Hat pontban mutatta be Virág Barnabás a nagy infláció és a drágulás lassításának tanulságait. Arról is beszélt, hogy már nem olyan rossz a helyzet, mint egy-két éve, de ilyenkor kell nagyon fegyelmezettnek lenni, hogy ne rontsák el.
„Úgy érezzük magunkat, hogy először azt mondják a versenypályán, hogy el kell indulni 3600 méteren, majd szólnak, hogy lesz egy gát, aztán lesz tizenkettő, utána még vizes akadály is” – jelentette ki Vida József, a Mészáros Lőrinchez tartozó Opus Global igazgatóságának elnöke.
Az eddiginél jobban kellene tovább csökkenteni a költségvetési hiányt és az államadósságot a pénzügyminiszter szerint. Varga Mihály arról is beszélt, megérti, hogy az emberek inkább félreteszik a pénzt, ahelyett, hogy elköltenék, de szerinte ez lehet a következő évek növekedésének egyik alapja.
Az EU nem kellene, hogy beleszóljon az államok politikai döntéseibe, az államnak viszont a cégeket kellene szabadabban hagynia dönteni, ahelyett, hogy adóként sok pénzt vesz el tőlük – vezette le Hernádi Zsolt.
Az év végéig az eddigi várakozásoknál gyengébben teljesíthet a magyar gazdaság, 2025-től jöhet a nagyobb növekedés – mondta Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter több részletre is kitért az egy nappal korábban bemutatott 21 pontos kormányzati akciótervből. Elmondta, hogyan szeretne egymilliós átlagbért, jobb lakhatási körülményeket és több céges támogatást.
Jó lenne, ha a kormány nemcsak a bankoktól kérne kamatplafont, hanem maga is garanciát vállalna, hogy alacsonyan tartja az inflációt – mondta Csányi Sándor a Budapest Economic Forumon. Az OTP vezére arról is beszélt, hogy az ígéretek, amiket a kormány a bankoknak adott, nem teljesültek, és elmondta, hogy négy éve az OTP is tervezte, hogy megvegye a Commerzbankot.
Ha egymás mellé tennénk az ország összes papírpénzét, le tudnánk vele fedni Budapest belső kerületeit, az összes érme pedig együtt 15 ezer tonnánál is többet nyomna. De még ennél is sokkal érdekesebb az MNB készpénzhasználati statisztikáiból az, hogy messze a legtöbb az ötforintosokból és a húszezresekből van a magyar embereknél, pont abból a két fajtából, amelyet a hétköznapi forgalomban nem nagyon szoktunk használni.
Az idei közgazdasági Nobel-emlékdíj nyertesei bemutatták, hogy mi Kelet-Európában azért vagyunk szegényebbek a nyugatiaknál, mert az elitünk legalább 700 éve azt tehet meg, amit akar; hogy az egykori gyarmatok közül azok lettek gazdagok, ahol demokráciaszerűséget hoztak létre az első érkező európaiak; és hogy van jó sok helye a világnak, ahol az uralkodó réteg átadja másnak a hatalmat, hogy aztán az újak ugyanolyan elnyomó rendszert hozzanak létre.
Amikor majd megválasztják az év sportolóját, jó eséllyel indulatnak a foci-Eb sztárjai, az olimpia néhány legendája, és egész biztosan nem lesz könnyű dönteni. Az országúti kerékpársport rajongói viszont egészen különleges éven vannak túl: generációk óta nem láttunk olyat, amit Tadej Pogacar idén művelt.
Újabb milliárdokat vesz el a kormány az önkormányzatoktól; három és háromnegyed éves mélypontra került az infláció a szeptemberben a még olcsó benzin miatt; Magyarországról hitelezték a francia és az osztrák után a spanyol szélsőjobboldalt is. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Csupán 3 százalék volt az infláció idén szeptemberben – számolt be a KSH. A kedvező változást azonban szinte egymagában az magyarázza, hogy a benzin majdnem 10 százalékkal olcsóbb a tavalyinál: ez elfedi azt, hogy az élelmiszerek hónapok óta nem látott tempóban drágulnak, hogy a szolgáltatásoknál is komoly az áremelkedés, és hogy a maginfláció féléves csúcson jár.
2025 első napjától egy új kereskedelmi és fogyasztóvédelmi hatóság jön létre, a Nébih több feladata is átkerül oda – mondta el Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter arról is beszélt, hogy sokkal üdvözítőbb magatartás, ha egy kereskedő nem panaszkodik.
Lassan két hónapja süllyedt el a Bayesian luxusjacht, és nemhogy tisztábban látnánk, mi történt, még mindig sorra derülnek ki olyan részletek, amelyek az egyébként is rejtélyes történetet csak még bonyolultabbá teszik.
Egymillió forintos minimálbért ígért Magyar Péter 2030-ra, két-három éven belüli egymilliós átlagbérrel kontrázott erre rá Orbán Viktor. A 2022-eshez fogható infláció vagy 500 forint környéki euróárfolyam lehetne az eredmény, ha ezt bármelyikük is megpróbálná megvalósítani.
Átlépte a forint a 400-as szintet, ezúttal nemcsak magyarországi hatások miatt; váratlanul átírták a napelemek szabályait; most álltak munkába a júniusban megválasztott új önkormányzatok. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Pusztulást és káoszt hagyott maga után az USA keleti és déli részén tomboló hurrikán, és ezt az egész világ megérezheti. Óriási logisztikai központok álltak le, az áruszállítás megfeneklik, a faluban pedig, ahol a világ szinte minden elektronikai eszközéhez használt chipek alapanyagát bányásszák, most még azt próbálják összeszedni, melyik épületek maradtak meg, és mikorra tehetik emberi létezésre alkalmassá a környéket.
Annyi ideig sem él egészségesen egy átlagos magyar, mint amennyi a nyugdíjkorhatár – jöttek ki a friss számok. Az pedig, hogy sok más ország mögöttünk van a listán, sovány vigasz, már csak azért is, mert szerencsésebb helyeken egy ilyen rossz adat azt is jelentheti, hogy akinek baja van, hamarabb eljut orvoshoz.
Hihetünk abban, hogy a technológiai fejlődés magától elvezeti az embereket egy jobb világ felé? Vagy épp ellenkezőleg, a gépek elvesznek minden munkát, és kiölik a kreativitást? Az elmúlt ezer évből százegynéhány volt olyan, amikor a fejlődés tényleg érdemi eredményeket hozott az átlagember számára, de sok olyan látványos technikai ugrás is akadt, aminek az eredménye csak az lett, hogy sokkal többet kellett dolgozni, rosszabb körülmények között. Hol volt a különbség?
Október első napjáig maradhattak a hivatalukban azok a polgármesterek, akiket június 9-én leváltottak. Közel négy hónap elég volt sok helyen arra, hogy kiszervezzék a város nagy cégeit és ingatlanjait a saját embereik közelébe, akadt, ahol kiszórták az év hátralévő fejlesztési pénzeit, és akadt testület, amely az új polgármestertől elvette az autót, hogy odaadja a réginek.
Megszorításokról szól 2024, de vajon megremeg-e a döntéshozók keze, ahogy a 2025-ös költségvetés összeállítása közben eszükbe jut, hogy milyen jó volna egy kis választási osztogatás?