Már a miniszterelnök pénteki rádióinterjújáig ért a Tisza európai parlamenti képviselőjének hétfői felszólalása, amelyet a kormánymédia úgy magyaráz, hogy Kollár Kinga – és vele együtt a teljes Tisza Párt – tönkre akarja tenni a magyarok életszínvonalát, hogy így jussanak hatalomra. Mielőtt azonban bárki kimenne Bayer Zsolttal együtt tüntetni, elmagyarázzuk a teljes történetet.
Fenyő János médiavállalkozó 1998 februári, kivégzésszerű meggyilkolása után 27 évvel hozott ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla. Gyárfás Tamás felbujtóként hétéves börtönbüntetést kapott, később kell majd bevonulnia, a bíróságról most hazamehetett.
„Bosszú a tüntetésekért” – kommentálta egy bíró a HVG által megszerzett törvénymódosítás-tervezetet, amelynek szövegén az igazságügyi tárca elméletben még változtathat, de jelenlegi formájában nem ígér sok jót. A bíróságoknak alig több mint egy hétvégét hagytak, hogy véleményezzék az őket érintő jogszabály-módosítások maratoni terveit.
Címernek látszik, de nem az.
Nemcsak az Európai Unió, de a saját jogszabályait is figyelmen kívül hagyja Magyarország, amikor az európai elfogatóparancs ellenére december óta nem hajlandó bíró elé állítani a Magyarországra menekült Marcin Romanowski volt lengyel igazságügyminiszter-helyettest. Egy hírverés nélkül elfogadott törvénymódosítással most megtalálták annak a módját is, hogyan védjék meg a PiS korrupcióval vádolt politikusát, ha mégis bíró elé kerülne az ügy. Ehhez nem kellett más, mint Polt Péter és a Varga Zs. András vezette Kúria helyzetbe hozása, amivel a jövőben akár minden politikai szövetséges menedéke garantálva lehet.
Az Európai Ügyek Bizottságának képviselői a héten Bóka Jánosnak is levelet írtak, melyben a magyar kormányt arra kérték, vonja vissza a gyülekezési törvény módosítását.
Több iskolában is megjelentek már a szürke értékmegőrzők, ahova a diákok tehetik a mobiljaikat, amelyeket tavaly ősz óta nem használhatnak tanítási időben. Bár sem a Belügyminisztérium, sem a tankerületek nem verik nagydobra, a tárolók Sopronkőhidán készülnek. Iskolabútorokat már régóta készítenek elítéltek, és nem is kerülnek sokba.
Úgy tudjuk, több egészségügyi és orvos influenszert is megkereshetett a kormány az elmúlt időszakban, hogy miniszterelnöki megbízottat találjon „a betegtájékoztatás és a betegelégedettség fejlesztéséért”. A megbízást végül sokak meglepetésére a szakmában elismert, a politikától magát tudatosan távol tartó gyermeksebész, Kőnig Róbert vállalta el. A feladat azonban nem várt kihívásokat tartogathat a számára saját szakmájában, és a politikai életben is.
Hét éve tart a meghallgatási maraton, de ennél tovább még nem jutottak az Európai Unió tagállamai ahhoz, hogy lezárják a Magyarország elleni hetes cikkelyes eljárást. Ez abból a szempontból érthető, hogy egyetlen soros elnök sem merné megkockáztatni, hogy ne legyen meg a négyötödös többség annak kimondásához: fennáll a veszélye, hogy Magyarország megsérti az EU alapértékeit. A gyülekezési törvény módosításával és a Pride betiltásával azonban átbillenhetett a mérleg.
A kormány célja a megfélemlítés és az, hogy már előzetesen elrettentsen mindenkit a Pride-on való részvételtől. A retorziókkal nem is a szervezőkre céloznak elsősorban, hanem a résztvevők számát csökkentenék – magyarázza Hegyi Szabolcs. Szerinte valójában minél többen vesznek részt az eseményen, annál kisebb a kockázata, hogy bárki ellen is eljárást indítsanak.
