Hollandiában továbbra is nagy lángon ég a napelem-telepítési láz: a legfrissebb adatokból kiderült, hogy miután „mindenki a tetőre mászott”, mostantól az ipari termelést célzó projektek is egyre-másra döntik a nemzeti csúcsokat.
Kétszer 15 millió forintos bírságot kapott a Főgáz a közmű-szabályozási hatóságtól, mivel a szolgáltató sem időre, sem az után, még felszólításra sem volt képes üzleti tervet mellékelni ahhoz a vállalásához, hogy 2016-ban - átvéve a volt riválisok szolgáltatási területét - az egyedüli gázszolgáltatóvá váljon a lakossági szektorban. Az állami rezsicég felügyelete alatt álló gázszolgáltató így azt sem bizonyította, hogy létezik olyan törvényes modell, amelyben a tervezett működése gazdaságilag igazolható.
Saját korábbi döntésének ellentmond az Alkotmánybíróság a földtörvényhez kötődő haszonbérleti szerződések ügyében. Ennek egyik következménye lehet akár az is, hogy az állam ráteszi a kezét az ország egyik legszebb, magánkézben lévő szőlőbirtokára.
Van, aki az 1,7 millióba kerülő, teljes körű fűtéskorszerűsítéséhez várja a megítélt 650 ezer forintos állami támogatást, van, aki csak tényleg egy kazánt cserélne pályázati segítséggel, és van, aki úgy gondolta, hogy a legbiztosabb csak a saját erejére támaszkodni. Három kazáncserés történet – de csak az utolsó lakás tulajdonosa gondolja úgy, hogy azt kapta, amire számított. A fejlesztési minisztérium szerint azoknál megkezdődtek a kifizetések, akik már befejezték a kazáncserét.
Nincs föld, nincs telep, lehet, hogy már itató sincs. Csak egy életképes állattartó cég több mint 150 tehénnel, meg a korábban szakmai figyelmet is kivívó állattartási technológia apai hagyatéka. Ezzel kellene a zuhanórepülésben megvett majorságot kiemelni a dugóhúzóból. Kis magyar állattenyésztői reality következik - a főszerepben két talpraesett nő és sok-sok tejelni akaró tehén.
Elég béna filmcím ugyan az, hogy: Mentőakció, de az októberben mozikba kerülő Ridley Scott-film ettől még az évtized sci-fije is lehet. A marsi számkivetett története ráadásul nem csak azért fontos, mert Matt Damon mellett csak hollywoodi nagyágyúkkal van tele, vagy mert a produkció jó részét a mi Bálnánkban, illetve az etyeki Korda-stúdióban forgatták. Hanem leginkább azért, mert A marsi ahhoz túl jó regény, hogy csupán egy mozis fast foodot fogyasszunk el belőle.
Az Akihez beszél a föld lehetett volna az I. világháborús hősök előtti főhajtás, feloldozást kereső, katartikus dráma, vagy akár a 100 éve bekapcsolt gallipoli vérszivattyút megidéző naturális sokkoló. Végül valami egészen más lett, és erről a törökökön kívül csak a rendezőként debütáló Crowe tehet.
Imola 26 futam megrendezéséig jutott, Magny-Cours 18-ig, Isztambul viszont csak 7-ig – mi pedig a hétvégén megrendezhetjük sorrendben a 30.-at. Van-e olyan jó pálya a Gödöllő és Mogyoród közti völgybe épített Hungaroring, és hoz-e annyit a konyhára a Forma–1-es magyar nagydíj, hogy mindez megérte?
Másfél évtizednyi szállingózás, önismétlés és végeredményben céltalan kalandozás után a The Chemical Brothers újra megtalálta a legrövidebb utat a táncparketthez. Meghallgattuk a manchesteri páros új stúdiólemezét.
Magyarország becsukja a szemét, vesz egy nagy lélegzetet, és ugrik, amikor a nukleáris energiára tesz óriási tétet, miközben a zöldenergiás termelést nem ösztönzi, sőt akadályozza. A számok nem csalnak, ma szinte minden fejlesztés és befektetés a megújuló energiákat célozza, mi viszont csak az oroszok által hangoztatott nukleáris reneszánsz alá adjuk a lovat.
Mámorító a frissen és jól pörkölt kávé illata. Az már kevésbé – mondják a szakavatottak –, hogy az utóbbi évek kézműves vállalkozásai számára nem vezet olyan egyenes út a sikerhez, mint azt elsőre sokan gondolnák. Eleve nehéz piac ez, ráadásul még George Clooney is megjött a kapszulás kávéval.
