Egyoldalú szerződésmódosításról értesítette üzleti ügyfeleit a Telenor Magyarország. A körülményekre hivatkozva végrehajtott áremelés ráadásul két új fizetési tételt is tartalmaz, ami egy közepes méretű cégnél könnyen több tízezer forinttal növelheti meg a havi kiadásokat.
Nagyon akartuk szeretni ezt a filmet, tényleg. De a közepénél be kellett látnunk: ez nem lehetséges. E héttől a mozikban Angelina Jolie második filmje, a Rendíthetetlen.
A korábban beígért 100 milliárd forintos térségi támogatásról már nem, az állami vállalat fényes jövőjéről és fejlődéséről azonban bőven mesélt az a hétfőn kiadott sajtóközlemény, melyben mégiscsak az a legfontosabb információ, hogy a Tokaj Kereskedőház élére – alig két év után - új menedzsment kerül. Az eddigi vezér, Goreczky Gergely bűne az lehet, hogy nem a Lázár János által küldött Tombor András embere.
A különbség aközött, ahogy mi szemléljük a dolgokat és aközött, ahogyan Magyarországon teszik, az, hogy a magyarok még mindig inkább a múltba tekintenek, a németek pedig a jövőbe néznek. Ez azonban nem valamiféle nyugat-európai, civilizációs vagy fejlettségi szint kérdése, mert a balti államok is a jövőben rejlő lehetőségeket keresve építkeznek – mondta Felix Matthes német energiapolitikus a legutóbbi "Paksról komolyan" rendezvény központi előadója. Az Energiaklub meghívására érkezett szakembert a német energiafordulatról kérdeztük, de az odahaza nem mumus E.Onról és a magyar kormányzati téveszmékről is beszélt.
Az uniós irányelvre mutogató kormány csúsztat, mert ha az új környezetvédelmi termékdíjas napelemeket nem „valaki benézte”, akkor keresletszűkítési kísérletről van szó. És majd sopánkodik az állam, ha lesznek, akik a magas áfa és a termékdíj miatt inkább nem akarnak tisztán játszani, szürkeimportból származó napelemekkel szerelik fel a házukat. A kivetett adónál a mértéken túl az elvvel is baj van – állítja Győző Miklós. A Stiebel Eltron marketingvezetője épületgépész, aki 15 éve foglalkozik napenergia-hasznosítással.
Egy éve senki sem fogadott volna arra, hogy maga a miniszterelnök megy be a spájzba az oroszokért, mi több, kézen fogva be is vezeti őket a nappalinkba. A tavalyi év summája azonban nem az, hogy Orbániában ez is megtörténhet, hanem az, hogy az olcsó áram ígérete továbbra is képes elhomályosítani a lakossági látómezőt.
Nincs elég kamionsofőr, azt kéne tenni egyszerűen, hogy a középiskolából kikerülő, elhelyezkedni nem képes fiatalokat gépkocsivezetőnek átképzik, de erről még nagyon győzködni kell a kormányt. A szállítmányozás után az autós és lakásbiztosítási piacra is belépett, és az állhatatossága mára beérett, de nem áll le, az egészségügyi biztosításokban is fantáziát lát. Interjú az év üzletemberének választott Wáberer Györggyel, a Waberer’s International Zrt. elnök-vezérigazgatójával.
A kormány rezsicsökkentési kényszere döntött már be kéményseprő vállalkozást és hulladékkezelő szolgáltatót is, a Zempléni Z.H.K. Hulladékkezelési Közszolgáltató Nonprofit Kft. (ZHK) azonban úgy ért el egy év alatt a működőképességének határára, hogy arra a központi árcsökkentés csak részben ad magyarázatot.
Az euklidészi geometria legfontosabb axiómája, hogy a párhuzamosok csak a végtelenben találkoznak. Pénteken reggel ez igazzá vált arra a finn-magyar atomerőmű építési összevetésre is, amivel a miniszterelnök szórakoztatta a Kossuth rádió hallgatóit.
Aszódi Attila, az új paksi atomerőmű építésének kormánybiztosa bár rendre hivatkozott rá, részleteket egyetlen alkalommal sem árult el arról, milyen garanciák kerültek bele abba az orosz-magyar szerződéscsomagba, melynek aláírást kedden jelentette be, s melynek következményeként 2026-ban akár már mindkét új reaktort be lehetne kapcsolni.
Hivatalosan valamivel az átlag alatti mennyiséget, és átlagosan jó minőséget hozott az idei szüret Tokaj-Hegyalján, de van, akinek csak tizedannyi bora lesz, mint amire szeptember elején számított. A nagy borrégiós átalakításra fókuszáló Tokaj Kereskedőházat az ecetes rothadáson túl más problémák is nyomasztják.