Mind az Országos Bírói Tanács, mind pedig a Magyar Bírói Egyesület visszautasította Orbán Viktor poloskázós beszédét. Majd megérkezett Varga Zs. András közleménye, amelyben a Kúria elnöke a bírák demonstrációját okolja a politikai eszkalálódásért, majd azt veti az érintettek szemére, hogy Magyar Péteren senki nem háborodott fel.
Nehezen érthető, mit akar elérni a kormány a legújabb Alaptörvény-módosítással. Attól, hogy beleírják, hogy a drog rossz, a probléma nem oldódik meg. A kábítószer teljes tiltásának beleírása legfeljebb csak politikai termékként eladható. A szakértő szerint a szigorításra hivatkozva csak annyira lehet ellehetetleníteni egy jövőbeni drogliberalizációt, amennyire a fájdalomcsillapítókat betiltani.
Minden közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy Magyar Péter támogatottsága a harmincas-negyvenes nők körében a legalacsonyabb. Ahogy várható volt, egy évvel a választások előtt a Fidesz meg is indította a több százezres társadalmi réteg szavazataiért folytatott harcot. A Tisza a nőket leginkább érintő szociális, társadalmi kérdésekben erősített, de egyelőre így sem versenyezhet azzal a pénzesővel, ami a kormány részéről ömlik a gyermeket tervező nőkre.
A magyar kormány tagjai közül sokan lettek külpolitikai szakértők, de Bayer Zsolt sem fogta vissza magát a Fehér Házban történtek után.
Alaptörvény-módosítással oldaná meg a Pride-felvonulás betiltását a kormány. Ezzel csak annyi a probléma, hogy gyülekezést csak nyilvánvaló és közvetlen veszélyre hivatkozva lehet előre betiltani. Ha pedig a kormány a gyerekek védelmére hivatkozik, neki kell bebizonyítani, hogy a Pride a gyerekek testi és lelki egészségét konkrétan veszélyezteti.
Vesztergom Dóra távozása után is sok nyitott kérdés maradt még az állami lombikszektorban. Az elmúlt három évben ugyan sok finanszírozási változást vezettek be, de több, a szakma támogatását is élvező etikai kérdés egyelőre fennakadt a döntéshozókon. Lapunknak az OKFŐ azt is elárulta, hogy hamarosan új meddőségi centrum nyílhat, melynek már keresik a helyét, méghozzá Budapesten. Ez a területi egyenetlenségeken azonban nem fog segíteni.
A bírói tanácsok európai hálózata ezt a következtetést januári magyarországi látogatása után vonta le.
Az Orbán-kormányt érő nemzetközi kritikák erőszakosabbak, mint bármelyik magyar kormányzati kampány, az MCC-ben pedig magas szintű a véleménynyilvánítás szabadsága – vallja Rodrigo Ballester, a közpénzzel és részvénycsomagokkal kistafírozott kormányközeli think tank tanára, aki 15 év uniós munka után váltott magyarországi karrierre. Az öt nyelven beszélő szakember magyarul még nem tud, az Orbán-kormány miniszteri biztosaként a kutatás és a felsőoktatás „nemzetköziesítéséért” felel. Mi volt a legnagyobb kultúrsokk, ami itt érte? Miért ezek „élete legjobb évei”? HVG-portré.
Példa nélküli demonstrációra készülnek függetlenségükért a magyar bírók jövő szombaton. A megmozdulás hamar kiváltotta a kormány és propagandája rosszallását, pedig a bíráknak a törvény szerint Magyarországon is minden joguk megvan a véleménynyilvánításhoz. Matusik Tamás, az Országos Bírói Tanács volt elnöke úgy látja, a közbizalmat éppen a szőnyeg alá seprés rombolja, pedig a demokratikus jogállam alapvetése a nyílt diskurzus a közügyekről. Endrédy Zoltán, a Magyar Bírói Egyesület elnökségi tagja szerint pedig azért van szükség a kiállásra, hogy minden szükséges feltételük meglegyen a munkához.
Most már biztos, hogy lesz demonstráció az igazságügy függetlenségéért. A szervezők a jogállami igazságügyi jogalkotásért, a bírói véleménynyilvánítás szabadságáért és a hivatáshoz méltó bérért hívják utcára a bírákat, a bírósági dolgozókat és mindenkit, aki fontosnak tartja az ügyet.