Egy légkondit nem lehet csak úgy megvenni és felcsavarni a falra. Bár mindenki így csinálja, de ez szabálytalan. A klímavédelem jegyében csak egy olyan nemzeti hatóság engedélyével működhetnek a szerelők, amely gyakorlatilag nem létezik, de már lehet tudni, hogy jó nagy bírságokat szabhat majd ki.
A világ napenergia-termelő kapacitása rövid idő alatt megduplázódott, és ebből nálunk nem látni, nem érezni semmit. Az utóbbi másfél évben nem csak a németek, de a britek, a spanyolok, és pláne: az amerikaiak és a kínaiak is "begyújtották a rakétákat". Plusz India, és bár Ausztrália ezen a listán nagyon lent van, rövid időn belül a Top10-be lőheti magát. Magyarország ezen a térképen sincs rajta.
Augusztusig van meg a nagy erőkkel folyó beruházáshoz a pénz, de az állami vagyonkezelő lehet, hogy nem akar már többet adni a Tokaj Kereskedőháznak, a legnagyobb állami borászatnak - írta meg a VS.hu. Állítólag a kormányzatra befolyással bíró mádi borászok tehetnek keresztbe Lázár János helyi érdekképviselőjének, Tombor Andrásnak, de a kép azért nem ennyire egyszerű. Megmutatjuk, miért.
Ha Ausztrián múlik - márpedig az osztrákok nagy befolyással rendelkeznek az eu-s szakmai szervezetekben - akkor nem csak a britek, Brüsszel által egyébként már jóváhagyott nukleáris erőművi beruházásából nem lesz semmi, de az orosz hitelből megálmodott új paksi erőműből se. Bécs ennek érdekében nem volt rest beperelni az Európai Bizottságot.
Hogyan kerül egyetlen magyarként és egyetlen nőként valaki az amerikai jegybank egyik projektjébe? Milyen hibákat követnek el az Amerikába érkező magyar startupok? Mit csinál a tengerentúlon egy angyalbefektető? Milyen összefüggés rendezi egy oldalra a big business, full time és a smart money kifejezéseket? És hogyan kerül mindezek közepébe egy olyan magyar bankár, aki egy évtizede a pénzügyi elit irigyelt tagja volt Magyarországon, de most Amerikában naponta találkozik olyan befektetőkkel, akik mind nagyobb cápák Csányi Sándornál? Szabó Líviát kérdeztük.
A több mint kétórás ötödik Terminátort a kritikusok előzetesen az év sci-fijének várták. A látványra és az exkormányzótól elvárható alakításra nem is lehet panasz, ám Schwarzeneggernek most se sikerült az igazi „I’ll be back”. Csütörtöktől a mozikban a Terminátor legújabb része. És természetesen vigyázat, spoiler!
Anikó három hónapja dolgozik az új munkahelyén, de 35 évesen már rég nem számít kezdőnek. Két nyelven perfekt, túlképzett, picit többet kap a minimálbérnél. Mindent összevetve úgy jellemzi a helyzetét, hogy ahol dolgozik, az egy nyugis kis fészek, mely biztonságot ad, és hogy korábban nem hitte volna, hogy ezt egy munkahely megadhatja. Egy nyitott, multikulturális cégnél jártunk – Párizsban.
A Paks II. beruházás pénzügyi oldalához a kormány előszeretettel citálja a brit Hinkley Point C finanszírozási modelljét, mely állami támogatással épülhet meg. Arról azonban egy szó sem jelent meg a kormányzati kommunikációban, hogy az Egyesült Királyságban az atomerőmű méretét és fontosságát többszörösen meghaladja a szélenergiafarmok telepítése és terjedése. Pedig a brit birodalmi nagyság éppen ott éled újjá, ahol talán senki sem számított rá.
Csak brutális áramár-növekedés mellett térülhet meg az új paksi atomerőmű építése, vagy a 10 milliárd eurós orosz hitel mellett akár 15 milliárd eurót is bele kell még ölnie a magyar államnak (és így az adófizetőknek) a projektbe - ezt mutatja az a közgazdasági modell, melyet az Energiaklub legújabb előadásán ("Paksról komolyan") mutatott be Felsmann Balázs energetikai közgazdász.