Ha egy cég 3,5-4 milliárd forintos éves árbevételének a felét kidobja az ablakon, annak akkor is nagyon nyomós oka kell, hogy legyen, ha állami cégről van szó. A Tokaj Kereskedőház boltokból visszahívott készleteiről és a borpancsolásról szóló hírei azonban, bár a márka számára felérnek egy harakirivel, kétségtelen bizonyítékokat eddig nem produkáltak. Utánamentünk az ügynek, és kínos ellenmondásokba botlottunk.
Ha majd a hiteleket visszafizettük, jönnek az aranyévek, amikor majd 39 évig baromira olcsón termel majd az új magyar atomerőmű. Lényegében ezzel állt elő kedden, egy konferencián a korábban a Reális Zöldeknél publikáló Hárfás Zsolt. Néhány tényezőtől azonban eltekintett.
Noha idehaza a Toldi-film is, és a Rózsa Sándor-képregény is lekerült egyelőre a produkciós napirendről, a népmesei hőseink újrarajzolási kísérlete újabb példával gyarapszik. A napokban megjelenik a János vitéz modern regényváltozata. Az eddig főként a reklámszakmában, és könyv-szerkesztőként ismert Csurgó Csabát kérdeztük a Kukoriczáról.
Ha egy orvos egy daganatról készült felvételeket nézegeti, összehasonlítja más képekkel, simán elintézheti a kórház egész éves költségvetését, ha a netadó terhelné az adatforgalmat. A kormányzatnak technofóbiája van, és miközben szóban minden támogatást megígértek már Brüsszelnek és a telekommunikációs iparágnak a digitális Magyarország mihamarabbi elősegítése érdekében, a tettek nem errefelé mutatnak. A vállalhatatlan netadóról és az évente hiányzó tízezer képzett informatikusról is nyilatkozott a hvg.hu-nak Laufer Tamás, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnöke.
Miként lehetséges, hogy az új paksi atomerőmű ügyét és a felvetett megannyi kérdést körüljáró rendezvényen az amerikai, német, angol, holland, és osztrák diplomaták ott voltak, de a magyar kormány részéről senki nem volt jelen? Ha az oroszok tényleg új atomerőművet építenek Magyarországon, a beruházás sok tekintetben évtizedekre meghatározza az ország sorsát. Ezért is kellene tisztázni a közgazdasági-, biztonságpolitikai-, geopolitikai-, környezetvédelmi- és társadalmi kérdéseket. A kormány erre eddig nem volt hajlandó, így a réseket az Energiaklub a „Paksról komolyan” tematikus sorozattal igyekszik betömködni. A második alkalommal kiderült, hogy a témában jelenleg csak a bizonytalanság biztos.
Van néhány igen mocsaras történet - nyilatkozta a hvg.hu-nak Tömpe István, a rendszerváltozás korának privatizációs felelőse. Vallja, benne volt a pakliban, hogy 2-300 vállalatigazgató kapja meg a magyar gazdaságot, ezért aztán a központi privatizáció mellett tette le a voksát, de elismeri, abban a rendszerben is lehetett lopni, "de még mennyire". Kezdetben az egész csak fifikás történetekből állt. A cseheknél miért sikerült sokkal jobban a privatizáció? Mert ott bölcsebb volt az uralkodó elit. A kormányzati középosztály-építés kimaradt zicceréről, és az egymást követően hatalomba kerülők pénzéhes lustaságáról is beszélt.
Most akkor gonoszak vagyunk vagy csak racionálisak, amiért nem adunk több gázt az ukránoknak? És az mennyit számít, hogy igazából nincs is gázcsapunk Ukrajnába, csak egy cső köt össze minket, amelyen viszont orosz gáz jön, de csak addig, amíg a Gazprom azt jónak látja? Péntek reggel Orbán Viktor a sorok közt kimondta: a "winter is coming" mindent üt.
A paksi atomerőmű-projektben hívő Orbán-kormány a szélerőművekben nem hisz. Pedig már a románok, bolgárok is rakétagyorsasággal húznak el mellettünk e területen is – hogy a fejlett világot ne is említsük. Azért fordul el a kormány ettől, mert itt nem olyan könnyű sumákolni? Pedig már most is 340 ezer család áramát képesek megtermelni a magyar szélfarmok.
Az rendben van, hogy már kisebb merészség kell csak ahhoz, hogy a szállásfoglalást az utolsó pillanatra hagyhassuk, de azért jó észben tartani, hogy bár ennek az elmúlt években lokálisan is terjedő netes díványkiadó alkalmazások is az okai, a befogadói oldalról is feltételezi a nagyfokú rugalmasságot.
