A kampányban keveset volt erről szó, de óriási problémákkal kell megküzdenie a következő magyar kormánynak. Már a nyár végéig nehéz döntéseket kell meghozni, és nagyjából az utolsó pillanatban vagyunk, hogy elinduljon a munka, amivel megúszhatjuk, hogy 2030-ra ne legyen még nagyobb a krízis.
Magyarország választani készül; a szerbiai gázvezeték mellett talált robbanóanyag és az amerikai alelnök látogatása sem fordította meg a kampányt; az iráni háborúban egyelőre megúszta a világ a legrosszabb forgatókönyvet. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Még mindig 2 százalék alatti az infláció. Az iráni háború első heteiben a benzinárat még csökkenőnek mérték a tavaly ilyenkorihoz képest, az élelmiszerárak stagnáltak, a rezsi pedig nem drámai módon nőtt, ahogy beérkeztek a januári hideg fogyasztási adatai.
Látványos osztogatások voltak már korábbi kampányokban is, de 2022-ben egész új szintre kapcsolt a kormány még a korábbiakhoz képest is. Most pedig úgy is az előzőhöz fogható pénzszórás történt, hogy alig van mit kivenni az államkasszából.
Meg kell-e adóztatni a szokásosnál jobban, ha egy cég ölébe váratlanul hullik sok pénz? Mit lehet tenni, hogy ez segítse a gazdaságot? Miért kellene rácsapni a politikusok kezére, ha ezt sima pénzbehajtásnak képzelnék? És mi köze van ennek ahhoz, ahogy több száz éve a fákról lepottyanó gyümölcsök tulajdonjogát rendezték?
Még egyetlen választást megelőző évben sem romlott annyi fontos gazdasági mutató egyszerre, mint tavaly. Ez sorsdöntő lehet, hiszen az emberek nagy többsége már 2025-ben eldöntötte, kire fog most szavazni.
Annyiféleképp kavarták meg az infláció számítását, és olyan bonyolult a rezsi kiszámítása, valamint a januári hidegre válaszul adott rezsitámogatás minden részlete, hogy az áremelkedés a statisztikában még kisebbnek is fog látszani, mint ha nem lett volna januárban hideg.
Tovább tart az energiaválság, a jegybank szerint is rosszabb lehet 2026, mint ahogy eddig hittük, közben a bóvli szintre leminősítés is szóba került. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Egy korábbi olajválságnál sem tűnt el több olaj a világpiacról, mint most, de egész máshogy élték meg a korábbi kríziseket az emberek. 1973-ban egy hónappal az olajembargó kezdete után volt, ahol már börtönnel fenyegették a túl sok energiát fogyasztókat, 1979-ben nem tűnt ennyire drámainak a helyzet, csak épp hónapok múlva is lehetetlen volt megállítani az áremelkedést.
Majdnem minden fontos mutatóban rontott az előrejelzésein a jegybank. Hamarosan visszatérhet a 4 százalék fölötti áremelkedés, a céges beruházások még idén sem fogják segíteni a magyar gazdaságot. Bemutatta a Magyar Nemzeti Bank legújabb Inflációs jelentését.
Annyiszor lehet olvasni a dühös kommenteket, hogy ahol forgalomcsillapítás van, oda nem mennek be a szerelők és a szállítók, az ingatlanpiac pedig szenved, hogy úgy döntöttünk: megkérdezzük magukat az érintetteket, igaz-e ez. Építőipari dolgozók, futárcég, fuvarozó, ingatlanosok, és persze az önkormányzatok, valamint az ott élők segítségével néztük át a helyzetet.
Bedurrantotta a kormány a választási osztogatást, az állami bevételek pedig nem nőttek akkora ütemben, mint a kiadások, így két hónap után már 2106 milliárd forint a hiány.
Magyarország továbbra sem engedi, hogy Ukrajna EU-hitelt kapjon, Trump a NATO-t fenyegeti, de az is kiderült, mennyibe került Matolcsy György WC-je. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Legalább négymilliárd forintot és egy jó kiemelést nyert a Ferencváros az Európa Liga-szereplésével, de 2-4-szer ennyi pénzt kaphatott volna, ha nem esik ki a BL-selejtezőn. Egy furcsa szabály miatt viszont nem elképzelhetetlen az sem, hogy a következő Bajnokok Ligájába selejtező nélkül bejusson.
Donald Trump kamatcsökkentést szeretett volna, de a Federal Reserve úgy döntött, ilyen gazdasági helyzetben egyelőre ennek nincs itt az ideje.
Éveken át kisebbnek tűnt az infláció azzal, ahogy a rezsit számolták, tavaly óta viszont pont magasabbnak látszik emiatt a módszertan miatt. Az előző benzinárstopnak pedig hatalmas szerepe volt abban, hogy miután kivezették, hosszú időre brutálisan nőtt az inflációnk.
Országok roppanhatnak bele abba, ha hirtelen egyetlen iparágukra pénzeső hull, látványos inflációkat is elő lehet idézni pénzszórással. De vannak olyan helyei is a világ fejlett részének, ahol sokan gondolják úgy, az sem jó, ha a saját bankszámlájuk hízik nagyra.
A világ energiapiacán akkora káosz van, mint 2022-ben, a magyar kormány benzinárstopot vezetett be, csak most védett árnak nevezi, és mostanra összejött az egész évre tervezett költségvetési hiány fele. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Közel 150 milliárd forint nyereséggel zárta 2025-öt az Erste Bank, miközben bankadóként, tranzakciós illetékként és extraprofitadóként több pénzt fizetett az államnak, mint amennyit a dolgozói béreire költött. A bank nem várt szerepet kapott a kampányban is, de ez az ügyfeleik reakcióin egyelőre nem látszik.
Már a 2022-es kampány idején is a miénk volt az EU legnagyobb inflációja, a választás után viszont elszabadultak az árak. Volt itt energiaválság, 25 százalék fölötti áremelkedés, árstopok, kormányzati beavatkozás, aztán egy jó szintre visszatérő, majd megint megnövő infláció, és most hiába jött egy nagyon alacsony adat, újra van mitől tartani.
