Sztojcsev Iván

Ha akarna, se tudna most hihető költségvetést összerakni a kormány?

Annak már nagy hagyományai vannak, hogy a kormány egy éjszakai Magyar Közlönyben ad ki nagy jelentőségű rendeleteket, de most egész új szintre lépünk: azt várja mindenki, aki ma Magyarországon a gazdasággal foglalkozik, vajon mikor jelenik meg a Közlöny, amelyben majd közzéteszik a 2023-as költségvetést. Ugyan a büdzsét még júliusban megszavazta a parlament, már akkor is lehetett látni, hogy a tervezet számai csak akkor lesznek tarthatók, ha a legoptimistább forgatókönyv jön be itthon és a világ más részein is, optimizmusra pedig, ahogy akkor, azóta sincs sokkal több ok.




Rákay Philiptől Orbán Győzőn át Várkonyi Andreáig – megnéztük, ki tud extra nagy profitot kihozni a bevételeiből

Orbán Győző bányacége 5 milliárd forint éves bevételből csinált 1,8 milliárd forint profitot, de még ez is eltörpül Rákay Philip tanácsadó vállalatának, vagy Sarka Kata és Rogán-Gaál Cecília médiacégének bevételarányos nyeresége mellett. Több tucat NER-közeli vállalat éves beszámolóját vizsgáltuk meg, hogy kiderítsük, az árbevételük mekkora részéből tudtak nyereséget kihozni.



Illúzió azt hinni, hogy nem hat mindenkire a 400 forintos euró

A Covid-járvány kezdete óta kisebb-nagyobb intenzitással zajló forintgyengülés az elmúlt hetekben turbó fokozatba kapcsolt: az év eleji szinthez képest az euró 9 százalékkal drágult, a dollár esetében 13 százalékos az eltérés, hétfőn pedig majdnem elérte a 400 forintot az euró ára. Egyszerű lehet mindezt azzal elintézni – és Facebook-kommentelők ezt láthatóan meg is teszik –, hogy itt forint a fizetőeszköz, amíg nem megyünk külföldre, ez kit érdekel, ám a helyzet ennél jóval bonyolultabb, a gyengülés pedig épp annyira érinti azokat is, akik nem mennek tovább a sarki boltnál. Elmagyarázzuk, miért.


Havi kétezer forintot lehet spórolni az élelmiszerárak befagyasztásán, de mit nyerhet vele a kormány?

Kiszámoltuk, mennyit lehet azzal spórolni, hogy a kormány hét élelmiszertermék árát maximálja. Arra is kerestük a választ, mekkora politikai kockázatot jelent a kormánynak a választás előtti hónapokban elszálló infláció, mi a kormány felelőssége az eddigi drágulásban és mi a világpiaci folyamatoké, illetve mennyi a racionalitás az ellenzék áfacsökkentési kérésében.


Összegyűjtöttük, amit a benzinár befagyasztásáról tudni érdemes

480 forintban maximalizálják a 95-ös benzin és gázolaj árát – jelentette be Gulyás Gergely. Mit jelenthet ez, kivel fizettetik meg a világpiaci és a magyar ár közötti különbséget, miért nem csökkenti a kormány egyszerűen a benzin adóját, nem fenyegethet-e üzemanyaghiány, és csökkenhet-e most az infláció? Ezekre és más, a benzinár rögzítéséhez kapcsolódó kérdésekre gyűjtöttük össze a válaszokat.




Showtime augusztus 20-án: minden idők legnagyobb és legdrágább nemzeti ünnepe jön

Többnapos, országos dínom-dánom várható augusztus 20. körül – elsőre úgy tűnhet, hogy sokszorosan bepótolná a kormány a tavaly a járvány miatt elmaradt nemzeti ünnepet, csakhogy már 2020-ra is ilyet terveztek, és ezt hivatalosan csak áttolták 2021-re. A Szent István Napokra keresztelt monstre állami fesztiválon mindent felvonultatnak a sörtől és Ákostól a katonai légiparádén át a tűzijátékig. A rongyrázásnak persze ára van: a rendezvénysorozatra nettó 5,5 és 7,9 milliárd forint közötti összeget költenek el.


Tényleg sikertelen lett volna a magyar válságkezelés, ha eurónk van?

