Ha majd a hiteleket visszafizettük, jönnek az aranyévek, amikor majd 39 évig baromira olcsón termel majd az új magyar atomerőmű. Lényegében ezzel állt elő kedden, egy konferencián a korábban a Reális Zöldeknél publikáló Hárfás Zsolt. Néhány tényezőtől azonban eltekintett.
Noha idehaza a Toldi-film is, és a Rózsa Sándor-képregény is lekerült egyelőre a produkciós napirendről, a népmesei hőseink újrarajzolási kísérlete újabb példával gyarapszik. A napokban megjelenik a János vitéz modern regényváltozata. Az eddig főként a reklámszakmában, és könyv-szerkesztőként ismert Csurgó Csabát kérdeztük a Kukoriczáról.
Ha egy orvos egy daganatról készült felvételeket nézegeti, összehasonlítja más képekkel, simán elintézheti a kórház egész éves költségvetését, ha a netadó terhelné az adatforgalmat. A kormányzatnak technofóbiája van, és miközben szóban minden támogatást megígértek már Brüsszelnek és a telekommunikációs iparágnak a digitális Magyarország mihamarabbi elősegítése érdekében, a tettek nem errefelé mutatnak. A vállalhatatlan netadóról és az évente hiányzó tízezer képzett informatikusról is nyilatkozott a hvg.hu-nak Laufer Tamás, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnöke.
Miként lehetséges, hogy az új paksi atomerőmű ügyét és a felvetett megannyi kérdést körüljáró rendezvényen az amerikai, német, angol, holland, és osztrák diplomaták ott voltak, de a magyar kormány részéről senki nem volt jelen? Ha az oroszok tényleg új atomerőművet építenek Magyarországon, a beruházás sok tekintetben évtizedekre meghatározza az ország sorsát. Ezért is kellene tisztázni a közgazdasági-, biztonságpolitikai-, geopolitikai-, környezetvédelmi- és társadalmi kérdéseket. A kormány erre eddig nem volt hajlandó, így a réseket az Energiaklub a „Paksról komolyan” tematikus sorozattal igyekszik betömködni. A második alkalommal kiderült, hogy a témában jelenleg csak a bizonytalanság biztos.
Van néhány igen mocsaras történet - nyilatkozta a hvg.hu-nak Tömpe István, a rendszerváltozás korának privatizációs felelőse. Vallja, benne volt a pakliban, hogy 2-300 vállalatigazgató kapja meg a magyar gazdaságot, ezért aztán a központi privatizáció mellett tette le a voksát, de elismeri, abban a rendszerben is lehetett lopni, "de még mennyire". Kezdetben az egész csak fifikás történetekből állt. A cseheknél miért sikerült sokkal jobban a privatizáció? Mert ott bölcsebb volt az uralkodó elit. A kormányzati középosztály-építés kimaradt zicceréről, és az egymást követően hatalomba kerülők pénzéhes lustaságáról is beszélt.
Most akkor gonoszak vagyunk vagy csak racionálisak, amiért nem adunk több gázt az ukránoknak? És az mennyit számít, hogy igazából nincs is gázcsapunk Ukrajnába, csak egy cső köt össze minket, amelyen viszont orosz gáz jön, de csak addig, amíg a Gazprom azt jónak látja? Péntek reggel Orbán Viktor a sorok közt kimondta: a "winter is coming" mindent üt.
A paksi atomerőmű-projektben hívő Orbán-kormány a szélerőművekben nem hisz. Pedig már a románok, bolgárok is rakétagyorsasággal húznak el mellettünk e területen is – hogy a fejlett világot ne is említsük. Azért fordul el a kormány ettől, mert itt nem olyan könnyű sumákolni? Pedig már most is 340 ezer család áramát képesek megtermelni a magyar szélfarmok.
Az rendben van, hogy már kisebb merészség kell csak ahhoz, hogy a szállásfoglalást az utolsó pillanatra hagyhassuk, de azért jó észben tartani, hogy bár ennek az elmúlt években lokálisan is terjedő netes díványkiadó alkalmazások is az okai, a befogadói oldalról is feltételezi a nagyfokú rugalmasságot.
Most akkor van elég gáz a tározókban, vagy nincs? És ha később se lesz, akkor a télen megfagyunk? És mi lesz, ha a nagyon dörzsölt oroszok tényleg inkább a kínaiaknak adják el a gázt, és nem Európának? Rendszereztük, mit érdemes gázügyben a fűtési szezon előtt tényleg észben tartani.
Romániából települt át Magyarországra a székely Kádár János, akit egy Nagy Imre nevű ember keresztelt meg, és pár éve a dohányzást is abbahagyta, pedig trafikja volt. A boltját és egzisztenciáját veszített több ezer trafikos közt ő az egyetlen, aki tényleg beperelte az államot a dohánykoncessziós eljárás miatt. Addig tűrhetően megélt a trafikjából, most azt is meg kell gondolnia, eszik-e kétszer egy nap. A másodfokú tárgyalása ma van, Kádár János nem mártír, de soha többé nem akar már vállalkozni.
A Miniszterelnökséget vezető miniszteré a nemzeti rezsigyár irányítási joga – és erről már papírja is van Lázár Jánosnak, egy kormányhatározat delegálta neki a feladatot. Forradalom készül a közszolgáltatási szektorban. Az állami holdingról egyelőre csak az derült ki, hogy a gáz-, áram- és távhőszolgáltatást venné egy kézbe. Ezt tisztán csak úgy tehetné, ha megvenné az állam az energiaszolgáltatókat. Irtózatosan sokba fog kerülni.
