Az új földtörvény megalkotásakor nemigen vette számításba senki a szőlőtermesztés sajátosságait, aminek az az eredménye, hogy van olyan passzus, amivel az egyetlen állami szőlész-borász cég elérheti, hogy az ölébe hulljon az ország egyik legszebb, magánkézben lévő szőlőbirtoka. Tokaj-Hegyalján a nagy nemzeti felemelkedési program mellett a borászok egy témán tanakodnak igazán: mi lesz a Hétszőlő birtokkal?
Furcsa és ritka esetnek tűnt, hogy egy több százezres ügyfélkörrel dolgozó szolgáltató nem kezeli kellő körültekintéssel vevője panaszát, mely szerint hamisított aláírása került egy szerződésre. Az olvasói levelekből azonban az a kép rajzolódik ki inkább, hogy ez bárhol, bárkivel megeshet, és nemcsak nagy szolgáltatónál, hanem egy szimpla cipőboltban is.
Százmilliárdot ígér 2020-ig a kormány Tokaj-Hegyaljának, és azt, hogy rendbe teszik végre a tokaji bort, hogy ne csak idehaza legyen világhírű. Cserébe viszont kérnek is: olyan alapos átvilágítást, amit, ha azt a versenysportra ültetnénk át, könnyen a fokozott doppingvizsgálattal azonosíthatnánk. Az egész változás központi figurája nagy utat tett meg, hogy Csányi Sándor bizalmasából mára Lázár János köréhez tartozzon. Egyelőre egyáltalán nem világos, miért is kell a magánbirtoknak és pincészeteknek azt engedniük, hogy állami képviselők a termőföld vastagságától a borászat készlet- és fajtaanalízisétől a borászok szociológiai háttérvizsgálatáig, vagyis a pincétől a padlásig mindent lajstromba vegyenek.
Mit tenne, ha kapna egy értesítést arról, hogy az új szolgáltatási csomagját aktiválták – pedig nem is kötött semmiféle szerződést? És ha a panaszára kapna egy megrendelőlapot, amin minden adata helyes, de a szerződésen lévő aláírás nem az öné? Na és akkor, ha a cég közölné: ha nem tetszik a dolog, tegyen feljelentést ismeretlen tettes ellen a rendőrségen?
Kedden délelőtt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalban (NMHH) „bontották” az új frekvenciahasználati pályázatokat. Előzetesen az tűnt a legnagyobb talánynak, hogy vajon a három mobilszolgáltató továbbra is jobban fél-e egymástól, és előre menekül-e, minthogy bevállaljon egy takarékosabb, konzervatívabb, de talán némi arcvesztéssel járó beruházási politikát. A félelem győzött, de a találgatások kereszttüzébe az került, hogy mit akar a mezőnyben a Digi?
Bár volt már olyan, hogy Moszkva tényleg elzárta az ukrán gázcsapokat, ha ez most megismétlődik az ismét izzó feszültség hatására, az ukrán nemfizetésnek egészen más következményei lehetnek, mint korábban. Sorra vettük, ki mit akar, és meddig feszítheti tovább a húrt.
Melyik cégnek ne volna bombaüzlet, ha a bővítéshez megvásárolt ipartelepi földért nemcsak hogy keveset kell fizetnie, de arra építenie is csak 2020-ra kötelező, sőt, ha addigra se megy, akkor garantáltan visszavásárolják tőle az ingatlant? Ebesen a polgármester szerint ez így teljesen normális.
Egyik napról a másikra a felére esett a nagyvárosi 4G szolgáltatáshoz elengedhetetlenül szükséges 1800 MHz-es frekvenciasáv pályázati kiírásban szereplő minimumára. A legjobban ez a Magyar Telekomnak kell, így nekik jöhet ez a legjobban. Utánanéztünk, mi lehet a háttérben.
A világ egyik legjelentősebb technológiai versenyére, az űr civil meghódítására szerveződött Hold-expedíciós csapatok ellepték szerdán délelőtt a Magyar Tudományos Akadémiát. Az egy magyar és több mint egy tucat nemzetközi csapat három napig tanácskozik – vélhetően az utolsó közös fórum a tényleges indulások előtt. Ha mindenki odaérne, akár falut is alapíthatnának.
A Trónok Harca jelenleg a világ egyik legismertebb és leghíresebb sorozata. Ennek oka pedig nagy mértékben a fájlmegosztók és torrentoldalak elterjedtsége. Hétfő hajnalonként a hazai internetforgalom is megugrik – ekkor kerül fel a netre a már adásba engedett új rész –, de a letöltők zöme az angol nyelvű szériához vár a magyar feliratra. A leggyorsabb és sokak szerint legigényesebb munkát végző fordítópáros emiatt rendre hétfőn hajnal 4-kor kezd munkához. Az elhivatottságról, a hivatalos melónak is beillő hobbiról, az exibicionizmusrról, és arról is kérdeztük Bruzsyt és darkspellt, miért és meddig lehet öröm egy antivállalkozásban „robotolni”.
