Pártot úgy választunk, ahogyan használt autót: csak reménykedhetünk abban, hogy az eladó igazat mond az árujáról, de könnyebb a döntés, ha egy rég tönkrement kocsit akarunk lecserélni. Sok közgazdász elemezte, hogyan vásárolunk akkor, amikor nem tudhatjuk előre, jó-e az áru, amit kínálnak nekünk – aztán rájöttek arra, hogy ez tökéletes leírása a politikai döntéseknek is.
Hangulatjavító intézkedéseket gyorsan hozhatna a Tisza Párt az adók áthangolásával és a vállalkozói terhek csökkentésével, ha választást nyerne. A neheze azután következik: még az uniós pénzek megszerzése sem kompenzálja a gödröt, amibe az ország került. És amit még az ellenzéki ígéretek is tovább mélyíthetnek.
Sokan kerülhetnek át a rezsicsökkentési határ fölé, ahonnan már hétszeres gázárat kell fizetni; sikkasztás gyanújával indult nyomozás Kósa Lajosék családi cége ellen; bemutattuk, hogyan írták át átlagosan nyolcnaponta a tavalyi költségvetést. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Először tíz nappal a megszavazása után kellett átírni a tavalyi költségvetést, utoljára két nappal az év vége előtt. Összesen 2212 milliárd forintot mozgattak meg, mi pedig részletesen átnéztük, miként bolygatták a pénzeket.
Hogyan lehet kitörni a szegénységből a mai Magyarországon? Mit kezdhetnek a dolgozókat kereső cégek azokkal az emberekkel, akik hónapról hónapra vagy hétről hétre élnek? Erről is szól a HVG új podcastja, A másik út – ennek a műsorvezetője, Orsós Lajos, a szegénységből sikeresen kitörők egyike mutatta be a legfontosabb kihívásokat.
Jogsértő az, hogy Magyarországon idősek tömegeinek választaniuk kell, élelmiszerre, gyógyszerre vagy fűtésre költsék-e a kevés pénzüket – állítja a nemzetközi jogvédő szervezet.
Emlékeznek még a nyár balatoni káoszára, a sínek mellett sétáló utasokra, vagy arra, amikor a Keleti pályaudvar lezárása után azért csúszott az újranyitás, mert a rendszer nem örült annak, hogy egy hónap után kapott újra áramot? Összegyűjtöttük a magyar vasút legfurcsább eseteit az elmúlt évből.
Amióta felújították a győri vasutat, feljött a legproblémásabbak listájának második helyére, egyre több a gond a Balatonnál is, a bajnok viszont letaszíthatatlan a trónjáról. Listánkból kiderül az is, hogy kevesebb hibát követett el a MÁV, mint egy éve, de részben a jobb idő és a veszprémi pályazár miatt.
Olcsóbban lehetett a boltokban élelmiszert venni, mint egy évvel korábban, és az infláció már nagyon közelíti a 3 százalékos célt. De annak, amit a kormány 2025 egészére ígért, a közelébe sem került az éves mutató, ráadásul nagyon nagy részben az javítja a számokat, hogy a benzin mennyivel olcsóbbá vált.
Megdöbbentően nagy hiány jött össze az év végére, a kormány decemberi előrejelzésének sem volt semmi köze a valósághoz. A világ azt figyeli, mi lesz az amerikaiak venezuelai akciója után, Európa ássa ki magát a hóból, a MÁV pedig rájött, hogy a szerbek olyan vonatot rendeltek a Budapest–Belgrád vasútra, ami miatt át kell építeni a peront. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Miért lehet megfizethetőségi válságról beszélni, ha a bérek jobban nőnek az áraknál és egyébként is lassul az infláció? Hogyan lehet mérni ezt, miért érezzük teljesen másnak, mint az egyszerű áremelkedést? És miért nehezebb kezdeni vele valamit?
Pár éve még az volt az ígéret, hogy 2026-ban robogni fog a már 2024-2025-ben szélsebes tempóra kapcsolt magyar gazdaság. Aztán fokozatosan lett egyre óvatosabb a jóslat – ahogyan az már négy éve minden egyes évben történik.
Későn tudta meg a MÁV, hogy a szerb vasút olyan vonatokat rendelt a Budapest–Belgrád vonalra, amelyeken nincs padlószint alatti lépcső, de mivel csak 2026-ra lett pénz, egyébként is az volt a terv, hogy a Keleti pályaudvar őszi lezárása után pár hónappal építik meg az akadálymentes peront.
Megpróbáltuk kiszámolni, mire alapozza azt a bemondását Orbán Viktor, hogy a kormány miatt 200 ezerrel több gyerek született. A statisztika teljes kifacsarására van ehhez szükség, miközben a születésszám történelmi mélyponton van, a gyermekvállalási kedv pedig kisebb, mint 2008-ban volt.
Elindult az osztogatás újabb köre, a kormány nagy növekedést ígér, a Költségvetési Tanács már látja a sötét időket is, Bulgária bevezette az eurót, Kína autóipara pedig hálás lehet Európának. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Január 1-jével indul a választási osztogatás újabb köre, érkezik az inflációkövető adóemelés, megváltozik az adórendszer, a minimálbér, a nyugdíj és a hitelfelvételi szabályok, és persze megszűnik az MTV. Összegyűjtöttük az új év legfontosabb változásait.
A Magyarországnál amúgy jóval elmaradottabb, belpolitikailag labilis Bulgária január elsején bevezeti az eurót. A magyarázat: a 90-es évek sokkjai után közös cél volt a pénzpiaci stabilitás, az alacsony költségvetési hiány, az alacsony infláció elérése. Magyarország nem teljesíti a csatlakozási kritériumokat, sőt konvergencia helyett divergál a céloktól. Pedig az euró elleni politikai érv már rég megdőlt.
Különleges helyzetben vagyunk: napokon belül eltelik a XXI. század első negyede. Rendhagyó összeállításban mutatjuk, hogyan teljesített Magyarország az utóbbi 25 esztendőben.
Emlékeznek még, amikor Donald Trump naponta mondott mást, hogyan hirdeti meg a vámháborút? Amikor Elon Musk láncfűrészt lengetett? Amikor Nagy Márton videón ment el fogkrémet vásárolni? Eseménydús éven vagyunk túl, mi pedig szokásainkhoz hűen megnéztük, a Gazdaság és Vállalkozás rovatok melyik cikkeit olvasták önök a legtöbbet. Ez a HVG éves gazdasági összefoglalója 2025-ből.
Aki már novemberben elkészült a bevásárlással karácsonyra, az ügyes, de nem volt egyedül: egyre többen próbálkoznak korán beszerezni az ajándékokat. Az is sok mindent elárul rólunk, minek a forgalma ugrik meg leginkább az ünnepek alatt.
