelre, hanem az alaptörvényből vett idézetekkel a hagyományos családmodellről is tanulhatnak, és rezsicsökkentés fenntartására is magyarázatot kapnak. Az árakkal viszont nem tudtak lépést tartani a könyvek.
Utoljára az 1956-os forradalmárokat lefasisztázó orosz állami tankönyvbotrány mutatott rá, hogy tankönyvet írni nem egyszerű, sőt van, amikor egyenesen rizikós feladat. (Bár az orosz nagykövetnek valószínűleg továbbra sem kell amiatt aggódnia, hogy behívják a magyar külügybe.)
A tankönyvírás azonban néha elkerülhetetlen, például amikor vadonatúj tantárgyat vezetnek be az iskolákban. Idén rögtön két évfolyam, a nyolcadikos és a tizenkettedikes szembesülhetett ezzel, nekik ugyanis mostantól állampolgári ismereteket tanulniuk kell. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a tantárgy eddig is létezett, de a történelemórák keretein belül.
Az állampolgári ismeretek önálló tantárggyá emelése pozitív fejlemény a magyar oktatási rendszerben. Már ha valóban az a lényege, hogy az unalmas évszámok és magolás helyett az életre neveljen. Mondjuk megtanítsa, hogyan kell közüzemi számlákat fizetni, érdemes-e hitelt felvenni, vagy éppen a településen kihez kell fordulni, ha elromlik a játszótéren a libikóka.
Tankönyv fólia idején
De hogyan tanítanak állampolgári ismereteket egy olyan országban, ahol az Alaptörvényt gyakorlatilag évente módosítják, és ahol befóliázzák a homoszexualitást „népszerűsítő” könyveket? Hogy kiderítsük, fogtuk és elolvastuk a két vadonatúj tankönyvet.
Az új állampolgári ismeretek-tankönyvek nagy részében valóban hasznos információk szerepelnek, például amikor a gyerekeknek arról kell vitázniuk, megéri-e megvenni nulla százalék előleggel, de kamatos részletre egy óriásképernyős televíziót, vagy amikor településüknek kell fejlesztési koncepciót készíteni, amit a valóságban is el kell küldeni a polgármesternek. Mindezt egymással vitázva, a különböző nézőpontokat megismerve, projektfeladatok keretében.
Ráadásul a fiatalok olyan fogalmakkal is megismerkedhetnek, mint az élettársi közösség, a mozaikcsalád vagy az egyszülős család. A fejezetek között pedig olyanok is szerepelnek, mint a bankrendszer, vállalkozás, mindennapi ügyintézés, sőt az emberi jogok és a demokrácia.
Itt talán be is csukhattuk volna a könyvet, és befejezhettük volna az írást, de ha így teszünk, nem értünk volna el azokhoz a részekhez, melyekre viszont, különösen a fentiek ismeretében már nehéz magyarázatot találni. Vagyis egyet azért lehet: mint tantárgy esetében, az állampolgári ismeretek kerettantervét kormányrendelet szabályozza, ami nem sok mozgásteret ad a tankönyvkészítőknek.
Így történhet meg, hogy kötelezően kell érinteniük a hagyományos családmodellt, a haza iránti kötelezettségeinket és az állam szerepét a gazdaságban. Az efféle információkat nem mindig sikerül ideológiai tréning nélkül átadni. Összeszedtük közülük a legérdekesebbeket.
1.Idézetek az alaptörvényből
Szájer József egy iPaden írta, a diákok viszont már valódi padban tanulhatnak majd az Alaptörvényről. Az általános iskolai tankönyvben ugyanis minden leckét egy idézet nyit belőle. A 14 évesek így olyan alapvetésekkel találkozhatnak, mint „a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony”, „Magyarország támogatja a gyermekvállalást”, és „minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére”.
Elég érzéketlen a házassághoz kapcsolni a család fogalmát, amikor várhatóan a tanórákon az osztálytársaikkal együtt olyan gyerekek ezrei olvassák majd évről évre ezt a könyvet, akik nem a hagyományos családmodellben nevelkednek.
2.Hagyományos családmodell
A nyolcadikos könyv mentségére szóljon, hogy elég hosszan ír arról, milyen családmodellek léteznek, így említi például azokat, akiket egy szülő nevel, és azokat is, akik mozaikcsaládban nevelkednek. Ők rögtön azt is megtudhatják, hogy ez nem számít hagyományos családmodellnek, hiszen az az, ahol „az apa a családfenntartó, s az anya gondoskodik a gyerekekről, ő felelős a család érzelmi életéért és a háztartásért”.
Bónuszpontokat adunk, mert a könyv elismeri, hogy bár ma már a nők is dolgoznak és fizetést visznek haza, de a családban még ma is gyakran több feladat hárul rájuk. Sőt, ahol leszögezi, hogy „egy család akkor működik megfelelően, ha tagjai elégedettek a benne betöltött szerepükkel, s mindenki felelősségteljesen végzi a vállalt feladatokat”, elégedetten dőlünk hátra.
