Olyan helyeken sikerült a Tiszának a Fideszbe belemarnia, ahol 1998 óta senkinek nem jött össze. A nagy kérdés az, tartós-e ez az állapot. Grafikonokon mutatom, hogyan vesztette el a Fidesz a legstabilabb bázisait és hogyan tűnt el azokról a helyekről, ahol korábban is necces volt a sikere.
Azután, hogy a Fidesz bejelentette, kik veszik fel a nekik járó mandátumokat, biztossá vált, hogy hárommal több nő lesz az új Országgyűlésben, mint ahány fideszes és KDNP-s képviselő. Ilyen korábban akkor fordult elő, amikor a Fidesz még apró párt volt.
Tizenhat év eltelt azóta, hogy a Fidesz utoljára választási programot írt, így bőven lett volna idejük arra, hogy megvalósítsák azokat. Éppen ezért itt az idő mérleget vonni: megnéztük, a 2010-es 40 pontból mit tudtak valóra váltani, mivel próbálkoztak sikertelenül vagy részsikerekkel, és melyek voltak azok az ígéretek, amelyekből semmi sem lett.
Rohamtempóban mutatkozik be a leendő kormány, és sietniük is kell, mert nagyon súlyos az örökség, ahogy a Fidesz átadja az országot. Eközben Simor András azzal vádolja az MNB előző vezetését, hogy az ő munkája miatt fenyegette az Erstét, újraindult az olajszállítás a Barátság vezetéken és bejelentették a jászberényi Electrolux-gyár bezárását. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Nemzeti oldal? Család? Konzultáció? Migráns? Karmelita? Annyi szó volt, amelynek a bukott propagandagépezet új jelentést akart adni és kisajátítani a Fidesz számára. Itt az idő, hogy visszaadjuk ezeknek az igazi értelmét, és úgy használjuk őket, ahogyan valóban kell.
Berezvai Zombor szerint most lehet változtatni a politikai nyomáson, ami minden hivatalt maga alá gyűr. A Gazdasági Versenyhivatal vezető közgazdásza napokkal a választás előtt állt a nyilvánosság elé a visszásságokkal, aminek sok kollégája örült. Mi történt azóta, hogy a nyilvánosság elé lépett? Hogyan lépne fel a Tisza-kormánnyal szemben a GVH? Portréinterjú Berezvai Zomborral.
Rég nem gondolták ennyire sokan, hogy javulni fog az ország gazdasági helyzete, igaz, az összkép még így is pesszimista. A céges döntéshozók is bizakodóbbak lettek, de azért visszafogottan, ráadásul nagyon sok vállalatnál terveznek áremelést és létszámcsökkentést.
Rendbe kell rakni valahogy a gazdaságot egy választás után, főleg ha a kampányidőszak a pénzszórásról is szólt, de arra is tökéletes ez az idő a győztes számára, hogy még népszerűbbé tegye magát. Megnéztük, mi a valóság, mézeshetek jönnek-e általában ilyenkor, vagy csúnyább időszak.
Óriási költségvetési hiánnyal, minimális növekedéssel, és hetek alatt megoldásra váró problémákkal veszi majd át a Tisza Párt a gazdaságot. Egy elemző mondta el kérdésünkre, mit tehet a leendő kormánypárt egy ilyen helyzetben.
A Tisza Párt készülhet arra, hogy valahogyan rendbe rakja a magyar gazdaságot; a leendő miniszterelnök már az EU-pénzek hazahozataláról és az energiaügyekről is tárgyalt, közben pedig figyelhetjük, mennyire omlik össze a Fidesz gazdasági hátországa. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Emlékeznek még arra, amikor Szijjártó Péter megmondta, fontosak a családok, úgyhogy felújítanak egy stadiont? Amikor Orbán Viktor ünnepélyesen átadott egy órát? Vagy amikor „Dolgozunk rajta!” molinóval pózolt egy képviselő? Most itt a lehetőség: a HVG olvasói szavazhatják meg, melyik volt a 2025/2026-os kampányroham legjobb átadója.
Tudták, hogy voltak körzetek, ahol a Fidesz 25 százalékot sem ért el? Hogy már a legszegényebb helyeken is egálban van a Tisza Párt a Fidesszel? Hogy mennyire sokat köszönhet a Tisza az ország közepének? És hogy amit a Fidesz bemutatott, az még mindig nem a valaha volt legnagyobb visszaesés?
Sok határon túli szavazat segítette a Fideszt, és még néhány olyan hely maradt, ahol változhat az eredmény, amikor beérkeznek a külföldre költözöttek szavazatai. Megnéztük, hány választókerületben változhat még az eredmény.
A kampányban keveset volt erről szó, de óriási problémákkal kell megküzdenie a következő magyar kormánynak. Már a nyár végéig nehéz döntéseket kell meghozni, és nagyjából az utolsó pillanatban vagyunk, hogy elinduljon a munka, amivel megúszhatjuk, hogy 2030-ra ne legyen még nagyobb a krízis.
Magyarország választani készül; a szerbiai gázvezeték mellett talált robbanóanyag és az amerikai alelnök látogatása sem fordította meg a kampányt; az iráni háborúban egyelőre megúszta a világ a legrosszabb forgatókönyvet. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Még mindig 2 százalék alatti az infláció. Az iráni háború első heteiben a benzinárat még csökkenőnek mérték a tavaly ilyenkorihoz képest, az élelmiszerárak stagnáltak, a rezsi pedig nem drámai módon nőtt, ahogy beérkeztek a januári hideg fogyasztási adatai.
Látványos osztogatások voltak már korábbi kampányokban is, de 2022-ben egész új szintre kapcsolt a kormány még a korábbiakhoz képest is. Most pedig úgy is az előzőhöz fogható pénzszórás történt, hogy alig van mit kivenni az államkasszából.
Meg kell-e adóztatni a szokásosnál jobban, ha egy cég ölébe váratlanul hullik sok pénz? Mit lehet tenni, hogy ez segítse a gazdaságot? Miért kellene rácsapni a politikusok kezére, ha ezt sima pénzbehajtásnak képzelnék? És mi köze van ennek ahhoz, ahogy több száz éve a fákról lepottyanó gyümölcsök tulajdonjogát rendezték?
Még egyetlen választást megelőző évben sem romlott annyi fontos gazdasági mutató egyszerre, mint tavaly. Ez sorsdöntő lehet, hiszen az emberek nagy többsége már 2025-ben eldöntötte, kire fog most szavazni.
Annyiféleképp kavarták meg az infláció számítását, és olyan bonyolult a rezsi kiszámítása, valamint a januári hidegre válaszul adott rezsitámogatás minden részlete, hogy az áremelkedés a statisztikában még kisebbnek is fog látszani, mint ha nem lett volna januárban hideg.