Ha bejön Hollik István számítása, úgy beszélnek majd róla hamarosan, hogy ő „a derecskei okos ember”. Pedig saját elmondása szerint csak azt ismerte fel, hogy egyre kényelmesebb lakásban akarunk élni.
A családi házakban élőkhöz képest a társasházakban lakók sokkal kevésbé motiválható közösséget jelentenek. Pedig kiadásaikat drámai mértékben csökkenthetnék az épületek energiahatékonysági felújításával. E mintegy három millió ember leginkább a pénz és az állami pályázatok hiányával magyarázza passzivítását, de Czabarka Mihály, az NRG-Mentor Zrt. vezérigazgatója szerint ez az éremnek csak az egyik oldala. De mi van, ha nemzetközi projekt indul a társasházi lakók mozgósítására?
A Nemzeti Média-, és Hírközlési Hatóság (NMHH) csütörtökön tartós használatba vételre meghirdette a még szabadon lévő mobilfrekvencia csomagokat. A százmilliárdos bevételt már előzőleg beírták a költségvetésbe, pedig könnyen lehet, hogy a pakkok többsége végül az asztalon marad, mert - legalább is most még - úgy fest, nem kellenek majd senkinek.
Egy út holnapután Münchenbe 12 200 forintért jó ajánlat? És ha háztól házig szól? Vagy Londonba, ugyanígy, 25 ezerért? És mindezt kocsival, előre lecsekkolható sofőrrel és utastársakkal, de nem a haszonért, hanem csak mert van, aki mivel így is, úgy is megy, némi spórolás mellett kellemes útitársakat is keres? Na, ez a telekocsizás, autóhopolás, hoperkedés lényege, amit havonta már több tízezren tudatosan használnak.
Nem jó az e-boltoknak, ha a Google suttyomban, a riválisai kárára besegíthet az e területre szakosodott saját leányvállalatának, mert azzal ugyanolyan torzulásokat okozhat, mint ami miatt az online térképek piacán ma már nem a Streetmap, a Hot Maps vagy Mappy, hanem a Google Maps viszi a prímet. Ezt állítja az e-kereskedelem világpolitikájában Brüsszelben lobbizó, és azt alakító Chris Sherwood. Interjú.
Nem pusztán a lánc helyett használt szíjhajtás, de a letisztult, érett dizájnú webáruház is a manufakturális bringaépítés fenségességét árasztja – elsőre nehéz is elhinni, hogy emögött nem egy tapasztalt cég, hanem csupán egy 22 éves, ultramaratonista építészmérnök-hallgató és csapata áll. Pedig maximalizmusban Scsaurszki Péternek aligha van párja.
Se előtte, se utána nem volt ugyanolyan a Forma-1, és bár a könyörtelen győzni akarása pályája során sokaknak nem tetszett, eredményei, és a tragédiája végül nem csak Brazília hősévé, de az egész világ autósportjának legnagyobb alakjává emelte. Húsz éve halt meg, háromszor lehetett világbajnok.
A könyvfesztiválon ismét kibeszéletlenül a szőnyeg alá seperték a kereskedők olykor megkérdőjelezhető fizetési moráljának kérdését, de a piac egyik nagy szereplőjéből, az Alexandrából ettől még épp a napokban lett elege egy független filmforgalmazónak. Egy eset arról, hogyan fogyott el egy beszállítónál a rendszert egyensúlyban tartani hivatott bizalom.
A papír és digitális könyvek hazai viszonyát pontosan tükrözi a csütörtökön megkezdődött 21. Nemzetközi Budapesti Könyvfesztivál. Majdnem minden a klasszikus könyvkiadásról szól, az e-book paradigmáról viszont egy külső helyszínre hangszerelt kísérőeseményen próbáltak meg látleletet venni. Az analizálók közt ült Hammer Ferenc, az ELTE BTK Média és Kommunikáció Tanszék adjunktusa, aki szerint ami nálunk zajlik, "az nem egy színvonal". Őt kérdeztük.
Noha évek óta hallani róla, az úgynevezett okos mérős rendszerek csak nem hozták meg a vizionált áttörést. Az okostelefonok fejlődésének sorvezetőjét használva, az Okos Jövő Innovációs Klaszter társelnöke mégis biztos a sikerben, szerinte lesz kritikus tömeg, és az ilyen alkalmazások elől nem is lehet kitérni. Huber Krisztiánnak a "hol", "mikorra" és "milyen áron" kérdéseket is feltettük.