Generációk óta azt tanulják a magyarok és az oroszok is, hogy mindent személyes kapcsolatokkal lehet elintézni, erre telepedett rá az állam. A korrupció és az elnyomás is sokkal durvább Oroszországban, miközben a magyar vezetők szándékai is lehetnek hasonlóak – erről beszéltek a Transparency International Magyarország rendezvényén az Alekszej Navalnijról szóló film levetítése után.
A gyengélkedő autó- és akkuipar, valamint az aszály húzta mélybe a gazdaságot; átlépte a bitcoin a 100 ezer dolláros álomhatárt; az európai piacokon a francia kormány bukása miatt aggódhatnak. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Közép-Európához és az EU egészéhez képest is gyenge a magyar munkatermelékenység – mutatta be az MNB. Az iparunk termelékenysége egyáltalán nem javult, a minimális javulást a szolgáltató szektor hozta.
Az autógyártás és az akkuipar rosszul teljesített, a bajokat pedig csak tetézte, hogy megérkezett nyáron az aszály is – mutatta be a KSH, miből állt össze a minden várakozásnál rosszabb július–szeptemberi GDP-adatunk.
Több vonal is lassabbá válik néhány perccel, a mellékvonalak közül akad nem egy, ahol tíz percnél is nagyobb változáshoz kell hozzászokni, a pótlóbuszok közül pedig sokkal kevesebb fog elindulni, mint eddig – így néz ki a MÁV új, december 15-től érvényes menetrendje.
2026-ra remélhetőleg több mint négymillióan fogják használni a Digitális Állampolgárság Programot, ahol az ember egy applikációban végezheti minden állami és banki ügyintézését. Rogán Antalt kérdezték a parlamentben arról, mit kezdenének az adatvédelemmel, és mi vár azokra, akik nem szeretnék az okostelefonos ügyintézést.
A 2015-ös szint dupláján jár a lakásbérlés díja, az akkori háromszorosán a lakásár. Így aztán nem csoda, hogy nagyon magas számok jöttek ki, amikor megmérték, mennyire sok család számára jelent brutális anyagi terhet a rezsi, a lakásbérlés vagy a törlesztőrészlet kifizetése – mutatta be a Habitat for Humanity.
Tényleg bármit el lehet adni az embereknek azzal, hogy a múltra emlékeztetjük őket – de nem csak tárgyakat, hanem gazdaságpolitikát is. A nosztalgia gazdaságát kutatók bemutatták, hogy minél szegényebb valaki, annál szebbnek hiszi a múltat, hogy a kollektív stresszhelyzetben jobban eltűrjük a drágulást, de még azt is, hogy ötvenéves gazdasági tévhitek tudják alakítani a politikát.
A kiemelt sportegyesületek és a nagyobb sportági szövetségek költségvetési támogatása is megnövekszik jövőre, igazán sok pénzt viszont a létesítmények fenntartása fogja elvinni. Átnéztük, milyen sportcélokra jut a 2025-ös költségvetésből pénz.
A lengyel boltokban olcsóbb az étel, mint Magyarországon, pedig ott magasabbak is a fizetések – mutatta be Magyar Péter. Utánajártunk: valóban vannak olyan árak a lengyeleknél, amelyek alacsonyabbak a miénknél, még ha ez nem is igaz mindenre. Tényleg az áfacsökkentés lenne a csodaszer az árak csökkentésére? És tényleg igaz, hogy máshol nem vagy alig kell fizetni az élelmiszerekre áfát? Megnéztük, mi a helyzet az EU országaiban.
A válság előttitől még elmarad a magyar lakáspiac, de már szép ütemben tér magához. Az MNB lakáspiaci jelentése azt is megmutatja, hogy egyre kevesebbet tudnak alkudni a vevők, és arra is kitér, hogy 2025-ben pöröghet fel a piac még jobban.
Csak akkor lehet beindítani a gazdasági növekedést, ha az infláció árnyékát is eltöröljük – mondta az MNB alelnöke a kamatdöntés utáni háttérbeszélgetésen. A jegybank várakozásánál jóval gyengébb a forint, emellett az adópolitika is felfelé lökheti az árakat, ráadásul élnek a rossz emlékek, még mindig sokan tervezik úgy a pénzügyi döntéseiket, mint ha a valósnál sokkal nagyobb volna az infláció.
Bizonytalan maradt a geopolitika helyzete, és a magyar gazdaság sincs a legjobb állapotában, így aztán az MNB úgy döntött, marad a szeptember óta tartott szintjén az alapkamat.
Az gyorsan kiderült 2022-ben, hogy az oroszok nem tudják három nap alatt elfoglalni Ukrajnát, de arra sem számíthattak sokan, hogy több mint ezer napig fog tartani az orosz–ukrán háború. Óriási változások történtek az elmúlt ezer napban nemcsak az agresszornál és a megtámadott félnél, hanem szerte a világban. Ezek közül foglaljuk össze a legfontosabb gazdasági következményeket.
Aggódva számolgatja egész Európa, mit hozhat Donald Trump következő elnöksége; fizetést kapnak az államtól az egykori Dunaferr dolgozói; elkészült az összesítés arról, hogy hány millió magyar él lakhatási szegénységben. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
A korábban vártnál sokkal gyengébb idén a magyar gazdaság, jövőre a növekedésünk egy kicsivel 3 százalék fölé lép fel a CIB előrejelzése szerint. Az igazán nagy baj nem a lakossági fogyasztással van, hanem a cégek és az állam beruházásai vannak olyan szinten, amivel csak a katasztrófa-forgatókönyvekben számoltak. Nagy kérdés, hogy Donald Trump mennyire ugrik neki a német autóiparnak, de ennek a hatásai csak évek múlva mutatkozhatnak.
Számszerűsítette a Habitat for Humanity, hány ember van az országban, akik rettenetes körülmények között élnek, vagy annyi pénzüket viszi el a lakhatás, hogy másra alig tudnak költeni. Arra is kitértek, hogy a gazdasági akcióterv nagyrészt csak a régi programok újracsomagolása, de a kormány legalább már beszél arról, hogy lakhatási válság van.
Amikor egy vállalat vagy egy párt nagy bajba kerül, sokkal nagyobb valószínűséggel nevezhetnek ki az élére egy nőt, aki aztán az arcát adja a bukáshoz – most épp az amerikai választás kapcsán figyelt fel újra a világ az üvegszikla-elméletre. Ez pedig nem csak hangzatos szlogen, hanem tudományosan valóban igazolható tény. Sőt, azt is bebizonyították már, hogy gyakorlatilag bármelyik csoportra igaz, amelyiknek egyébként kevés esélye volna megtörni a középkorú vagy öreg fehér férfiak hatalmát.
Az infláció 3,2 százalékosra gyorsult októberben – adta hírül a KSH. Az élelmiszerárak egyre inkább felfelé tartanak, a szolgáltató szektor még mindig nagyon drágul, az összesített szám azért lehet még mindig viszonylag alacsony, mert a benzin, a használt autó és a KSH sok vitára alapot adó módszertana szerint a vezetékes gáz olcsóbb, mint egy éve volt.
Egy hónap alatt 427 milliárd forinttal nőtt a hiány, így már az eredeti éves cél 121 százalékánál tart.