Európát és Ukrajnát kihagyva vállalnának az USA vezetői majdnem mindent, amit az oroszok kérnek; elfogadta a magyar kormány, amit az EU kért a gazdaságpolitikában; gyengülni kezdett a forint, miután Orbán Viktor megmondta, hogy erősödni fog. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Egyik nap vámokkal fenyeget az amerikai elnök, a következőn mégsem, aztán újra, a világ összes többi politikusa pedig próbálja követni, mi történik. A játékelmélet kutatói örülhetnek: ilyen agresszív stratégiát rég nem láttak.
Sorozatban harmadik évben lett Magyarország az EU legkorruptabb tagállama; minden várakozásnál csúnyábban ugrott meg az inflációnk; folytatódik Trump fenyegetőzése már nem csak a vámok, hanem Ukrajna ügyében is. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Bemutatta a KSH, idén mi az a 293 étel és ital, 475 más áru és 195 szolgáltatás, amelynek az árváltozásából kiszámolják az inflációt. Sok apró meglepetést – összetöpörödő csokit, új férfisapkát – és több fontos, valóban nagy változást is találtunk a listán.
Sokáig kibírta a magyar gazdaság a korrupciót, de ezeknek az időknek vége van: százmilliárdokat veszít Magyarország azon, hogy az EU legkorruptabb állama – hangzott el a Transparency International Magyarország jelentésének bemutatóján. Szó esett arról is, hogy nem a képesség, hanem az akarat hiányzik a javuláshoz, és a lengyel példán azt is érdemes megnézni, mennyire hozhat gyors változást egy kormányváltás.
Magyarországon 2023 vége óta nem volt ennyire nagy az infláció, a havi áremelkedés pedig 2022–2023 fordulójának legrosszabb emlékeit idézi.
Egy pontot rontott Magyarország a Transparency International korrupcióérzékelési listáján, így maradt az Európai Unió legkorruptabb tagállama.
A legnagyobb amerikai techcégek vezetői kérik Donald Trumpot, hogy helyezze nyomás alá az EU-t, ne legyenek olyan szigorúak az európai szabályok. Az EU-polgárok adatainak védelme és a piactorzítás elleni szabályok dollármilliárdokban mérhető kárt okoznak a nagy techcégeknek, és most jön csak a próbálkozás, megszerezhetik-e ingyen az adatainkat, hogy azzal fejlesszék a mesterséges intelligenciát.
Donald Trump bedurrantotta a vámháborút, majd azzal a lendülettel parkolópályára is tette, miközben Elon Musk stábja hazai pályán ámokfutásba kezdett; a magyar kormány lemondott Mini-Dubajról; a G-nap tízéves fordulójára emlékeztünk. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Nagy kanyarokat írtak le Simicska Lajos cégei azóta, hogy az egykori csúcsoligarcha 2015. február 6-án nyilvánosan összeveszett Orbán Viktorral. A Közgépet átnevezték, de ma is működik, a médiabirodalom sorsa még kacifántosabb, és persze van olyan cég is, amelyet Mészáros Lőrinc vett a nevére.
Achtung, achtung, előzünk! Emlékeznek még az ígéretekre, hogy 2030-ra utolérjük Ausztriát? Nem fogjuk – és még sok-sok évtized múlva is csak kisebb gazdasági csodával lehetünk a közelükben. Az EU-átlag talán kicsit közelebb van, de ahhoz is lenne min változtatnunk, hogy odáig eljussunk.
Nagyon ritka az a helyzet, amikor egy ország jól járhat a vámháború megindításával. A sikeresnél sokkal gyakoribb az olyan vámháború, amit utólag még a kirobbantói is megbántak.
Alig érezhetően nőtt csak a magyar gazdaság a frissen kiadott 2024-es adatok szerint; Orbán Viktor az Emirátusokban ígéri, hogy minden rendben lesz Mini-Dubajjal; totális káoszt hozott a techszektorban az új kínai MI-modell. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
A brutális áremelkedésről szólt az elmúlt négy év, de ahogy eltérnek az emberek vásárlási szokásai, úgy érezhettük eltérőnek az inflációt is. Kiszámoltuk, mekkora a különbség egy gyakran és egy soha nem autózó ember, egy távhővel és egy gázzal fűtő család, vagy épp egy gyerektelen és egy szülő inflációérzékelése között.
A péntek reggel publikált friss adatok szerint 7725-tel kevesebb gyerek született 2024-ben, mint egy évvel korábban, 2021 óta 15 ezerrel zuhant vissza a születésszám, lakosságarányosan pedig korábban elképzelhetetlen mélypontra került. A halálozások száma ellenben alig változott.
Minimálisan tudott csak nőni a magyar gazdaság teljesítménye 2024-ben, az eredeti növekedési ígéreteknek a közelében sem voltunk – derül ki a KSH most kiadott éves számaiból. Apró jó hír legalább az, hogy a technikai recesszióból kijöttünk, október-decemberben már nagyobb volt a GDP, mint az év közepén.
Sorozatos válságokat él át a világ és Magyarország is az elmúlt években, de van, amiben még most is velünk maradtak a Covid-időszak alatti krízis gazdasági hatásai. Az öt éve kitört járvány hatásait bemutató sorozatunk mostani részében azt nézzük meg, hogyan formálta át a gazdaságot 2020-2021, és milyen hatásai azok, amelyeket még olyankor is érzünk, amikor a világjárvány már távoli rossz emlék.
Olyan dolog következik a magyar gazdaságban, ami még nemzetközi szinten is nagyon ritka: az államnak rengeteg pénzt kell kifizetnie heteken belül a nagy infláció alatt kiadott állampapírok után, miközben megtippelni is nehéz, mennyit fognak az emberek ebből visszatenni az államkasszába, vagy mennyire kezdenek el költekezni. Segítünk eligazodni, mi is jön.
Összesen 37 alkalommal módosították a 2024-es költségvetést, összesen 3930 milliárd forintot mozgattak meg. Részletesen mutatjuk, honnan vettek el pénzt, és milyen célokra adtak az eredetileg tervezettnél többet.
A magyar kormány, a nemzetközi szervezetek és a független elemzők is nagyon mellélőttek egy-másfél éve, amikor megjósolták, mekkora lesz az infláció 2024-ben. A végleges szám a vártnál sokkal jobb lett, ehhez pedig olyan dolog is kellett, aminek nem feltétlenül örülünk.