Nem az unatkozó dúsgazdagok, inkább az adrenalinfüggő, sikert és üzleti kincseket keresők terepe az a nálunk még kevésbé ismert terület, ahol a startup cégeket a kockázatitőke-befektetők számára teszik kívánatossá. Ahol azt veszik a természetesnek, ha 8-10 befektetésből 1-2 lesz sikeres – de ez a siker mindenért kárpótol. A magyar és amerikai viszonyok közti hasonlóságokról és különbségekről is kérdeztük az angyal befektetőként is ismert Gerő Viktort.
Aprópénzt kínálnak a szőlőért a gazdáknak Tokaj-Hegyalján. De nem csak ez szegi kedvüket, hanem az is, hogy falnak vágódhat a Tokaj-Hegyalja fejlesztésére beígért 100 milliárd forintos kormányzati keretösszeg tettekre váltása, mert az alapinformációk begyűjtésével megbízott Hegyközségi Tanács egyelőre hasztalan próbálkozik a magánbirtokok egyes információinak begyűjtésével. Egy 29 oldalas kérdőívet csak kézzel lehet kitölteni, és az adatokat is így kell majd felvinni egy adatbázisba. Az átvilágítás nélkül viszont nincs mire konkrét programot és támogatást írni és hirdetni. A csúszás miatt a figyelem egyre inkább a szüretre tevődik át. Hol marad Tokaj-Hegyaljáról Csányi Sándor?
A fura bútorok, amiket az óvodai játszóterektől a horgásztanyákon és a legkülönbözőbb profilú fesztiválokon át a síparadicsomokig megjelentek az elmúlt másfél évben, egyszerű, használt autógumiból készültek. Kreatívak és elnyűhetetlenek, de ha mégis meghibásodnának, Érden, egy kis családi műhelyben, háromnegyed óra alatt készek legyártani belőle akár egy teljesen új darabot. A bérbe adásra – de egyre inkább a kereskedelemre is – épülő rendszer olyan alaposan kidolgozott, hogy van, aki el se hiszi, mindezt az egyetemista, első céges Szépvölgyi Gergely találta ki.
Az új földtörvény megalkotásakor nemigen vette számításba senki a szőlőtermesztés sajátosságait, aminek az az eredménye, hogy van olyan passzus, amivel az egyetlen állami szőlész-borász cég elérheti, hogy az ölébe hulljon az ország egyik legszebb, magánkézben lévő szőlőbirtoka. Tokaj-Hegyalján a nagy nemzeti felemelkedési program mellett a borászok egy témán tanakodnak igazán: mi lesz a Hétszőlő birtokkal?
Furcsa és ritka esetnek tűnt, hogy egy több százezres ügyfélkörrel dolgozó szolgáltató nem kezeli kellő körültekintéssel vevője panaszát, mely szerint hamisított aláírása került egy szerződésre. Az olvasói levelekből azonban az a kép rajzolódik ki inkább, hogy ez bárhol, bárkivel megeshet, és nemcsak nagy szolgáltatónál, hanem egy szimpla cipőboltban is.
Százmilliárdot ígér 2020-ig a kormány Tokaj-Hegyaljának, és azt, hogy rendbe teszik végre a tokaji bort, hogy ne csak idehaza legyen világhírű. Cserébe viszont kérnek is: olyan alapos átvilágítást, amit, ha azt a versenysportra ültetnénk át, könnyen a fokozott doppingvizsgálattal azonosíthatnánk. Az egész változás központi figurája nagy utat tett meg, hogy Csányi Sándor bizalmasából mára Lázár János köréhez tartozzon. Egyelőre egyáltalán nem világos, miért is kell a magánbirtoknak és pincészeteknek azt engedniük, hogy állami képviselők a termőföld vastagságától a borászat készlet- és fajtaanalízisétől a borászok szociológiai háttérvizsgálatáig, vagyis a pincétől a padlásig mindent lajstromba vegyenek.
Mit tenne, ha kapna egy értesítést arról, hogy az új szolgáltatási csomagját aktiválták – pedig nem is kötött semmiféle szerződést? És ha a panaszára kapna egy megrendelőlapot, amin minden adata helyes, de a szerződésen lévő aláírás nem az öné? Na és akkor, ha a cég közölné: ha nem tetszik a dolog, tegyen feljelentést ismeretlen tettes ellen a rendőrségen?
Kedden délelőtt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalban (NMHH) „bontották” az új frekvenciahasználati pályázatokat. Előzetesen az tűnt a legnagyobb talánynak, hogy vajon a három mobilszolgáltató továbbra is jobban fél-e egymástól, és előre menekül-e, minthogy bevállaljon egy takarékosabb, konzervatívabb, de talán némi arcvesztéssel járó beruházási politikát. A félelem győzött, de a találgatások kereszttüzébe az került, hogy mit akar a mezőnyben a Digi?
Bár volt már olyan, hogy Moszkva tényleg elzárta az ukrán gázcsapokat, ha ez most megismétlődik az ismét izzó feszültség hatására, az ukrán nemfizetésnek egészen más következményei lehetnek, mint korábban. Sorra vettük, ki mit akar, és meddig feszítheti tovább a húrt.
