Meglehet, hogy az optikusok lesznek a következő áldozatai a magas áfára épülő, nem hazai bejegyzésű online kereskedőcégek nyomulásának. Ők már nem csak az EU-n belülről törik lefelé az árakat, mert megjelentek a placcon a kínaiak is.
Ha az utóbbi napokban lezajlott adok-kapok után úgy tűnik is, hogy a díjnetes ügyfélnek most aztán döntenie kell, hová is álljon, valójában csak azt kell szem előtt tartania, hogy az áramszolgáltatós ügyeit akarja-e a továbbiakban egy helyen intézni, vagy ragaszkodik továbbra is ahhoz, hogy az összes rezsicsekkét egy oldalon fizesse. Kockázatok azért vannak. Összeszedtük a legfontosabb kérdéseket, és megadtuk rá a válaszokat is.
Múlt csütörtökön visszavontak két e-kassza-engedélyt, ami 80-90 ezer kereskedőt és két forgalmazót biztosan érint – utóbbiakat az ügy minden szempontból a padlóra küldheti. A biztonsági réssel, illetve annak megtalálási módjával kapcsolatban azonban kételyek merültek fel. Az viszont biztos, hogy a piac többi szereplője nem képes a helyzetet máról holnapra kezelni, bármennyire is ezt sugallják a hatóságok. A hvg.hu információi szerint a rendőrség kedd délelőtt házkutatást tartott a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnál.
Mocorog a könyvpiac: miközben ma már az internetes könyváruházakban megvásárolható könyvcímek hat-nyolcszorosa kering illegális tartalomként a weben, a kiadók (kényszerből vagy józan belátásból) kezdik elfogadni, hogy az e-book mégsem a végüket jelenti, és főleg nem a legfőbb ellenség. Sőt, az ingyenes tartalmakon is lehet keresni, ha megtanulják rendesen becsomagolni. Árcsökkentést azonban érdemben legfeljebb Brüsszelben lehetne kilobbizni.
Első fokon pert nyert az állam és a nevében eljáró Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. (NDN) ellen is az a Dunakeszin trafikját elvesztő felperes, aki azt kérte: adják ki neki a vesztes pályázatának pontszámát, az elbírálók névsorát, valamint az alkalmazott pontozási szempontokat. Az ítélet nem jogerős.
Szűk körű tárgyalással kezdetét vette kedden Orbán Viktor moszkvai munkalátogatása. A magyar kormányfőt Vlagyimir Putyin orosz államfő Moszkva környéki, novo-ogarjovói rezidenciáján fogadta. Az orosz elnök elmondása szerint Moszkvában egy sor dokumentumot készítettek elő aláírásra, amelyek reményei szerint hozzájárulnak a magyar-orosz kapcsolatok továbbfejlesztéséhez.
Az új paksi atomerőmű építéséről tárgyalhat kedden, és akár évtizedekre is megkötheti a magyar energetika kezét a miniszterelnök, ha Moszkvában kötelezvényt ír alá Vlagyimir Putyin asztalánál.
Jogszabályi szigorítással, elrettentő bírságokkal és adóhatósági adatszolgálatás bevezetésével vet véget tervei szerint a kormány az erősödő illegális dohánypiaci jelenségeknek. A tavalyi áremeléseknek, a trafikbotránynak és a most bevezetett keménykedésnek azonban közvetve az is a következménye lehet, hogy véget ér a magyaroroszági dohánytermesztés, amiből a legszegényebb régióban 15-20 ezer ember próbál megélni.
A technológiai fejlődés trendjeinek egy része viszonylag könnyen megjósolható, de a gazdasági és pláne a társadalmi következmények sokkal kevésbé. Az szinte biztos, hogy aki az innovációs gyorsvonatról most lemarad, az végleg kieshet a versenyből. Bőgel Györgyöt, a CEU Business School tanárát kérdeztük a belátható és a megjósolhatatlan jövőről.
Nemcsak, hogy egyre többen vásárolnak az interneten, hanem a korábbiakhoz képest elkezdtek másként is vásárolni, ami drasztikus átalakulásokat indított el az online kereskedelmi struktúrákban. A külföldi példákhoz képest még mindig 12-18 hónappal vagyunk lemaradva, ráadásul a magyar vásárlók inkább elmennek egy közeli boltba, minthogy ezer forintot fizessenek a kiszállításért. Kis Gergely, az eNET partnere úgy látja, 2014-ben néhány igazi nagyágyú érkezhet a hazai online kereskedelmi piacra.
A biztonsági kamerás rendszerek itthon is megértek a korszakváltásra: a rendőrségi térfigyelő kamerák „maszatos”, kis felbontású képei helyett már a lakossági pénztárcához igazíthatóan is készek azok a rendszerek, amivel szükség esetén a fogkoronát is ellenőrizni lehet. Akár mobilról is.
