Trumpot választották meg az amerikaiak elnöknek és az egész világ arra készül, milyen következményei lesznek ennek a döntésnek; elkészült a magyar kormány a 2025-ös költségvetéssel; továbbra is pocsék a boltok forgalma. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Miközben a kormány 2024 helyett már 2025-re ígéri, hogy „az óvatossági motívum fokozatos oldódása” majd felfelé indítja a gazdaságot, a bolti forgalom beragadt a 2021-es szint alá. Megnéztük, mi ment félre, mire lehet szükség ahhoz, hogy a reálbérek növekedése valódi javulást hozhasson el, és mi történt azokban az országokban, ahol a mienkhez hasonló inflációból kellett talpra állni.
Hétfőn adják be a jövő évi költségvetés tervezetét, amelyhez a Költségvetési Tanács már bemutatta a véleményét, így nyilvánosak lettek a büdzsé legfontosabb számai, ahogy az is, hogy mekkorák a kockázatok, és hogy néhány törvényt még át kell írni, hogy szabályosan meg lehessen ezt szavazni.
Leállhat Ukrajna pénzügyi támogatása? Eldurvul a vámháború nemcsak Kína, hanem az EU ellen is? Több segítséget kaphat Magyarország Trumptól, vagy annyira szeretné a leendő elnök büntetni a német ipart, hogy annak az áldozatává válhatunk mi is?
Ritka helyzet állt elő a Transparency International Magyarország-konferenciáján: Bóka János EU-ügyi miniszter elfogadta a meghívást, rögtön utána pedig Vera Jourová uniós biztos beszélt, így miközben a kormány a TI jelentéseit egy laza sorosozással szokta lesöpörni az asztalról, lett egy rendezvény, ahol alkalom nyílt némi nyilvános kommunikációra is. A konferencia témája a jogállamiság, az EU értékei és az uniós pénzek – volt miről beszélni.
Évtizedes javulás után már második éve nő a szegénység által fenyegetett magyarok aránya. Az időseknél drámai a romlás.
Akkorát zuhant a magyar gazdaság, amekkorára a legpesszimistább elemzők sem vártak; nagyot gyengült a forint; leváltották Parragh Lászlót, a kormány pedig beadta az új adócsomagot, benne az inflációkövető adóval. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
A politikusok egyik Szent Grálja a GDP, de tényleg annyira fontos ez az átlagembernek? Megmutatjuk, hogyan kell ezt kiszámolni, és a sok technikát, amivel növelni lehet – ahogy azt is, hogy a különböző módszerek közül mi az, amitől tényleg jobb lesz az élet.
Nemhogy nőnie nem sikerült a magyar gazdaságnak, még esett is a GDP a tavaly ilyenkorihoz képest, és másfél év után visszazuhantunk a technikai recesszióba is. A kormány sokadszor is lejjebb vitt növekedési ígéreteinek ezzel annyi, a számok még a legpesszimistább elemzők várakozásainál is rosszabbak lettek.
A mozdonyok egyre nagyobb része van túl az ötven éven, a vasúti fővonalakon a mostani menetidő tartásához is egymilliárd eurós hitel kellene, a mellékvonalakat pedig gyakorlatilag feladta az állam.
A gyerekek helyzete javult, az időseké viszont óriásit romlott. A KSH most kiadott anyagából az is kiderül, hogy az ország legszegényebb ötöde nem keres annyit sem, amennyi szerintük a nagyon szűkös megélhetéshez kell.
Reggel 7-re várták volna a végrehajtót a Ruszwurm kiürítésére, de előző délután kaptak egy e-mailt, hogy bizonytalan időre felfüggesztették a végrehajtást. Az I. kerületi önkormányzat átvehetné a cukrászda működtetését, arra viszont nem látnak esélyt, hogy megkapják a tulajdonostól a tartozást.
Bemutatta a kormány a 21 pontos akciótervét, amelynek egy jókora része arról szól, hogy a nyugdíjra félretett és a SZÉP-kártyákra érkezett pénzt lehessen lakásra költeni; átnéztük, az eddigi családtámogatások mennyire nem jöttek be; bemutatták az őszi adócsomagot. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Most épp 2025-re ígérte Orbán Viktor a robbanásszerű növekedést, amit tavaly ilyenkor még 2024-re jósoltak a kormánypártiak. Összegyűjtöttük az elmúlt évek nagy ígéreteit, és azt kaptuk: az esetek háromnegyedében lett rosszabb a valóság, mint amit a politikusok előre jeleztek.
Eljuthatott a magyar gazdaság a saját növekedési modelljének vége felé? Erről beszélgettek közgazdászok a Budapest Economic Forumon.
A kormány által kért 5 százalékos kamatplafon bizonyos feltételek mellett tartható, de nem mindenkinek – hangzott el a legnagyobb magyarországi bankok vezetőinek beszélgetésén. Azt is elmondták, hogy a banki adatok alapján sok cég bajban van, de még nem annyira, hogy ne tudnák a hiteleiket visszafizetni.
Most kell egy olyan vállalkozói réteg, amelyik mer a komfortzónáján kívül mozogni – mondta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki arról is beszélt, hogy amikor új MNB-elnök lesz, nagy lehetőségek nyílnak majd meg.
Hat pontban mutatta be Virág Barnabás a nagy infláció és a drágulás lassításának tanulságait. Arról is beszélt, hogy már nem olyan rossz a helyzet, mint egy-két éve, de ilyenkor kell nagyon fegyelmezettnek lenni, hogy ne rontsák el.
„Úgy érezzük magunkat, hogy először azt mondják a versenypályán, hogy el kell indulni 3600 méteren, majd szólnak, hogy lesz egy gát, aztán lesz tizenkettő, utána még vizes akadály is” – jelentette ki Vida József, a Mészáros Lőrinchez tartozó Opus Global igazgatóságának elnöke.
Az eddiginél jobban kellene tovább csökkenteni a költségvetési hiányt és az államadósságot a pénzügyminiszter szerint. Varga Mihály arról is beszélt, megérti, hogy az emberek inkább félreteszik a pénzt, ahelyett, hogy elköltenék, de szerinte ez lehet a következő évek növekedésének egyik alapja.