3.Gyermekvállalási tanácsok
A könyv – nagyon helyesen – a gyermekvállalással is külön fejezetben foglalkozik, és még azt sem titkolja el, hogy Magyarország népessége 1981 óta folyamatosan fogy.
Érdekesség, hogy miközben a 14-15 évesek számára írt tankönyvbe bekerült egy keretes anyag arról, hogy milyen tanácsokat érdemes megfogadni gyermekvállalás előtt, addig a családalapításhoz mégiscsak közelebb álló végzős gimnazistáknak szóló tankönyvből ez pont kimaradt.
Mindenesetre az általános iskolások ebből a keretes részből megtudhatják, hogy hagyjanak fel a dohányzással, alkoholfogyasztással, éljenek egészséges, stresszmentes életet, táplálkozzanak egészségesen, menjenek el orvosi vizsgálatokra és éljenek felszabadult házaséletet. Érdekes módon az egész könyv tegezi az olvasót, ez az egy kis keretes részlet magázódva tanácsolja mindezt a nyolcadikosoknak.
4.Három királyfi, három királylány
Magyarországon számos civil szervezet foglalkozik a gyerekvállalás elősegítségével, a szülészeti erőszak vagy akár a nők elleni erőszak elleni küzdelemmel. Ezek közül azonban mindössze egy került be a könyvbe, a Három királyfi, három királylány mozgalom. Róluk megtudhatják a gyerekek, hogy ők érték el azt, hogy 2013-ban öt parlamenti párt aláírjon egy nyilatkozatot, miszerint mindig támogatni fogják a gyermekvállalást, és a gyermekesek segítéséért fognak dolgozni a parlamentben.
5.Családpolitikai változások
Valószínűleg kedvcsinálóként a nyolcadikos tankönyvben külön fejezetet kaptak a kormány családpolitikai intézkedései, de úgy tűnik, hogy a változásokkal még a szerzők sem tudtak lépést tartani, a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) megnyirbálása ebbe a kiadásba már nem fért bele. Mint ahogy arról sem esik szó, mi történik, ha valaki ezeket felveszi, mégsem születik gyereke.
6.Inflációkövetés
Ha már a családpolitikai változásokat nem sikerül követni, a könyv szerzőinek még nehezebb dolga volt az inflációval. Azt persze valószínűleg ők sem gondolták, hogy mire a gyerekek a kezükbe veszik azt, az élelmiszerek ára 40 százalékkal fog nőni. Így történhet meg, hogy a példákban
a mozijegy 1200 Ft-ba, a koncertjegy 2200 Ft-ba, a görkoripályára a belépő 500 Ft-ba, egy fél pizza 800 Ft-ba, az üdítő 250 Ft-ba, a fagylalt pedig 350 Ft-ba kerül.
7.A kadétprogram jó
Mind a nyolcadikos, mind a 12. évfolyamosok számára készült állampolgári ismeretek tankönyv foglalkozik a honvédelemmel és a hadsereggel. Ebből nemcsak azt tudhatják meg, hogy háború esetén minden állampolgárnak áldozatot kell hoznia a hazája érdekében, de segítséget kaphatnak arra az esetre is, ha érdekelné őket a katonalét. Az egyik projektfeladatba ugyanis a Honvéd Kadét Program (HKP) reklámja is belefért.
8.Mit várunk el az államtól
Ha már a reklámnál tartunk, remek alkalom rá az állam gazdasági szerepvállalásáról szóló fejezet. Ebben a nyolcadikosok megtudhatják, hogy az állam a beszedett adókból és egyéb bevételekből iskolákat és egészségügyi intézményeket működtet, hidakat, utakat és csatornahálózatot épít. Sőt, az utóbbi években a magyarok olyannyira hozzászoktak a jóléthez, hogy ma már „természetesnek tartjuk, hogy ingyenes tankönyvben részesülünk, a 65 évnél idősebbek ingyen utaznak a tömegközlekedésen, a rászorulók tűzifát és szociális juttatást kapnak, a 25 év alattiak és a négy gyermeket nevelő nők nem fizetnek személyi jövedelemadót”.
Valamint van már magyarázat a rezsicsökkentés fenntartására is A magyarok elvárják azt is, hogy „az állam gyorsforgalmi utakat építsen minden nagyvárosba, vagy javítsa ki a kátyúkat, valamint hogy
az állam valamilyen módon védjen meg minket a gáz, a villany vagy a benzin árának emelkedésétől”
9.Add meg a számlaszámod
Míg a nyolcadikosok egyszerűbb megfogalmazásokkal találkozhatnak, a 12. évfolyamosoknak szóló tankönyvben olyan komolyabb témák is szóba kerülnek, mint a fiskális vagy monetáris politika. Nem ártott volna azonban arról is felvilágosítani a diákokat, hogy melyek azok a személyes adatok, amelyekhez senkinek semmi köze és amelyeket nem tanácsos másokkal megsoztani. A családi költségvetésről szóló projektfeladatban ugyanis a gyerekeknek nemcsak a bankszámlaszámukat kell megadni, hanem tételesen fel kell sorolniuk, mennyit keresnek a szüleik, és mennyit költenek egy hónapban.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