A húsvéthoz és általában a piros betűs ünnepekhez hasonlóan a karácsonyt is erodálni kezdte a belföldi turizmus: az utóbbi években nőni kezdett azoknak az száma, akik a szentestét is inkább valamely wellness hotelben töltik, mint odahaza. A családi kör már nem kizáró ok, de attól azért még messze vagyunk, hogy mindez igazán jelentős tendenciává váljon.
Kutyakaját Lengyelországból, elektronikai eszközöket és PC-ket, tableteket Szlovákiából, fehérárut, háztartási gépet pedig mondjuk Luxemburgból (is) olcsóbban lehet megvenni a neten, mint bármelyik itthoni boltban. Az üzlet, ami az országok közötti áfakülönbségekre épül, virágzik. Jogilag nincs rajta fogás, de ettől még tönkremehetnek a hazai kiskereskedők.
Minden tizedik kisbolt lehúzza a rolót január elsejével az online pénztárgépek miatt, de az életben maradó kereskedők harmada már most elszabotálja az új pénztárgépek beüzemelését, hogy még utoljára, nem feltétlenül tiszta, de mindenképpen pluszbevételt szerezzen a karácsonyi vásárlázból. A két hét múlva esedékes céldátumhoz a kormány továbbra is pókerarccal ragaszkodik, pedig alig-alig van még az adóhatósághoz bekötött e-kassza. Egy hazai online pénztárgép-fejlesztő és -kereskedő szemüvegén át mindez úgy látszik, hogy mire a rendszer valóban működni kezd, alaposan benne leszünk a jövő évben.
Lehet, hogy önnek akkor is 10 500 forint lesz a BKK-bérlet jövőre, ha egyébként annak ára januártól csak 9500? Lehet. Ehhez csak annyi kell, hogy számlát kérjen róla a munkahelye nevére, vagy cafetéria keretéből kérje a munkába jutáshoz szükséges bérlet kifizetését. Éves szinte 12 ezret bukhat ezen. És a rezsicsökkentés illúziója is elszáll.
Meginna pár sört, de kocsival van és szabálykövető? Azt sem szívesen próbálja ki, hogy a másnapot az autójához visszataxizással kezdje, amit ki tudja, milyen állapotban talál? Hívjon magának sofőrt! De ha nincs kocsija, akkor is próbálja meg, mert olcsóbb lehet, mint a taxizás. A szeptemberi taxis regula után szétnéztünk a sofőrszolgálati piacon. A jogszabályi következetlenség nyitott nekik néhány kiskaput.
Kiszámlázta a lakó decemberi fogyasztását az áramszolgáltató, pedig azt az illető még el sem fogyasztotta, hisz a kéretlen csomag olyan hamar érkezett, hogy a fogyasztó a számára előírt mérőóraállás-bejelentési időszakig el sem jutott. Így fizethet decemberben kétszer, pedig a cég szerint ilyen helyzet nem fordulhat(na) elő. Az alkalmazott modell mégis ismerős, igaz, csak az átalányt fizetőknek.
Európa legradikálisabb, a posztkommunista országok nehéz hagyatékát is egy csapásra felszámolni képes pénztárgépcseréjére vállalkoztak a magyarok, de a sorozatos csúszásért nem a feladat nagysága, sokkal inkább az ellenérdekelt lobbizás, illetve az okolható, hogy a cserére kötelezettek még mindig azt hiszik, hogy valahogy majd csak megússzák az egészet. Ezt állítja Krzysztof Urbanowicz, az Elzab igazgatótanácsi elnöke – cége augusztusban elsőként kapott a kasszáira "forgalmi engedélyt". Urbanowicz szerint nem a tűzhöz voltak közelebb, hanem a megrendelést akarták jobban másoknál.
Tipikus magyar garázscégként az ipari informatikából indult, de ma már otthonosan mozog az autós multimédiában és a digitálisotthon-építésben is. Az állandó kíváncsiságát a meglévő tapasztalatával kamatoztató kisvárosi vállalkozó az ügyfelei szemében igazi aranyember. Pedig csak egy dolgot kért tőlük: felejtsék el, hogy a számítógép az, ami egy nagy dobozban zümmögve porosodik.
Továbbra is csúszásban van a fővárosi tömegközlekedést gyorsítani és optimalizálni hivatott, hatmilliárd forintból épülő forgalomirányítási projekt, de emiatt félmilliárd forinttal is kevesebbe kerülhet majd a BKK-nak. A késésért ugyanis eddig 480 millió forint kötbért fizettettek az informatikai rendszerszállító Synergonnal. Ahol a méretes zakó következményeit egyelőre nem vállalta magára az egész menedzsment.