Magyarországra szervezik az orosz és az amerikai elnök találkozóját; megszűnés fenyegeti a Szigetet; ott tart a kampány, hogy már a tizennegyedik havi nyugdíj ötletét is bedobták. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Hatalmas lyukat ütne az államkasszán, ha egyszerre vezetnék be a 14. havi nyugdíjat. Kisebb, de így is súlyos tétel akkor lenne ez, ha több évre elosztva adagolnák. Ráadásul, ahogy a 2021–2022-es osztogatás, úgy ez is csúnyán felfelé tolhatja az inflációt.
Ismert nemzeti legendánk, hogy hasonló méretű országokhoz képest kiugróan sok Nobel-díjas született Magyarországon. Ehhez azt is hozzá szokás tenni, hogy közülük feltűnően sokan hagyták el az országot. Tanulságos megnézni, mi a helyzet nálunk és a környék országaiban – sokat megtudunk belőle egész Közép-Európáról.
Néhány évre sikerült nagyot dobni a házasodási kedven az állami támogatásokkal, de most már visszakerülhet az új házasságok száma a 2000-es évtized közepének szintjére. Kevesebben válnak el, mint egy generációval ezelőtt, viszont kimondottan sokan akkor vetnek véget a házasságuknak, amikor a gyerekeik már felnőttek – derül ki a KSH adataiból.
Miért halt meg úgy Semmelweis Ignác, hogy nem ismerték el a felfedezését? Miért csak az elmúlt pár száz évben hozott a technika fejlődése életminőség-javulást is, és mi a baj azzal, ahogyan ma egymás után jönnek a nagy újítások? Az erre adott válasz ért idén közgazdasági Nobel-díjat.
Hogyan lehet előre jelezni, mekkora eséllyel vesznek át egy munkát a gépek az emberektől? Mi változhat most, hogy sok száz év után először szellemi dolgozók is féltik az állásukat? És mit lehet tenni, hogy a technológia fejlődésével az átlagember is jól járjon?
Vállalkozói hitel ígéretével és a repülőrajt szlogen felmelegítésével folytatódik a kampány; magas maradt az infláció; olyan szereplő készülhet szélerőműpark építésére, aki miatt már a NER-nek sem lesz baja a szélenergiával. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Péntek este érkezik az első őszi értékelés a magyar gazdaságról a nagy hitelminősítők részéről. Az értékelés azonban csak az egyik gondja a kormánynak, hiszen rosszul áll a Fidesz a közvélemény-kutatásokban. Logikus lépés lenne a pénzszórás, de 2021–2022-vel ellentétben most nem nagyon van mit elosztogatni. Piaci elemzőket kérdeztünk arról, mekkora a mozgástér.
Jóval kevesebben kaptak családi adókedvezményt, mint az évtized elején, a gyerekvállaláshoz kötött támogatásból is kevesebbeknek jutott – olvasható ki a KSH most kiadott 2024-es összesítéséből. Az állam azokat támogatja, akik dolgoztak a gyerekük születése előtt, az önkormányzatoknak pedig arra maradt pénzük, hogy összesen 25 milliárd forintot kiosszanak segélyként.
A júliusi szinten ragadtak be az árak, még úgy is, hogy az idényáras élelmiszerek és a nyaraláshoz kapcsolódó szolgáltatások egy kicsit olcsóbbak lettek. Igaz, ehhez az is kellett, hogy már megint nagy gázáremelkedést mérjen a KSH.
„Nehezen ismerjük be, hogy elaludtunk” – hangzott el az energetikai cégvezetők beszélgetésén a Budapest Economic Forumon. Az E.ON vezérigazgató-helyettese és az MVM vezérigazgatója arról is beszélt, hogy a cégek tudatosságával lehet még spórolni, és hogy a molekula olcsóbb lehet, de a rendszerhasználati díj nem.
Az infláció magasabb, mint amilyennek lennie kéne, ráadásul lassan mennek csak lefelé az emberek és a cégek várakozásai – mondta Banai Ádám, az MNB ügyvezető igazgatója. A kormány olcsó céges hitelt kínál, de a vállalatoknak most sem a hozzáféréssel van a bajuk.
Milyennek látják a nagyvállalatok vezetői az ország és a saját cégük helyzetét? Erről beszéltek a Budapest Economic Forumon a Mol, a Magyar Telekom, az Opus és a KPMG vezetői.
Az EU nem áll annyira rosszul, mint ahogyan sokan látják – mondja az OTP vezérigazgatója.
„Mindenki bírja a fájdalmat, kivéve azt, aki érzi” – mondta ezt a Mol első embere arról, hogy mások azt kérik, Magyarország váljon le az orosz energiáról.
Elmondta a nemzetgazdasági miniszter, milyen adóváltoztatásokat tervez még a választás előtt. Arra is kitért, hogy eddig jobban teljesítettünk, mint a német gazdaság, és már most kisebb gazdasági növekedést ígért 2026-ra, mint amivel eddig számolt a kormány.
Mészáros Lőrinc közelít Soros Györgyhöz a szupergazdagok listáján; kiderült, hogy több évben is alulbecsülték a szegények számát; a honvédelmi miniszter alapítványba szervezi a vagyonát, a kormány pedig új adótörvényeket jelentett be. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Mostanra készült el a statisztika arról, hogy melyik városban hányan éltek idén az év elején. Érdekes dolgokat láthatunk, ha ezt a népszámlálás számai mellé tesszük: két és negyed év alatt is nagyon komoly változások történtek szerte az országban.
A személyi kölcsönöket és a lakáshiteleket viszik, mint a cukrot, de a cégek alig akarnak több hitelt felvenni. A lakások még túlárazottabbak lettek, mint eddig voltak. Az erősödő forint nem segített a jegybanknak, így csökkent, de még mindig nagy a vesztesége – derül ki az MNB féléves jelentéséből.
725 millió bankjegy és 2,6 milliárd pénzérme van forgalomban az országban. A papírpénzeknek már majdnem a fele húszezres, a fémpénzek közül pedig az ötforintosból van a legtöbb – mutatta be az MNB.