Annak, hogy Magyarországon az előző és a mostani válságkezelés is sikeres volt, közben pedig nagy növekedést láthattunk, egyik fő oka az, hogy forintot használunk – erről beszélt a forint 75. születésnapján Matolcsy György. Megnéztük, miben lehetett volna más a helyzet, ha az elmúlt legalább 13 évben már az euró lett volna a magyar pénz, és nem lenne önálló jegybankunk.


Elemzők a pénzszórásról: A kormány intézkedései a félelemről szólnak

Még 9 hónap van a választásokig, de Orbán Viktor már bejelentett egy sor olyan intézkedést, amelyekkel a szavazók szívét nyerné meg. A választások előtti pénzosztás Bod Péter Ákos közgazdászt a Medgyessy–Gyurcsány-érára emlékezteti, a GKI vezérigazgatója, Molnár László szerint pedig arra utal, hogy ettől a választástól tart a legjobban a Fidesz. Kérdés persze, mi valósul meg ténylegesen az eddigi bejelentésekből: az apró betűs részeken sok fog múlni.



A tartalékokat élik fel az önkormányzatok, hogy túléljék 2021-et

Szigorú, feszes költségvetéssel és a tartalékok elhasználásával próbálják a legtöbb városban megőrizni a pénzügyi működőképességet, de többen hitelfelvételre vagy értékpapírok eladására is rákényszerülnek. Van, ahol az iparűzési adó megfelezése miatt adott állami kompenzáció annyira elég, hogy egy kicsit kint legyen a vízből a város, máshova, például Budapestre és Győrbe nem jut ebből a keretből pénz. Körbenéztünk az ország legnagyobb városaiban és néhány kisebb településen, hogyan gazdálkodik a városvezetés a válság alatt.


De mi lesz, ha mégis elmarad a tokiói olimpia?

Kicsi az esély arra, hogy kevesebb mint három hónappal az idénre halasztott olimpia megnyitója előtt lefújják az eseményt, mégis eljátszottunk annak gondolatával, milyen hatásai lennének egy ilyen döntésnek. A legnagyobb csapást kétségkívül a japán gazdaság szenvedné el, de azokról a sportolókról sem lehet elfeledkezni, akiknek ez lenne az utolsó, vagy az egyetlen lehetőségük az ötkarikás szereplésre.


Rengeteg infografikán mutatjuk meg a koronavírus-járványunk egy évét

Egy éve, 2020. március 11-én vezette be a kormány a veszélyhelyzetet és az első korlátozó intézkedéseket. Az elmúlt egy évben közel félmillió magyar esett át a koronavírus-fertőzésen, 340 ezren gyógyultak fel belőle, de több mint 16 ezer honfitársunkat elvesztettük a koronavírus következtében. A fény már látszik az alagút végén: több mint egymillióan kapták már meg valamely oltóanyag első adagját. Infografikák tömegén keresztül mutatjuk be a koronavírus oldalunkon nap mint nap taglalt hatását a társadalomra.


Kiszámoltuk, többet kell-e dolgozni egy lakásért, mint 2009-ben

2009-ben az átlagos négyzetméterárakkal számolva még 83 havi átlagfizetésből jött ki egy 60 négyzetméteres lakás, 2019-re ez 89 hónapra nőtt. Bár az ország legnagyobb részén javult a helyzet, Budapesten közel két évvel kell többet dolgozni egy ilyen elképzelt lakásért. Az ország legszegényebb egyötödének helyzete romlott hatalmasat.


Megmutatjuk, hol ütötte meg a válság legkeményebben Magyarországot

Nincs olyan zuga az országnak, ahol ne nőtt volna a munkanélküliség a koronavírus-járvány kitörése óta. Ebben önmagában sok meglepetés nincs, abban már annál inkább, hogy a nagyvárosokat sokkal jobban megütötte a válság, mint a kistelepüléseket. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) hónapról hónapra közli az álláskeresőkről szóló adatsorokat, mi ezekből raktunk többet is infografikára.


A koronavírus kórházi fertőzésként is pusztítóbb, mint az eddigiek

A koronavírus hazai halálos áldozatai közül 260 kórházi fertőzésként kapta el a betegséget, ami nemcsak önmagában, hanem a korábbi kórházi fertőzési adatokhoz képest is kiemelkedő szám. Ez nem csak magyar jelenség, kérdés azonban, hogy egy esetleges második hullám esetén mit lehet tenni a járvány kordában tartása érdekében. Erre az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem válaszolt, ezért szakértőkkel beszéltük át a lehetőségeket.